Szabályzatok

IX. Bank, Biztosítás, Vagyongazdálkodás Osztály

 Szervezeti és Működési Szabályzata

Bevezető rendelkezések

  1. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Kereskedelmi Tagozatának részeként a IX. osztály önálló választási osztály.
  2. Az Osztály neve: Bank, Biztosítás, Vagyongazdálkodás Osztály
  3. Az Osztály rövidített neve: Osztály
  4. Az Osztály működési helyszíne: A BKIK mindenkori székhelye
  5. Az Osztály önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik

A IX. választási osztály céljai

Az IX. osztály célja a kamarai tagság és a kamarai testületek közötti kapcsolatrendszer szakmai elveinek és gyakorlatának kialakítása és fejlesztése, a kétoldalú információs csatornák hatékony működésének biztosítása. Ennek keretében:

  • A Kamara elnökségének és vezető testületeinek szakmapolitikai támogatása.
  • Folyamatos tájékozódás a területen dolgozó vállalkozások helyzetéről, információk továbbítása a kamara illetékes szervezetei felé. A vállalkozásokkal történő kapcsolattartás szervezeti és fórumrendszerének kialakítása, működtetése, a szakmacsoport érdekeinek megjelenítése, képviselése, a döntések előkészítésében.
  • Közreműködés a kamarai érdekképviselet ellátásában a főváros illetékes szerveinél, illetve felkérés alapján az országos szervek és szervezetek munkájában.
  • Kezdeményezés a Kamara nemzetközi kapcsolatainak kialakítására, a nemzetközi tapasztalatok alkotó alkalmazására.
  • Tevékenységével az osztályhoz tartozó gazdálkodó szervezetek általános működési feltételeinek javítását, gazdálkodási körülményeik jobbítását célozza
  • Tagvállalkozói észrevételei alapján a szakmacsoport, jogi-közgazdasági környezetével kapcsolatos jogszabályok, rendelkezések és tervezeteik véleményezése

 II.

A IX. Választási Osztály szervezete és működése

 A IX. Osztály tagsága

  • A bankok, pénzügyi intézmények és biztosító társaságok az önkéntes kamara tagjaként jogaikat és kötelezettségeiket a BKIK IX. Osztályának keretében gyakorolják. Az osztály a kamara önkormányzati szerve, a tagok közvetlen részvételének színtere
  • Az Osztályt az önkéntes kamarába belépett, tevékenységi kör szerint a banki, biztosítási, pénzügyi szférába tartozó gazdálkodó szervezetek képviselői hozzák létre. Szavazati jogukat az Alapszabály 7.5.1 és 7.5.2 szerint képviseletre jogosultként feltűntetett személy útján gyakorolhatják.
  • A kamarai tag osztályba sorolásának megváltoztatását az alapszabály szerint kérheti.
  • Az osztálybesorolást az osztály tagjai szabadon választhatják, azonban egy kamarai tag csak egy osztály munkájában vehet részt, szavazati joggal.
  • A IX. osztály nyitott, az osztály munkájában más osztályba tartozó kamarai tagok is részt vehetnek tanácskozási joggal. Szavazati joggal csak a IX. Osztályba sorolt tagok vehetnek részt.
  • A IX. osztály tagjai más szervezetekben (pl. szakmai egyesületek stb.) is részt vehetnek, azonban a Kamara képviseletében ott nem támogathatnak a BKIK vagy a IX. osztály határozataival és állásfoglalásaival ellentétes, vagy összeférhetetlen álláspontokat.
  • A IX. osztály tagjai jogosultak használni a “BKIK IX. Osztály tagja” címet.
  • A IX. Választási Osztály Szervezeti és Működési Szabályzatába a BKIK Alapszabályának értelmében valamennyi kamarai tag betekinthet, illetve a megválasztott képviselő szerv(ek) tagjainak névsorát bárki megismerheti.
  1. A IX. Osztály megszűnése

2.1. Az Alapszabály szerint az osztályok minimális létszáma 10 tagvállalkozás.

2.2. Amennyiben a IX. Osztály létszáma 10 fő alá csökkenne, úgy az Osztály megszűnik. Tagvállalkozásait erről a tényről haladéktalanul értesíteni kell.

2.3. A tagvállalkozások a 2.2. pontban vázolt helyzet esetén átsorolásra kerülnek a III. Kereskedelem, Kereskedelmi Szolgáltatás Osztályba. Az átsorolásról értesíteni kell a tagvállalkozásokat, lehetővé téve számukra, hogy ez ellen kifogással élhessenek, és más osztályt választhassanak. Határidőre történő válaszuk hiányában azonban az ügyintéző szervezet által végzett besorolás marad hatályos.

  1. A IX. Választási Osztály szervezete

3.1     A IX. Választási Osztály a BKIK-nak Kereskedelmi Tagozaton belüli szervezete

3.2     A IX. osztály képviselő szervei:

  • Osztályértekezlet
  • Osztályküldött értekezlet
  • Osztály Elnökség

3.3     a IX. választási osztály, a Kereskedelmi Tagozaton belül, az alábbiak tekintetében élvez önállóságot:

  • A Kamara és a Tagozat Etikai Kódexével nem ellentétes, sajátos szakmai normák megfogalmazása és érvényesítése;
  • A Kamara Minősítési Rendszerével nem ellentétes, sajátos szakmai minősítési szempontok megfogalmazása és érvényesítése.
  • A IX. osztály céljaként megfogalmazottakkal összefüggő szakmai érdekvédelmi tevékenységek – választott tisztségviselői útján – az Osztályon belül és azon kívül (ide értve az írott és a vizuális tömegkommunikációt, valamint az államigazgatási, az önkormányzati szervezetek és más szakmai, illetve érdekvédelmi egyesületek fórumait);
  • A BKIK, illetve a Kereskedelmi Tagozat költségvetésében megállapított költségkeret felhasználásával, éves költségvetésében és szakmai munkatervében rögzített terv szerint, a BKIK és a Tagozat gazdálkodási rendjével összhangban, önállóan gazdálkodik.

3.4       A IX. Osztály legfelsőbb döntéshozó fóruma az osztályértekezlet.

3.5       Az osztályküldött értekezlet tagjai az osztály küldöttei valamint az osztály esetleg nem küldött elnöke és nem küldött elnökségi tagjai

3,6 A IX. Választási Osztály elnöksége  az Osztályülés részéről megválasztott elnökből mint osztályelnökből, valamint az osztályelnökségi tagokból áll.

Az Osztály elnöksége legalább 3 tagú, az elnökség létszáma az osztályelnökkel együtt értendő. Az osztályelnökség létszámáról az adott választásokat előkészítő, ill. választó osztályülés határozatával dönt.

3.7 A küldöttek, elnökségi tagok választására, visszahívására a BKIK Alapszabályának előírásait kell alkalmazni.

3.8 Az osztály ügyintéző szervezete a Kereskedelmi Tagozat titkársága.

 

  1. Az Osztályértekezlet
  • A IX. osztály legfőbb, döntéshozó szerve az Osztályülés. Az Osztályülésen a IX. Osztályba sorolt önkéntes kamarai tagok szavazati joggal vesznek részt.
  • Az Osztályülést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, továbbá akkor kell összehívni, ha ezt a tagok egyharmada, vagy a Kamara Ellenőrző Bizottsága írásban, a cél megjelölésével kéri. Az Osztályülés összehívásáról az osztályelnök gondoskodik. Amennyiben a tagok több mint fele nem jelenik meg a kitűzött időpontban, úgy a meghívóban jelzetteknek megfelelően fél órával később ismételten összehívott Osztályülés, a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes lesz.
  • .A IX. Osztály ülés meghívóját, az írásos előterjesztésekkel együtt a tanácskozást megelőző 15 nappal meg kell küldeni a tagvállalkozásoknak. A meghívó kiküldhető postai úton és e-mailben is, ill. bármilyen utólag igazolható módon.

A meghívóban fel kell tűntetni – az esetleges határozatképtelenség miatt – a megismételendő osztályülés helyét és időpontját.

  • A tanácskozást az osztály elnöke, vagy az általa felkért, s az értekezlet által megerő­sített tag képviselője vezeti. Az értekezlet által hozott döntéseket a levezető elnök mondja ki.
  • Az osztályülés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal titkos szavazás is elrendelhető.

Minősített többség, azaz a jelenlévők legalább kétharmadának támogatása szükséges a dön­tés­hez­ az alábbi tárgykörökben:

  • az osztály szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve módosítása
  • az osztály egyesülése más (választási) osztállya
  • A döntéshozatal során minden – az osztályhoz tartozó – kamarai tag gazdálkodó szervezet kép­viselőjét egy-egy szavazat illeti meg.
  • Az osztályülésről emlékeztető készül, mely tartalmazza az elfogadott tárgysorozatot és az ülésen hozott határozatokat.
  • Az értekezlet határozatai nyilvánosak, az ülés emlékeztetőjébe bármely kamarai tag betekinthet. Az értekezlet határozatait alkalmas formában, elsősorban a kamarai sajtóban közzé kell tenni. A nyilvánosságra hozatalról az osztályelnök gondoskodik.
  • Az osztályülések nyilvánosak, azon – tanácskozási jog nélkül – bárki részt vehet.
  • A tanácskozáson a hozzászólás jogát a résztvevőknek az ülés levezető elnöke adja meg, illetve von­­hatja el.
  • A osztályértekezlet összehívásának és lebonyolításának rendjét illetően egyebekben az Alap­szabály rendelkezései az irányadók.
  • Az osztályülés kizárólagos hatásköre:
  • Határozatokat hoz a választást érintő kérdésekben. Az osztályülések határozatai kötelező érvényűek az osztály elnökre és osztály elnökségére és a küldöttekre nézve
  • A Választási Osztályülés a 3.4. pont szerint négy év időtartamra Osztály Elnökséget választ és ugyanígy dönt minden általa választott személy visszahívásáról is.
  • Megválasztja az elnökség póttagjait
  • A kamarai küldötteket a Gktv. rendelkezései szerint tagozatokban kell megválasztani. Az osztályértekezletek, résztagozati ülések keretében is elláthatják a tagozatra vonatkozó jogszabályi választási, visszahívási, jelöltállítási feladatokat, tagozati döntés alapján.
  • Az osztályülés jogosult magasabb tisztségekbe javaslatokat tenni.
  • Osztály Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása,
  • éves munkatervének és költségvetésének elfogadása,
  • állást foglal mindazon kérdésekben, amelyeket a BKIK más szerve ill. a Tagozat az osztályülés hatáskörébe utal.
  • szakmai osztály létrehozásáról, ha azt minimum 10 osztálytag írásos nyilatkozatával kezdeményezi
  1. Az Osztály küldött értekezlete
  • Az osztály küldöttértekezlet évente legalább két alkalommal ülésezik. Az értekezletet akkor is össze kell hívni, ha azt a küldöttek egyötöde – a napirendi pontok megjelölésével – írásban kezdeményezi.
  • Az értekezlet összehívásáról, illetve a küldöttértekezletről jegyzőkönyv elkészítéséről az osztályelnök gondoskodik.
  • Az osztály küldöttértekezlet helyét, időpontját és tárgysorozatát tartalmazó meghívót és írásos előterjesztéseit az értekezlet időpontját 8 nappal megelőzően -, postán, e-mail-en vagy faxon ki kell küldeni.
  • Az osztály küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha a küldötteknek és nem küldött osztályelnökségi tagoknak több mint fele jelen van. Ha a küldöttértekezlet nem volt határozatképes, akkor az emiatt megismételt küldöttértekezlet fél óra elteltével az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.
  • Az Osztály küldöttértekezlet összehívásának és határozathozatalának rendjére egyebekben az Alapszabály rendelkezései az irányadók azzal, hogy a küldöttek és nem küldött osztályelnökségi tagok az Osztályon belül egyformán egy szavazattal rendelkeznek.

Az Osztály küldöttértekezlet határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve ha az ülés határozatában másképpen dönt.

  • A küldöttértekezlet feladata és hatásköre
  • állást foglal a BKIK küldöttértekezlete, illetve a Kereskedelmi Tagozat küldöttgyűlése elé­ kerülő előterjesztésekről, döntési javaslatokról
  • állást foglal a szakmát érintő, jelentős törvényi változások tervezeteiről
  • állást foglal, illetve véleményt nyilvánít minden olyan kérdésről, amellyel kapcsolatos kama­­rai álláspont kialakítása során a BKIK Elnöksége előzetesen az osztályok véle­mé­nyét­ kéri
  1. Az Osztály elnöksége

Az Osztály küldöttértekezletek közötti időszakban az Osztály küldöttértekezlet határozatainak megfelelően az Osztály működésének irányítása az osztályelnökség feladata. Az osztályelnökség két osztály küldöttértekezlet közötti időszakban – az osztály küldöttértekezlet kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével – gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket részére az osztály Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz.

  • Az osztály elnöksége szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Az elnökség összehívásáról az Osztályülés részéről megválasztott elnök, mint osztályelnök, gondoskodik.
  • Az osztályelnökségi ülés helyét, időpontját és tárgysorozatát tartalmazó meghívót és írásos előterjesztéseit az értekezlet időpontját 8 nappal megelőzően, postán, e-mail-en vagy faxon ki kell küldeni.

Az osztály elnökség akkor tekinthető határozatképesnek, ha az elnökségi tagok több mint a fele jele van. Az osztály elnökség határozatait, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha az ülés határozatában másképpen dönt.

  • Az elnökség – az osztályértekezlet határozatainak megfelelően – szervezi az osztály mun­ká­ját, az osztály kereteiben működő szerveződések – szakmai osztályok, szak­mai bizott­­ságok, szakmai kollégiumok, funk­cio­nális munkabizottságok – együttműködését, kifejezi és képviseli a banki, biztosítási ­ szolgáltatásban működő vállalkozások közös érdekeit.
  • Az osztályelnökség feladatai különösen
  • az osztály küldöttértekezlet dokumentumainak és döntéseinek előkészítése,
  • az osztály éves költségvetésére vonatkozó javaslat összeállítása és az osztályértekezlet elé terjesztése,
  • az osztály előző évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elkészítése és az osztály értekezlet elé terjesztése,
  • az osztály szervezetében létrejött szakmai osztályok, szakmai bizottságok, szakmai kollégiumok tevékeny­sé­gének koordinálása, működési feltételeik biztosítása, az általuk megfogalmazott törek­vések közvetítése
  • az osztály keretei között működő munkabizottságok – ad hoc és állandó bizott­­sá­gok – fel­­­­kérése, ügyrendjük jóváhagyása
  • a BKIK és a Kereskedelmi Tagozat elnöksége által hozott döntések közvetítése az osztály tag­­vállalkozásaihoz
  • együttműködés a kereskedelemben dolgozó érdekképviseletekkel, szakmai szövet­sé­gek­kel,­­ illetve a kamarai társosztályokkal, kerületi tagcsoportokkal
  • döntés minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály, a Kereskedelmi Tagozati SZMSZ az osztály elnökség hatáskörébe utal, illetve nem utal más testületi és egyéb szerv kizárólagos hatáskörébe.

 

  1. A IX. Választási Osztály osztályelnöke és osztályelnök helyettese
  • Két osztály elnökségi ülés között az Osztály működését

az Osztály által megválasztott elnök mint osztályelnök és elnökhelyettese   irányítják.

  • Az osztályelnök feladatát választott tisztségviselőként látja el, tevékenységéről osztálya és a Kereskedelmi Tagozati Elnökség irányában beszámolási kötelezettség terheli.
  • Az osztályelnök feladatai különösen:
  • minden, az Osztály szakmai tevékenységi körébe tartozó kérdésben képviseli és megkísérli érvényesíteni az Osztály álláspontját,
  • gondoskodik az osztályértekezlet, osztályküldött értekezlet és az osztály elnökség összehívásáról,
  • az osztály tagjainak egy része által összehívni indítványozott osztályértekezlet osztály küldöttértekezlet esetében koordinálja az indítványnak megfelelő tartalmú előterjesztés előkészítését,
  • közvetlen és folyamatos kapcsolatot tart a kamara testületi szerveivel, tisztségviselőivel, kereskedelmi tagozat vezetőivel, más osztályokkal az osztály által képviselt ágazatok szerint érdekelt érdekképviseletekkel és biztosítja az osztálytagság megfelelő információellátását,
  • Az Osztályt az osztályelnök képviseli. E jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az osztály egyéb megválasztott tisztségviselőjére vagy a kamara munkaszervezetének tagjára írásban átruházhatja.
  • Az osztályelnök visszahívására a BKIK Alapszabályában foglaltakat kell alkalmazni.

Az Osztály elnökségének tagjai egymás közül az osztályelnök munkájának segítésére, és annak távolléte esetében – az Osztály vezetésében történő – helyettesítésére elnökhelyettes(eke)t választhatnak.

  • Az osztályelnök helyettes(eke)t az osztály elnökség tagjai maguk közül választják.

Az osztályelnök és helyettese(i) közötti munkamegosztásról az osztály elnökség dönt.

  • Az osztályelnök helyettes(ek)személyére az osztály elnökre meghatározott szabályok vonatkoznak.

 

IV.

Költségvetés

  1. A IX. Választási Osztály költségvetése elfogadásának rendje

8.1.  Az Osztály elnöksége a Kereskedelmi Tagozat Küldöttértekezlete által elfogadott osztály költségvetési keretre önálló költségvetési javaslatot készít és elfogadásra javasolja az osztályértekezletnek.

8.2. A költségvetési javaslat benyújtásának előkészítése az osztályelnökség feladata. A költségvetési javaslatnak a Kereskedelmi Tagozat elnökségéhez történő benyújtásának feltétele az osztályértekezlet többségi szavazata.

8.3. Az osztályülés az osztályon belül létrehozott szakmai osztálynak, ill egyéb szervének önálló keretet biztosíthat.

 

Zárórendelkezések

  1. A kamarai törvény alapján készült Alapszabály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legmagasabb szintű alapokmánya, amely a kamara legfontosabb adatait, célját, tevékenységi körét és szervezeti kereteit tartalmazza.

Ezekre, valamint a BKIK és a Kereskedelmi tagozat SZMSZ-ére alapozva készült a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat.

  1. Jelen SZMSZ- t a IX. Osztály osztályülése a 2012. február 27-i értekezletén hagyta jóvá.

Budapest, 2012. február 27.

A BKIK IX. Osztály nevében:

Hinora Bálint

elnök

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink