Bartos Gábor: Egységesített éttermi áfák és az AIRBNB most a két legnagyobb feladat

Bartos Gábor általános elnökhelyettesként közel két éve irányítja a BKIK Kereskedelmi Tagozatát, de ennél jóval régebben kamatoztatja tudását és ismereteit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara berkein belül. Blogstar-interjú.

Mióta is tag?

Rajtam kívül talán egy valaki van itt, aki az 1989-es alakulás óta tagja a BKIK-nak. Tóth Imre volt az első elnök, most már 80 év fölött van, de szerencsére még jó erőben. Akkoriban 67 cég alapította meg a Kamarát, annak az egyetlen magánvállalkozója voltam – akkor még maszek – így rögtön beválasztottak az elnökségbe, hogy valaki képviselje a kicsiket is. Akkor én voltam itt a legfiatalabb. Azóta a kamara lett a saját, valós öt gyerekem mellett a „hatodik”. Születése óta töltök be különféle pozíciókat, bár ez – az igazat megvallva – sosem érdekelt. Ez a kamara azért van, mert

igazából ez az egyetlen érdekképviselete maradt a KKV szektornak. A többi vagy megszűnt vagy ellehetetlenült. Így kutya kötelességünk és elemi dolgunk, hogy próbálkozzunk mindennel, ami segíti a vállalkozások létrejöttét, létét és munkáját.

Ennek ellenére azt hallani, hogy nem túl aktívak a fővárosi vállalkozók, és nem veszik igénybe a Kamara nyújtotta előnyöket, nem vesznek részt aktívan a BKIK életében. Ez miért van?

Valóban kevesen használják ki ennek az előnyeit, pedig itt bárki bármit elérhet. Nagyon sok fiatal és tehetséges vállalkozó dolgozik a Kamarában, ami különösen azért dicsérendő nagyon, mert közülük senki sem kap egyetlen forintot sem azért, amit itt tesz, ugyanis nincs tiszteletdíj. Mindannyian a szabadidőnket áldozzuk erre, önként csináljuk, mert abban a szellemben nőttünk fel, hogy a munkánkkal elérjük: mindenkinek minél jobb legyen. A Kamara minden szakmában tevékenykedőnek tud segíteni. Az a baj, hogy a vállalkozók haragszanak a kamarára az 5000 forintos kamarai hozzájárulás miatt. Egy adónak, szükséges rossznak gondolják, és csak le akarják tudni. Pedig ha csak egyszer ránéznének a BKIK weboldalára, vagy a kamara online-re,  akkor rájönnének, hogy az ingyenes szolgáltatásokból – mondjuk ha csak az adótanácsadást igénybe veszik – már bőven megérte az egész. Vagy ott a Békéltető Testületi eljárás, ami szintén ebbe az ingyenes körbe tartozik. Ha elmennek egy bíróságra, akkor az rengeteg pénzbe és időbe kerül és még az sem garantált, hogy mindenki elégedett lesz az eljárás végén. Míg a Békéltető Testület esetében olyan megoldás lesz a végeredmény, ami után mindenki elégedett lehet.

Bartos Gábor interjú kép1_800x600

Mindezt a regisztrációs díj fejében. Mivel kap többet egy önkéntes tag?

Nálunk kétféle vállalkozás létezik. Az 5000 forintot befizető regisztrált, és az önkéntes tag vállalkozás. Önkéntes tagoknak a minimális tagdíj 15 000 forint/év. Ebből a regisztrációs díjat jóváírjuk, tehát plusz 10 000 forintba kerül, hogy valaki önkéntes tag legyen. Nekik már jóval több ingyenes szolgáltatás jár. Vegyük példának csak a Széchenyi Kártyát. 20 500 forint a kártya igénylési díja, de az önkéntes kamarai tagnak csak 3 500 forintba kerül. És ez csak egyetlen példa volt a számtalan közül. Tervezünk egy minősítő, védjegy-szerű rendszert is létrehozni. Célunk, hogy ennek ismertsége minél gyorsabban elérje pl. a magyar termék védjegyét. Ez konkrét gazdasági előnyöket is jelent majd a vállalkozásoknak pl. pályázatoknál, vagy pl. közbeszerzési eljárásban. Tényleg mindent igyekszünk megtenni, hogy a magyar vállalkozók észre vegyék: ez a Kamara értük van. Öt gyereket neveltem fel, van hét unokám. Mégis itt vagyok és intézem a november közepén tartandó Budapesti Vállalkozói Napok kamarai rendezvényünk ügyeit, próbálom tolni a szekeret, hogy az utánam jövőknek jobb legyen. Nem magamért csinálom, hanem azért, hogy a mostani fiataloknak már természetes legyen, hogy felmennek a Kamara honlapjára és igénybe veszik a segítséget. A kereskedelmi és turisztikai szektorban dolgozó vállalkozásoknak hasznos lehet a 2017. november 15-i programunkon is részt venniük, hiszen délelőtt olyan kérdésekre keressük a választ, hogy pl. tartható-e középtávon a kereskedelem fejlődési dinamikája a szűkös munkaerő helyzetben, ill. hogy mit tehetnek a bevásárló és tematikus utcák forgalmuk növekedésért. Egy tematikus „Rácvárosbeli” idegenvezetés után pedig a Duna adta turisztikai és együttműködési lehetőségeken túl több szerb desztináció is bemutatkozik.

Mi lehetne a megoldás? Hogyan lehetne mindezt elültetni a vállalkozók fejében?

Lehet, hogy nekünk is kéne csinálnunk egy „12 pontot”… De az is lehet, hogy bőven elég lenne 5-6 nagyon ütős mondat, amelyeket egységesen és mindannyiunknak kellene mondanunk a fővárosi vállalkozóknak. Egy nagyon komolyan felépített PR-hadjáratra lenne szükség, és akkor talán rádöbbennének, hogy mi mellett mennek el nagyvonalúan. Ha ez megjelenne minden kerületi újságban – hiszen élő kapcsolatok vannak helyi szinten -, akkor tényleg minden budapesti vállalkozó tudna erről. De most – úgy látom – elkezdődött ez a munka és nagyon jó irányba haladunk.

A BKIK mintegy összekötő kapocsként működik a vállalkozók és a kormány között. A kereskedelemben melyek a legutóbb elért eredmények, amelyek könnyebbé tehetik mindenki életét és munkáját?

Kiváló példa a Deregulációs Bizottság, ami kicsit több mint két hónapja alakult meg. A célja és feladata az, hogy elérje: a vállalkozók kötöttsége és szabályozottsága csökkenjen, amire szerencsére minden oldalról van fogadókészség. Nagyon összetett munkát végzünk – többek közt egy jogász is segíti tanácsaival a munkánkat – és már ilyen

rövid idő alatt is tudunk eredményt felmutatni. Az illetéktörvény módosítását már keresztül is vittük a Parlamenten. A legutóbbi változtatásnál a Kft.-k és a Bt.-k megalakulását díjmentessé, illetékmentessé tette a kormány. Viszont a Szövetkezetekre és egyéb szervezetekre ez nem vonatkozott. Például a Diákszövetkezetek mintájára létrejöhetnek a Nyugdíjas Szövetkezetek, de ezeknek eddig 100.000 forintot kellett befizetni a megalakuláshoz. Az első amit elértünk, hogy a javaslatunk alapján díjmentessé vált ez is. Ez már konkrétum, nem ígéret. Gondoljunk csak bele, két és fél hónap alatt a Parlament megszavazta az egyik javaslatunkat. Ennyi idő alatt az első lépéstől az utolsóig minden megtörtént. Mi ez ha nem siker?

De folyamatosan dolgozunk tovább. Most éppen a vendéglátásban szeretnénk elérni az egységes ÁFA bevezetését. Hiszen jelen pillanatban, ha cukrászdában eszünk 18% ÁFA terheli a számlát, de ha becsomagoltatom és elviszem abban az esetben ez 27%. Ráadásnak ott az a fura szituáció, hogy egy étteremben fogyasztok, de a maradékot becsomagoltatom. A vállalkozásoknak is komoly gondot okozott, hogy ilyen esetben mit üssenek a kasszába. Azt szeretnénk, hogy ez csökkentve és egységesítve legyen 5%-ra. Csupa olyan módosításon dolgozik a Deregulációs Bizottság, ami közvetlenül a vállalkozásoknak, és rajtuk keresztül a lakosságnak is könnyebbséget jelentenek.

Azt lehet tudni, hogy mik lesznek a bizottság következő feladatai?

Több vasat is tartunk a tűzben. Dolgozunk az örökösödési törvényen, de az igazán nagy feladat az AIRBNB, amit nálunk hivatalosan rövidtávú lakásbérlésnek, lakáskiadásnak hívunk. Szeretném egy asztalhoz leültetni a Szállodaszövetséget valamint az AIRBNB embereit. Erre mindkét fél hajlandóságot mutat, annak ellenére, hogy jelentős feszültség van közöttük a nyilvánvaló érdekellentét miatt. Nagyon hasonló a helyzet, mint az UBER esetében, de nem szeretnénk, hogy arra a sorsa jusson ez az ügy is. Reméljük sikerül közös nevezőre jutni – amire jó esély mutatkozik -, amit felterjesztenénk a Parlamentnek. Óriási lépés lenne, mert rengeteg embert érint. Komoly üzletág lett belőle, két kerület már szigorított is ezen a téren és ma már sokkal nehezebb elkezdeni, mint korábban.

Forrás: https://aktualis.blogstar.hu/2017/11/05/bartos-gabor-egysegesitett-ettermi-afak-es-az-airbnb-most-a-ket-legnagyobb-feladat/44351/

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink