Ipari Tagozati SZMSZ

 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának

Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Általános rendelkezések

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata (továbbiakban: Tagozat) Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SzMSz) rendelkezéseit a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (továbbiakban: Gktv.) és a BKIK Alapszabályával (továbbiakban: Alapszabály) összhangban kell értelmezni.

A Tagozat elnevezése: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozat

Székhelye: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

Működési (illetékességi) területe: Budapest

Szervezeti, működési jellege: köztestületi kamara tagozati szervezete, mely a Gktv-ben és az Alapszabályban meghatározott feladatait tagozati autonómia keretében látja el, amelynek szakmai keretei az osztályok.

Gazdálkodása: a BKIK szabályzataiban foglaltaknak megfelelően,a  küldöttgyűlés által a BKIK éves költségvetésében meghatározott keretek között.

II. A Tagozat feladata és szervezete

1.) A Tagozat megalakulása

A Gktv. 26.§ (1) bekezdése értelmében a kamarai önkormányzatiság alapegysége a tagozat. A BKIK-ban már létező – ipari, kereskedelmi, gazdasági szolgáltatások és kézműipari – tagozatok mellett az Alapszabályban meghatározott módon további tagozatok létrehozására van lehetőség. A Gktv 30.§ (3/a) pontja szerint a küldöttválasztások szervezeti szintje a Tagozat. A BKIK-ban a küldöttválasztások a résztagozati értekezleteknek megfelelő kibővített osztályértekezleteken történnek.

A Tagozatba az alábbi választási osztályok tartoznak:

  • Ipar, Ipari kutatás, Tervezés, Ipari Szolgáltatás,
  • Építőipar, Építőipari kutatás, Tervezés, Építőipari Szolgáltatás,
  • Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás,
  • Hírközlés, Informatika,
  • Közüzemek és Közszolgáltatások

2.) A Tagozat feladata

A tagozati autonómia keretében látják el mindazokat a Gktv-ben és az Alapszabályban meghatározott köz- és cél szerinti feladatokat, amelyek a tagozatba tartozó osztályok által képviselt ágazat-, szakma-, tevékenység-, illetve tevékenységcsoport általános gazdasági érdekeinek a Kamarán belüli megjelenítéséhez szükségesek, annak érdekében, hogy a BKIK saját hatáskörében és illetékességi területén, kamarai szinten egyeztetett módon képviselhesse valamennyi gazdálkodó szervezet általános érdekeit.

A Tagozat a fentieknek megfelelően feladatának tekinti, hogy a Gktv-ben és az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatokban közreműködjön a BKIK általános céljainak megvalósításában, kiemelten az Ipari Tagozat vállalkozóit érintően

a.) a gazdaság fejlesztésével

b.) az üzleti forgalom biztonságával,

c.) a gazdaság  általános érdekei érvényesítésével

d.) tájékoztatással, tanácsadással, üzleti partnerkereséssel, pályázatfigyeléssel

e.) szakképzéssel

összefüggő közfeladatainak ellátásában.

3. A Tagozat szervezete

3./1.)Tagozati Küldöttértekezlet

A Tagozat legfőbb döntést hozó szerve a tagozathoz tartozó osztályok részéről a BKIK Küldöttgyűlésébe megválasztott küldöttek és pótküldöttek, akik a Tagozati Küldöttértekezlet szavazati joggal bíró tagjai.

3./2.) A Tagozati Küldöttértekezlet összehívása

a.) A Tagozati Küldöttértekezletet szükség szerint, de évente legalább két alkalommal – az Alapszabály 18.3 pontjában írtak alapján kötelezően összehívandó (az Elnökség, az Etikai és Ellenőrző Bizottság beszámolóinak elfogadása céljából minden év május 31-ig, továbbá a tárgyévet követő év költségvetésének elfogadása, és a következő évi kamarai tagdíj megállapítása okán minden év december 20-ig megtartásra kerülő) BKIK Küldöttgyűléseket megelőzően legalább 10 nappal – össze kell hívni.

b.) A Tagozati Küldöttértekezletet akkor is össze kell hívni 30 napon belül, ha azt a BKIK Elnöksége, Ellenőrző Bizottsága vagy a tagozati Küldöttértekezlet tagjainak legalább egyharmada írásban – az összehívás okát és célját megjelölve – kezdeményezi, a Tagozat elnökénél, tovább minden az a.) pontban nem említett Küldöttgyűlést megelőzően

c.) A Tagozaton belül több osztály tagjait érintő szakmai bizottság (14. pont) létrehozására irányuló, szabályszerű kezdeményezések írásbeli benyújtását követő 30 napon belül a (döntés meghozatalára jogosult) Tagozati Küldöttértekezletet szintén össze kell hívni.

d.) A Tagozati Küldöttértekezlet összehívására a tagozati elnök – akadályoztatása esetén a tagozati alelnök – jogosult és köteles.

3./3.) A Tagozati Küldöttértekezlet helyét, időpontját (a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt Küldöttértekezlet időpontját is) és tárgysorozatát tartalmazó meghívót, továbbá az írásbeli előterjesztéseket – a Küldöttértekezlet időpontját megelőzően legalább 5 nappal – elektronikus úton – meg kell küldeni a Küldöttértekezlet tagjainak és állandó meghívottjainak.

A Tagozati Küldöttértekezlet állandó – tanácskozási jogú – meghívottja a BKIK elnöke és a Tagozat részéről megválasztott BKIK – alelnök és elnökségi tagok, valamint a választási osztályok elnökei amennyiben egyébként nem tagjai a Küldöttértekezletnek.

3./4.) A Tagozati Küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. Ha az eredeti időpontban nem volt határozatképes, úgy a legalább fél óra elteltével ismételten összehívott Küldöttértekezlet az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. A Tagozati Küldöttértekezlet minden tagjának egy szavazata van.

3./5.) A Tagozati Küldöttértekezlet határozatait nyílt szavazással, – a jelen SZMSZ-ben rögzített kérdéskörök kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdések esetén egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal elrendelheti a titkos szavazást.

3./6.) A Tagozati Küldöttértekezlet jelenlevő tagjainak legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges a tagozati SzMSz elfogadásához és módosításához.

3./7.) A Tagozati Küldöttértekezlet feladatai különösen:

a.)     a tagozati SzMSz elfogadása és módosítása,

b.)     a tagozati elnök, a tagozati alelnök és a Tagozati Elnökség további tagjainak megválasztása és visszahívása, javaslatot tesz a BKIK Jelölő Bizottságába, a BKIK elnökségibe és Ellenőrző Bizottságba választható tagok és póttagok Ipari Tagozati zárt listájára.

c.)     a BKIK Elnöksége elé terjesztendő – önálló tagozati költségvetési javaslat elfogadása,

d.) a Tagozat részére a BKIK költségvetéséből biztosított keret figyelembevételével a Tagozat éves munkaprogramjának és költségvetésének, az egyes osztályok részére biztosított keretösszegek meghatározása és jóváhagyása,

e.)     a Tagozat munkaprogramjának teljesítéséről és az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása,

f.)      a BKIK Küldöttgyűlési előterjesztéseinek véleményezése, tagozati álláspont kialakítása,

g.) a Tagozaton belül több osztály tagjait érintő szakmai bizottság létrehozataláról szóló határozat meghozatala.

4. Tagozati Elnökség

4./1.) A Tagozati Elnökség tagjait a Tagozat legfőbb döntést hozó szerve, a Tagozati Küldöttértekezlet választja. A tagozati Elnöksége: a tagozati elnök, két elnökhelyettes valamint a választási osztályok elnökei mellett minden osztályból további egy-egy választott tag. A tagozati Elnökség állandó tanácskozási jogú meghívottja az Ipari Tagozat részéről megválasztott BKIK-alelnök.

4./2.) A Tagozati Elnökség feladata a tagozati küldöttértekezletek közötti időszakban – a Tagozati Küldöttértekezlet határozatainak megfelelően – a Tagozat működésének irányítása.

A Tagozati Elnökség feladata különösen:

a.)     a Tagozati Küldöttértekezlet dokumentumainak, előterjesztéseinek és döntéseinek előkészítése,

b.)     a Tagozat éves munkaprogramjára és költségvetésére vonatkozó javaslat – az osztályok ezirányú ajánlásainak figyelembe vételével történő – összeállítása és a Tagozati Küldöttértekezlet elé történő terjesztése,

c.)     a Tagozat munkaprogramjának teljesítéséről és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló elkészítése és a Tagozati Küldöttértekezlet elé történő terjesztése,

d.)     a Tagozaton belül létrehozott az osztályok és egyéb szervezeti egységek (szakmai bizottságok) tevékenységének koordinálása,

e.)     az Alapszabály 21. pontja alapján, a Tagozaton belül – a tagok kamarai osztályba sorolásához szükséges – a tevékenységek TEÁOR szerinti bontása ill. csoportosításának megállapítása, a mindenkori hatályos statisztikai osztályozási rendszernek megfelelően,

f.)      minden naptári év végén, az év közben érkezett, a Tagozaton belüli osztályok közötti átsorolásra vonatkozó tagi kérelmek elbírálása,

g.)     a Tagozathoz tartozó kamarai tagok érdekeinek érvényesítéséhez szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosítása.

4./3.) A Tagozati Elnökség szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. Ülésének összehívására a tagozati elnök – akadályoztatása esetén a tagozati elnökhelyettes – jogosult és köteles.

A Tagozati Elnökség akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Tagozati Elnökség működésének részletes szabályait a saját maga által elfogadott Ügyrendben állapíthatja meg.

4./4.) A Tagozat elnöksége kezdeményezi azon választott tisztségviselő visszahívását, aki kimentés nélkül folyamatosan 3 ülésen nem vett részt.

5. Tagozati elnök

5./1.) A Tagozati Küldöttértekezlet által választott tagozati elnök jogosult a Tagozat képviseletére a tagozati feladatok ellátása során.

Ez elnök akadályoztatása esetén – a Tagozatot a tagozati elnökhelyettes képviseli.

5./2.) A tagozati elnök feladatai különösen:

a.)       a Tagozati Elnökség munkájának irányítása,

b.)       a Tagozati Küldöttértekezlet és a Tagozati Elnökség üléseinek összehívása

c.)   a Tagozat szakmai munkájának irányítása

d.) a költségvetés felügyelete, a 100 000 Ft feletti osztálykeretből történő kifizetések ellenjegyzése

e.)  a Tagozat képviselete minden olyan fórumon, ahol az szükséges, így különösen a BKIK Küldöttgyűlésén, Elnökségi ülésein, Tagozati ülésein

5./3.) A tagozati elnöknek a képviseleti jog átruházása tárgyában hozott írásbeli döntése alapján – az Alapszabály 30.5. pontjában írtaknak megfelelően – képviseleti nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az átruházott ügyek (ügycsoportok) megnevezését, a képviseletre felhatalmazott személy(ek) nevét és tisztségét, vagy beosztását, a képviseleti jog kezdő időpontját, illetve annak megszűnését és a képviseletre felhatalmazott személy két tanúval hitelesített aláírását.

6. Tagozati elnökhelyettesek

A tagozati elnököt akadályoztatása esetén a tagozati elnökhelyettesek helyettesíti.

7. A Tagozat, illetve az osztályok, szakmai kollégiumok, szakmai bizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a Tagozati Titkárság gondoskodik. Vezetője, a tagozati titkár. A munkáltatói jogokat a Tagozat elnökével egyeztetve – a főtitkár gyakorolja.

III. A Tagozaton belüli osztályok működése

8. Kamarai osztály

8./1 A Tagozaton belül a szakmai munka és a küldöttválasztás, illetve a kamarai önkormányzati képviseleti rendszer választásainak minimum 10 tagot tömörítő alapegységei az osztályok, melyek egyben a tagok közvetlen személyes részvételének helyszínei. A kamarai osztály döntéshozó, feladat-meghatározó, javaslattevő és egyeztető fórum.

A Tagozati osztályok küldötteinek, pótküldötteinek számát a gazdasági súlyarányok szerint kell kialakítani. A súlyozott átlag megállapításakor a tárgyév január 1-ével önkéntesen regisztrált kamarai taglétszámot és a tárgyévet megelőző évben, összesen befizetett tagdíjat 50-50%-ban kell figyelembe venni.

8./2.) A kamarai osztályok egymás mellé rendeltek, a közvetlen kapcsolattartás az osztályelnökökön, az osztályelnökségi tagokon, az osztályon belüli szakmai kollégiumok, bizottságok elnökein, a tagozati titkáron keresztül történik.

8./3.) A kamarai osztályok működésük részletes szabályait az osztályülésen elfogadott Ügyrendben jogosultak meghatározni. Az Ügyrend rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a Gktv, az Alapszabály, más önkormányzati szabályzat, illetve jelen SzMSz előírásaival.

8./4. Új – Tagozaton belüli – osztály létrehozása esetén, az új szervezet gazdasági súlyarányának megfelelően részesül a Tagozaton belüli költségvetési lehetőségekből.

8./.5.) A kamarai tagok osztályba sorolása, más osztályba történő átsorolása az Alapszabály ide vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint történhet.

9. Az osztály vezetése – osztályelnök, osztályelnökség

9./1.) Az osztály működését a tagok által osztályülésen választott osztályelnök, akadályoztatása esetén az osztályülésen választott osztályelnök-helyettes és osztályelnökség irányítja. Az osztályelnökség létszáma – beleértve az osztályelnököt és az osztályelnök-helyettest is – 5-11 fő lehet. Az egyes választási osztályok elnökségi tagjait annak figyelembevételével kell megválasztani, hogy az osztályhoz tartozó valamennyi főbb tevékenységi kör lehetőleg képviselve legyen. A főbb tevékenységi köröket és szakmacsoportokat az osztályelnökség javaslatára az osztályülés határozza meg.

9./2.) Az osztályelnökség szükség szerint, de évente legalább az Ügyrendjében meghatározott alkalommal ülésezik. Az osztályelnökség ülésének összehívására az osztályelnök – akadályoztatása esetén az osztályelnök-helyettes – jogosult és köteles. Az osztályelnökség akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az osztályelnökség működésének részletes szabályait Ügyrendben állapíthatja meg.

9./3.) Az osztályelnökség feladata különösen;

a.)     az osztályülések előterjesztéseinek és döntéseinek előkészítése,

b.)     az osztály költségvetésének előkészítése és előterjesztése a Tagozati Küldöttértekezlet felé,

c.)     az osztály féléves munkatervének és az ennek teljesítéséről szóló beszámoló elkészítése,

d.)     szakmai állásfoglalások kialakítása,

e.) az osztályon belül létrehozott szakmai kollégiumok működésének koordinálása,

f.)      együttműködés a kerületi tagcsoportokkal.

9./4.) Az osztályelnök

Az osztályelnök irányítja – az osztályelnökséggel együttműködve – az osztály működését és képviseli a kamarai osztályt a kamara szervezetén belül.

Az osztályelnök feladata különösen:

a.)     az osztályelnökség munkájának irányítása,

b.)     az osztályülések, az osztályküldött-értekezletek, valamint az osztályelnökség értekezletének összehívása, vezetése.

9./5.) Az osztályelnök-helyettes

Az osztályelnököt akadályoztatása esetén az osztályelnök-helyettes helyettesíti.

10. Az osztályülés

10./1.) A kamarai osztály szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az osztályülést akkor is össze kell hívni 30 napon belül, ha azt az osztály tagjainak 10 %-a – az ok és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi. Az osztály ülésén az adott osztályba besorolt kamarai tag gazdálkodó szervezetek képviselői vehetnek részt szavazati joggal. Az osztály ülésén minden tagnak egy szavazata van.

10./2.) Az osztályülést az osztály elnöke – akadályoztatása esetén az osztály-alelnök – hívja össze a tárgysorozat (napirendi pontok) megjelölésével. A meghívót az ülést megelőző legalább 5 nappal kell megküldeni az osztály tagjai részére.

10./3.) Az osztály ülése akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van. A határozatképesség hiányában megismételt osztályülés az eredeti tárgysorozatban (napirendben) szereplő ügyekben a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. Az eredeti és a megismételt osztályülés között legalább fél órának kell eltelnie.

10./4.) Az osztályülés határozatait nyílt szavazással és – a jelen SzMSz-ben rögzített kérdéskörök kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdések esetén az osztályülés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával elrendelheti a titkos szavazást.

10./5.) Az osztályülés feladata különösen:

a.)     az osztályelnök, osztály-alelnök/ök/ és az osztályelnökség további tagjainak megválasztása és visszahívása, javaslattéttel tagozati és kamarai szintű tisztségek betöltésére,

b.)     az éves munkaprogram elfogadásáról, végrehajtásáról és az osztály részére megállapított keretösszeg felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása,

c.)     az osztály-SzMSz elfogadása és módosítása.

10./6.) Az osztályülés jelenlévő tagjainak legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges az osztály SzMSz elfogadásához és módosításához

11. Az osztályküldött értekezlet

A kamarai osztály küldöttei szükség szerint osztályküldött értekezletet tarthatnak. Az osztályküldött értekezletet a küldöttek 50 %-ának írásbeli kezdeményezése alapján – 30 napon belül – az osztályelnök hívja össze.

11./1.) Az osztályküldötti értekezletek lebonyolításának részletes szabályait az osztály Ügyrendje tartalmazzák.

12. Küldöttválasztó osztályértekezlet, küldöttek

12./1.) Az egyes tagozatok által a Küldöttgyűlésbe megválasztható küldöttek számát az Alapszabály rögzíti, annak az osztályok közötti megoszlását – a súlyozott átlag figyelembe vételével – a tagozati SzMSz tartalmazza (1. számú melléklet). A küldöttválasztás alkalmával az egyes osztályok pótküldötteket is választanak, akik a választó osztályértekezleten kapott szavazatszámok szerinti sorrendben tölthetik be a megüresedett küldötti helyeket, amennyiben a küldötti tiszt betöltésére a megüresedés időpontjában is jogosultak. A megválasztott pótküldöttek száma nem haladhatja meg az adott osztály küldöttszámának a felét.

12./2.) A küldöttek (pótküldöttek) megválasztása és visszahívása az Ipari Tagozatban, – osztályok szerint – valamennyi a választási névjegyzékben szereplő választójoggal rendelkező gazdálkodó szervezet képviselőjének meghívásával – megtartott választási osztályértekezleten történik.

A küldöttválasztás és a választó osztályértekezletek összehívásának részletes szabályait az Alapszabály VIII. fejezete valamint az Alapszabály 3. számú ” A BKIK küldött és pótküldöttválasztó osztályértekezleteinek ügyrendje ” című melléklete tartalmazza. A tagozatba tartozó osztályok választó osztályértekezleteit az osztályelnök jogosult és köteles összehívni.

12./3) Az Alapszabály 33.3. pontjában írtak alapján az egyes kamarai osztályok a négyéves választási ciklusok között – amennyiben a megüresedett küldötti helyek betöltésre szorulnak és nincs megválasztott pótküldöttük – évente egy alkalommal, az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról döntő rendes BKIK-Küldöttgyűlést megelőző 30 napon belül tartandó évi rendes osztályüléssel egyidejűleg összehívott küldöttválasztó osztályértekezlet keretében időközi küldöttválasztást tarthatnak.

12./4) A választó tagozati osztályértekezletekre vonatkozóan az Alapszabály VIII. fejezet 41. pontja az irányadó. A választás során meg kell állapítani az ún. erősorrendet a jelöltre leadott szavazat alapján. A vezetőség tagjainak megválasztása után a történik a póttagok jelölése és megválasztása, figyelemmel a választásnál megadott szempontokra.

IV. A tagozaton belül létrehozható további szervezeti egységek

13. Szakmai kollégium, Szakmai Osztály

Az egyes választási ciklusok között, legalább 10 érintett tag kezdeményezésével az osztályokon belül szakmai kollégiumok, szakmai osztályok hozhatók létre, melyre vonatkozó előírásokat az osztály SzMSz-ek tartalmazzák.

14. Szakmai bizottságok

14/1.) A kamarai tagok – ágazati, vagy más szempontú szakmai tevékenységű sajátosságaira figyelemmel – az együttműködés elmélyítése, a kamarai műhelymunka lehetőségeinek kihasználása érdekében – legalább 10 érintett tag kezdeményezése esetén osztály közötti szakmai bizottságok létrehozását kezdeményezhetik. Az osztályok közötti szakmai bizottság létrehozására irányuló írásbeli kezdeményezést a tagozat elnöke részére kell megküldeni, aki 30 napon belül összehívja a döntésre jogosult szervet.

14/2.) A szakmai bizottság létrehozásáról a tagozati Küldöttértekezlet hoz határozatot. A szakmai bizottság a létrehozását megállapító határozat meghozatalát követően kezdheti meg működését.

14./3.) A szakmai bizottságok elnevezését a Tagozat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

14./4.) A szakmai bizottság tagjai 3-5 tagból álló elnökséget és közülük elnököt választanak. Működésének részletes szabályait a szakmai bizottság Ügyrendben állapíthatja meg.

15.) Ipari Szolgáltató Centrum (a továbbiakban ISZC)

15.1) Feladatai különösen:

– A közbeszerzési viták rendezése.

– Az Ipari Tagozat tevékenységét érintő jogszabályok véleményezése, jogszabályi módosításokra, új jogszabályokra vonatkozó javaslatok kidolgozása.

– Az Ipari Tagozat osztályai által érintett szakmai tevékenység támogatása, mely magába foglalja az alábbiakat:

  • Az Ipari Tagozat által érintett vállalkozók által jelzett problémák feltárása, megvizsgálása, javaslat a megoldásokra és azok továbbítása a szakmai osztály ill. a megfelelő szervezeti egység felé.
  • Az Ipari Tagozathoz tartozó szakmák fejlesztése.
  • Kiállítások szervezése.
  • Konferenciák, szakmai rendezvények, előadások szervezése.
  • Pályázati tanácsadás nyújtása.
  • Környezetvédelmi tanácsadás (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság, zajvédelem terén).
  • Személyszállítás terén tanácsadás (taxisoknak foglakozással összefüggő problémák rendezése).
  • Közúti és vasúti árufuvarozással, személyszállítással összefüggésben felvetett problémák kezelése, tájékoztatás.
  • Építéshatósági ügyekben tanácsadás. Településrendezés és városfejlesztés, műszaki vezetéssel, kivitelezéssel összefüggő kérdésekben tanácsadás, segítségnyújtás.
  • Energiagazdálkodás, megújuló energiák területén jelentkező problémák kezelése, biztonságtechnikával kapcsolatos kérdések kezelése.

Az Ipari Szolgáltató Centrum szakmai munkáját az Ipari Tagozat elnöke irányítja, felügyeletét a Szervezeti Koordinációs Osztály vezetője látja el

V. Vegyes és záró rendelkezések

16.) A tagozat képviselő szerveibe megválasztott személyek névsorát, a Tagozat SzMSz-ét és annak módosításait a tagozat képviselőjeként a tagozat elnöke köteles az elfogadástól számított 15 napon belül a BKIK Elnöksége számára megküldeni.

17.) A jelen tagozati SZMSZ-nek a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvénnyel, más jogszabályokkal, a BKIK Alapszabályával, más önkormányzati szabályzataival ellentétes rendelkezései semmisek.

18.) A Tagozat SzMSz-ébe valamennyi kamarai tag betekinthet és a megválasztott képviselő szerveik tagjainak a névsorát bárki megismerheti.

19.) Jelen SzMSz 2016. április 12-én lép hatályba. A választásra vonatkozó rendelkezéseit első ízben a hatályba lépését követő első választásnál kell alkalmazni.

Az Ipari Tagozat Küldöttértekezlete elfogadta: 2016.április 11..

Budapest, 2016.április 11.

/: Csoltó Gábor :/
a BKIK Ipari Tagozat elnöke

Vissza az Ipari Tagozat lapjára

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink