A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlésének Ügyrendje

(Elfogadva a Küldöttgyűlés 2012. december 11-ei ülésén)

A BKIK Küldöttgyűlése (továbbiakban: Küldöttgyűlés) feladataira, hatáskörére, határozat-képességére, határozathozatalára vonatkozóan a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, illetve a BKIK hatályos alapszabálya (továbbiakban: Alapszabály) az irányadó. Jelen ügyrend feladata az ezekben rögzítetteken kívüli konkrét eljárási ügyek szabályozása.

I.  A Küldöttgyűlés státusza, szervezete

1.) A BKIK legfőbb döntéshozó szerve a tagjai közül a gazdálkodó szervezetek által, tagozatonként osztályokban választott Küldöttgyűlés.

2.) A hatályos mandátumú küldöttek az őket megválasztó osztályt és a megfelelő tagozatot képviselik a Küldöttgyűlésben. Feladatukat társadalmi megbízatásként látják el.

3.) A Küldöttgyűlés résztvevői: a küldöttek, az állandó tanácskozási jogú meghívottak – amennyiben küldötti mandátummal nem rendelkeznek – a tiszteletbeli elnökök, az Elnökség, az Ellenőrző és Etikai Bizottság tagjai, az elnökségi funkcionális bizottságok elnökei, a választási osztályok és kerületi tagcsoportok elnökei, valamint a főtitkár és a Fővárosi Önkormányzat képviselője.

A kamara feladatvégzés miatt jelenlévő munkatársai tanácskozási jog nélküli résztvevők. Ők és a BKIK elnöke által engedélyezett jelenlétű további meghívottak, vagy érdeklődők csak indokolt esetben kaphatnak szót.

4.) A Küldöttgyűlés levezető elnöke a BKIK elnöke, illetve az Elnökség tagjai, vagy a Küldöttgyűlésben tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak közül a Küldöttgyűlés által e célból megválasztott személy. Feladata: az ügyrend, a napirend betartatása, a zavartalan munka feltételeinek biztosítása. Meghatározza a jelentkezők közül a hozzászólók sorrendjét, megvonhatja a szót a tárgytól jelentősen eltérőktől, vagy a hozzászólási időt túllépőktől. Indokolt esetben szünetet rendelhet el. Egyéb feladatait az Alapszabály 18.9.2. pontja tartalmazza.

5.) Állandó bizottságként a Mandátumvizsgáló Bizottság feladata az ügyintéző szervezet tagozati- vagy osztálytitkár beosztású, alkalmazottai által végzett küldöttgyűlési mandátumvizsgálat (a személyazonosságról történő meggyőződést követően a főtitkár, vagy a főtitkárhelyettes által hitelesítetten aktuális tartalmú jelenléti ív megfelelő sorának aláíratása az ott feltüntetett személlyel) felügyelete, vitatott esetekben a mandátumokról történő döntés, továbbá a Küldöttgyűlés kezdetekor és minden további szükséges esetben a határozatképesség megállapítása, arról – elnöke, vagy helyettesítője által – a Küldöttgyűlés tájékoztatása.

6.) A Küldöttgyűlés Szavazatszámláló Bizottsága – mint állandó bizottság – nyílt szavazás esetén ellenőrzi a jelzett szavazatok tagozati- vagy osztálytitkárok által történő összeszámlálásának helyességét, szabályosságát, az egyes szavazásokat követően elnöke jelenti be a leadott szavazatok megoszlását. Titkos szavazás esetén a szavazás előtt a bizottság elnöke ismerteti a szavazással kapcsolatos szabályokat, tudnivalókat, a szavazást követően a bizottság számlálja meg a leadott szavazatokat, állapítja meg érvényességüket, elnöke ismerteti az eredményt.

7.) A kamara tisztségviselőinek, testületi tagjainak időközi választásakor a szavazólapra kerülésre a Küldöttgyűlés számára – megfelelő előkészítő munkát követően, indokolás mellett – a helyszíni jelöléseket megelőzően állandó bizottságként a Jelölő Bizottság nevében annak elnöke tesz javaslatot.

8.) A Küldöttgyűlés állandó bizottságai 5 tagúak. A bizottságok tagjait az egyes tagozatokatagozatba besorolt kamarai tagok közül tagozatonként egyenlő arányban – delegálják, a Tagcsoport Elnökök Kollégiumának képviseletét biztosítva.  Elnöküket, alelnöküket – a tagok közül – az Elnökség javaslata alapján, további helyszíni jelölések lehetőségének biztosítása után, a Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg.

9.) A Küldöttgyűlés eseti munkabizottságokat is létrehozhat. Feladatukat, hatáskörüket, mandátumuk időtartamát, beszámolási kötelezettségüket létrehozásukkal egyidejűleg határozza meg. Ekkor dönt összetételükről, az elnökükről (alelnökükről) és a további tagjaik számáról és személyéről is. Speciális eseti bizottságként négyévente, a kamarai tisztújítás évében az Alapszabályban rögzített feladat- és hatáskörrel Választási Bizottságot kell alakítani. Az Alapszabály és egyéb önkormányzati szabályzatok elfogadására, módosítására – funkciója fennállásának időszaka alatt – a Küldöttgyűlésnek a Szabályzatszerkesztő Bizottság tesz javaslatot. Ez a bizottság segíti, minősíti az egyéb kamarai és alacsonyabb szintű szabályzatok elkészítését is.

10.) A Küldöttgyűlésen elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni. Ez alapján a Központi Titkárság vezetője készíti el a történtek lényegét (hozzászólók neve, hozzászólások összefoglalása) és a számozott határozatok pontos szövegét tartalmazó jegyzőkönyvet, melynek két hitelesítőjét közvetlenül a tanácskozás megkezdése után, a levezető elnök javaslatára a Küldöttgyűlés jelenlévő teljes jogú tagjai közül, nyílt szavazással kell megválasztani.

II. A Küldöttgyűlés hatásköre

11.) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Alapszabály 18.1. és 18.2. pontja tartalmazza. A Küldöttgyűlés ezeken kívül is bármely – nem más szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó – ügyet a hatáskörébe vonhat.

III.  A Küldöttgyűlés összehívása, tanácskozási rendje

12.) A Küldöttgyűlés összehívására vonatkozó előírásokat az Alapszabály 18.3.,4. és 5. pontja, a meghívóra, annak tartalmára, kiküldésére az írásos anyagok megküldésére, a tárgysorozat kibővítésére vonatkozó előírásokat az Alapszabály 18.8.1. és 18.8.2. pontja tartalmazza. A Küldöttgyűlés határozatképességének szabályait az Alapszabály 18.6., a határozathozataláét a 18.7. pontja rögzíti. A Küldöttgyűlés jelenléti ívéről az Alapszabály 18.9.3. pontja szól, a dokumentálásáról pedig az Alapszabály 18.9.4.-18.9.8. pontjai rendelkeznek.

13.) A napirendi pontok tárgyalásakor a maximum 10 perces szóbeli kiegészítést, vagy a maximum 20 perces beterjesztést, majd a kérdéseket és az azokra adott válaszokat követően a levezető elnök nyitja meg és vezeti a vitát. Egy napirendi pont vitájában a hozzászólásra jogosultak közül mindenki egyszer, maximum 5 percben, viszontválaszként, megszólíttatás, vagy személyes érintettség esetén további egy alkalommal, maximum 2 percben kaphat szót.

14.) A hozzászólási idő általános csökkentésére, vagy a vita lezárására bármelyik küldött soron kívüli ügyrendi javaslatot tehet, melyről a Küldöttgyűlés azonnal, vita nélkül határoz. A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

15.) A vita lezárása és az előterjesztő – maximum 5 perces – reagálása után a levezető elnök tesz javaslatot a határozathozatalra, úgy. hogy először a módosító javaslatokról,majd – az előzőekre vonatkozó döntésekkel együtt – az előterjesztés, illetve a határozati javaslat egészéről kell dönteni.

IV. Záró rendelkezés

16.) Jelen Ügyrend a BKIK Küldöttgyűlése által történő elfogadásával lép hatályba. A hatályos Ügyrendet a Küldöttgyűlés tagjai és állandó meghívottjai részére meg kell küldeni. A Küldöttgyűlés hatályos Ügyrendjébe a BKIK tagjai a kamara hivatalos helyiségében, hivatali időben bármikor betekinthetnek, arról másolat kiadását kérhetik.

Budapest, 2012. december 11.

/ Szatmáry Kristóf s.k./
elnök

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlésének Ügyrendje (42 KB)

Eseménynaptár
h k s c p s v
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31
Kiemelt videó
A Fiatal Vállalkozók Hete a BKIK társszervezésében - 2017
Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink