Budapest titkai a Turizmus Világnapján

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) kezdeményezésére a turisztikai ágazat 1980 óta minden évben szeptember 27-én ünnepli a turizmus világnapját. Idén a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. fogta össze a budapesti programokat, amelyen hagyományaihoz híven, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara négy idegenvezetéses sétával és a Mahart Passnave segítségével egy hajós városnézéssel vett részt.

Tudta Ön, hogy az Erzsébet tér a városfalon kívül esett? Hogy mikortól van közvilágítás Pesten? Hogy mi állt a Fontana üzletház helyén? Hogy a Clark Ádám téren egykor Mátyás király lovardája állt?

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) kezdeményezésére a turisztikai ágazat 1980 óta minden évben szeptember 27-én ünnepli a turizmus világnapját. Idén a Budapesti Fesztivál-és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. fogta össze a budapesti programokat, amelyen hagyományaihoz híven, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara négy idegenvezetéses sétával és a Mahart Passnave segítségével egy hajós városnézéssel vett részt. A séták térítésmentesek voltak, a hangosítást a Tour Guide System biztosította.

Már a regisztrációs időszakban kiderült, hogy az érdeklődés óriási. Idegenvezetőink (Koritár Anna, dr. Szabó Mária, Lengyel Vera, Bodnár Lajos, és a hajón dr. Lengyel János), akik munkáját hostessek segítették, számtalan érdekességet meséltek el. A Margitszigeten, amikor a csoport megállt, a közelben lévők „belehallgattak” a vezetésbe. Többen elhatározták, hogy visszatérnek, hogy például megszámolják a művész szobrokat. Azóta számtalan köszönő és gratulációs levelet is kaptunk. Külön köszönet azoknak a résztvevőknek, akik kiváló minőségű fényképeikkel örvendeztettek meg, melyekből Önöknek is átnyújtunk néhányat.

Ízelítőül néhány érdekesség a sétákon elhangzottakból.

Pest Széchenyi idejében még egyáltalán nem öltött városias külsőt. Mindenütt szabályozatlan, girbe-gurba utcák, az utcák, járdák nincsenek kikövezve, közvilágítás nincs. 1772-ben Budán már volt egy pár olajlámpa, Pesten azonban 1790-ig egy sincs. Rendelet tiltotta meg, hogy a lakosság az esti harangszó után az utcákon járkáljon. 1795-ben vezették be a közvilágítást, üvegszekrényben pislákoló, repceolajjal égő kanócos mécsesek voltak az utcákon, Budán 120 lépésnyire, Pesten 60 lépésnyire egymástól. Ugyanebben az évben, tehát 1795-ben tiltották be a juhok legeltetését a mai Belvárosban.

1785-ben új vásártérre volt szükség, a mai Erzsébet téri temető helyére esett a választás, amely a városfalon kívül esett, és azért, mert a temető helyére 30 évig nem lehetett építkezni. 1790-ben nyílt meg az új Vásártér, ahol évente négyszer felállították az országos vásárok idejére a fabódékat, majd lebontották. Előfordult azonban, hogy nem bontották le, ilyenkor csavargók, kéregetők, koldusok, rablók és más kétes elemek költöztek a bódékba. Ha valaki sötétedés után idetévedt, az nem került ki élve innen. A világítást egyetlen olajlámpás szolgáltatta a tér közepén lévő rozoga kúton. Ez sem égett mindig, telihold előtt és után 5 nappal nem éghetett takarékossági okokból. Csak a rendőrség előtt éghetett egész éjjel az olajmécses, illetve farsangkor máshol is.

Egy krimibe illő történet a Váci utcából: a Fontana üzletház helyén (Váci utca 16.) korábban a Mocsonyi bérház állt. A 3 emeletes épületet Hild József tervezte 1833-ban gróf Mocsonyi János Torontál megyei nagybirtokos számára. Ebben a házban lakott Mocsonyi János egyik fia, Mocsonyi Péter báró, országgyűlési képviselő, főtörvényszéki tanácsos, akit a házmestere 1858-ban leszúrt a ház udvarán, mivel előzőleg felpofozta a házmestert.

A mostani Clark Ádám téren, balra a Siklótól, valaha Mátyás király lovardája állt, amelyből 1861-ben a Budai Népszínházat alakították ki. Sajnos csak 1870-ig működött, azután lebontották és a Kereskedelmi Minisztériumot építették a helyére, amelyet viszont a II. világháborúban lebombáztak, aztán lebontották. Így Mátyás lovardájának látható nyoma sincs a téren.

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink