Szabályzatok

IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály Szervezeti és Működési Szabályzata

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály Szervezeti és Működési Szabályzata

Elfogadva: a IV. Kamarai Osztály 2001. szeptember 14-i osztályülésén

Módosítva: az Osztály 2009. április 27-i osztályülésén

PREAMBULUM

A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatán belüli önkormányzati szerv. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a BKIK Alapszabályára és a BKIK Kereskedelmi Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzatára épül.

A 1999. évi CXXI. törvény alapján a gazdasági kamarákban tagozatokat és osztályokat kell alakítani. Az osztályok számát és alakításának kritériumait a BKIK Alapszabálya határozza meg. E szerint a BKIK-ban a szakmai, tevékenységi csoportok szerint szerveződő osztályok a tagok közvetlen személyes részvételének, valamit a testületi szervek megválasztásának bázisa.

Az egyes kamarai osztályok egymás mellé rendeltek, azonos jogokkal, kötelezettségekkel rendelkeznek, a kamara működésében azonos jogokkal és lehetőségekkel bírnak.

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozat IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Bevezető rendelkezések

  • A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Kereskedelmi Tagozatának részeként a IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás Osztály önálló választási osztály.
  • Az Osztály neve: IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás Kamarai Osztály
  • Az Osztály rövidített neve: BKIK IV. Kamarai Osztálya
  • Az Osztály székhelye: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
  • Az Osztály bélyegzője: BKIK IV. Kamarai Osztály: Kiskereskedelem és   Vendéglátás
  • Az Osztály emblémája: BKIK embléma
  • Az Osztály illetékességi köre: Budapest Főváros területe
  • Az Osztály önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik
  1. A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály céljai

A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály célja a kamarai tagság és a kamarai testületek közötti kapcsolatrendszer szakmai elveinek kialakítása és fejlesztése, a kétoldalú információs csatornák hatékony működésének biztosítása. Ennek keretében:

Þ A BKIK Elnökségének és vezető testületeinek szakmapolitikai támogatása.

Þ Folyamatos tájékozódás a szakmai területen dolgozó vállalkozások helyzetéről, információk továbbítása a kamara illetékes szervezetei felé. A vállalkozásokkal történő kapcsolattartás szervezeti és fórumrendszerének kialakítása, működtetése, a szakmacsoport érdekeinek megjelenítése, képviselése a döntések előkészítésében.

Þ Közreműködés az osztályhoz tartozó vállalkozások általános gazdasági érdekeinek képviseletében a főváros területén az illetékes szerveknél, illetve felkérés alapján az országos szervek és szervezetek munkájában.

Þ Az osztály tagjait érintő nemzetközi tapasztalatok feltárása és azok alkalmazásának elősegítése. Részvétel – a kereskedelem és vendéglátás területén – minősítési rendszerek kidolgozásában, bevezetésében, széles körű elfogadtatásában.

  1. A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály tagsága

A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztályba sorolt kamarai tagok:

A KSH által hivatalosan kiadott „ A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere”, valamint a „Szolgáltatások Jegyzéke” alapján a IV. Kamarai (Választási) Osztályba regisztrált kamarai tagok.

Þ Egy kamarai tag csak egy választási osztály munkájában vehet részt szavazati joggal.

Þ A kamarai tag, a kamarai választási osztályba történő besorolását – az Alapszabály rendelkezései szerint, tevékenységei alapján – szabadon választhatja.

Þ A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály nyitott, az osztály munkájában más osztályba tartozó kamarai tagok is részt vehetnek tanácskozási joggal. Szavazati joggal csak a IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztályba sorolt tagok vehetnek részt.

Þ A IV. Kamarai Osztály tagjai a BKIK képviseletében eljárva nem támogathatnak a BKIK Küldöttgyűlése, a Kereskedelmi Tagozat küldöttértekezlete vagy a IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály határozataival ellentétes vagy összeférhetetlen álláspontokat.

Þ A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály tagjai jogosultak használni a “BKIK IV. Kamarai Osztály tagja” címet.

A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály a Kereskedelmi Tagozat keretében látja el mindazon, a BKIK Alapszabályában meghatározott köz- és cél szerinti feladatokat, amelyek az adott ágazat, tevékenység-, illetve tevékenységcsoportok általános gazdasági érdekeinek a kamarán belüli, illetve kívüli megjelenítéséhez szükségesek annak érdekében, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara saját hatáskörében és illetékességi területén, kamarai szinten egyeztetett módon képviselhesse valamennyi gazdálkodó szervezet általános érdekeit.

Ennek érdekében, feladata:

Þ Átfogó szakmai tevékenységet érintő jogszabálytervezetek, gazdasági előterjesztések véleményezése, jogszabály-módosítások kezdeményezése;

Þ Az osztály tagjainak általános és speciális gazdasági érdekképviselete;

Þ Az átfogó szakmai terület tevékenységének figyelemmel kísérése, átfogó elemzése, javaslattétel a kamarai testületek, illetve állami – önkormányzati szervek felé;

Þ Aktív részvétel a Kereskedelmi Tagozat munkájában;

Þ A Kamara vezető testületei megbízása, illetve jóváhagyása alapján részvétel az önkormányzati, a kamarai elnökségi munkabizottságok és ad-hoc bizottságok munkájában;

Þ Együttműködés és információcsere a BKIK kerületi tagcsoportjaival.

II. A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály szervezete és működése

  • A kamarai tagok a jogaikat és kötelezettségeiket alapvetően a tagozataikban, azokon belül a szakmai munka alapegységeiben, a legalább 10 tagot tömörítő osztályokban gyakorolják. E szervezeti egységek a tagok, illetve az őket képviselő természetes személyek közvetlen részvételének, valamint a küldöttek választásának a bázisai.
  • A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály Szervezeti és Működési Szabályzatába a BKIK Alapszabályának értelmében valamennyi kamarai tag betekinthet, illetve a megválasztott képviselő szerv(ek) tagjainak névsorát bárki megismerheti.
  • A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály szervezete

3.1 A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály a BKIK Kereskedelmi Tagozatának szervezeti egysége, működése a Tagozat Elnöksége által jóváhagyott keretek között valósul meg.

3.2 A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály képviseleti szervei:

Þ Osztályülés

Þ Osztályküldött-értekezlet

Þ Osztályelnökség

Þ Szakmai osztály(ok)

A küldöttek, pótküldöttek, a testületi szervek tagjai, póttagjai, az osztály és kamarai szintű tisztségviselők időközi visszahívására a BKIK Alapszabályának mindenkori előírásait kell alkalmazni.

3.3 A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály ügyintézői szervezete:

A Kereskedelmi Tagozat Titkárságán belül működő titkár.

3.4 A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály a Kereskedelmi Tagozaton belül, az alábbiak tekintetében élvez önállóságot:

Þ A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály céljaként megfogalmazottakkal összefüggő érdekvédelmi tevékenység ellátása a kamarai tagok, valamint az osztály szakmai körébe tartozó fővárosi vállalkozások érdekében kamarán belül, valamint az államigazgatási, az önkormányzati szervezetek és más szakmai, illetve érdekvédelmi egyesületek fórumain a BKIK képviseleti nyilvántartásában rögzített, átruházott képviselet keretében.

Þ A Választási Osztály költségkeretének felhasználása;

Þ A Kamara Etikai Kódexével nem ellentétes, sajátos szakmai normák megfogalmazása és érvényesítése.

  1. A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztályügyrendje

4.1. A IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály legfőbb, döntéshozó szerve az osztályülés. Az osztályülésen a IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztályba regisztrált önkéntes kamarai tagok vesznek részt a BKIK Alapszabályában meghatározottak szerint.

4.2. Az osztályülést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, továbbá akkor kell összehívni, ha ezt a tagok 5%-a, az ok és cél megjelölésével írásban kéri. Az osztályülés összehívásáról az osztályelnök gondoskodik.

4.3. A kamarai osztályülésre írásos meghívóban az osztályba sorolt kamarai tag, gazdálkodó szervezetek képviselőit meg kell hívni. A meghívókat az írásbeli előterjesztésekkel együtt a taggyűlést megelőzően 15 nappal ki kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell az osztályülés, valamint a határozatképtelenség esetén fél óra elteltével változatlan tárgysorozattal megismételt osztályülés idejét, helyét és napirendi pontjait.

4.4. Az osztályülés akkor határozatképes, amennyiben a tagoknak több mint fele jelen van. Amennyiben az osztályülés az eredetileg meghirdetett időpontban nem határozatképes (az osztály tagvállalkozóinak több min fele nincs jelen), úgy a fél órával később megismételt osztályülés már a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az osztályülésen minden tag egyenlő és egyetlen szavazattal rendelkezik, e jogot kizárólag a kamarába bejelentett képviselő gyakorolhatja, meghatalmazás nem lehetséges.

4.5. Az osztályülés határozatait – az osztály tagjaira és működésére vonatkozóan – egyszerű szótöbbséggel hozza meg, de egyszerű szótöbbséggel kezdeményezhető titkos szavazás is. A határozatok nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű kamarai határozatokkal.

  1. Az osztályülés feladata és hatásköre

5.1. Az osztályülés kizárólagos feladat- és hatásköre:

  • az osztály elnökének, elnökségének megválasztása vagy visszahívása;
  • az osztály Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása;
  • az osztály éves szakmai munkájáról szóló beszámoló értékelése, elfogadása.

Az osztály Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához és módosításához a jelenlévők 2/3-os szavazattöbbsége szükséges.

5.2. Az osztályülés határozatának meghozatalánál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

  1. Az osztály elnökének és elnökségi tagjainak visszahívása

6.1. Az Alapszabály értelmében, az osztályülés (mint választó szerv) jogosult az osztályelnök és az osztályelnökség tagja(i)nak visszahívására. Az osztályelnökség testületileg nem hívható vissza.

6.2. Az osztályelnök, az osztályelnökségi tag visszahívását az osztály bármely tagja, az osztályhoz tartozó tagvállalkozások legalább 5 %-ának támogatásával írásban kezdeményezheti.

  • A visszahívásról szóló döntés érdekében az osztályelnök soron kívül köteles összehívni az osztályülést, amennyiben azt az osztályhoz tartozó tagvállalkozások 5%-a egyben ezt is írásban kezdeményezi, kivéve, ha  az éves rendes osztályülés időpontja a visszahívás kezdeményezésének beérkezését követő 30 napon belül összehívásra kerül.
  • Amennyiben az osztályülés soron kívüli összehívását nem kezdeményezik, az éves rendes osztályülésen történik döntés a visszahívásról. A visszahívási indítványt az éves rendes osztályülést megelőző legkésőbb 8 munkanappallehet benyújtani az osztályelnöknek.

Az osztályülés mindkét esetben a jelenlévők 2/3-os többségével dönt az osztályelnökségi tag visszahívásáról.

  1. Osztályküldött-értekezlet

Az osztály részéről a BKIK Küldöttgyűlésébe megválasztott küldöttek, a választási osztályelnök (amennyiben nem küldött), a nem küldött osztályelnökségi tagok, valamint a szakmai osztályok nem küldött elnökei részvételével, szavazati jogával működik az osztályküldött-értekezlet.

Az osztályküldöttek és pótküldöttek létszámát választási ciklusonként a Tagozati SzMSz 1. sz. melléklete határozza meg.

7.1. Az osztályküldött-értekezlet működése:

7.1.1. Az osztályküldött-értekezlet szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az értekezletet akkor is össze kell hívni, ha azt a küldöttek egyötöde – a napirendi pont(ok) megjelölésével – írásban kezdeményezi. Az osztályküldött-értekezlet összehívásáról, illetve a küldöttgyűlésen elhangzottakról készült jegyzőkönyv elkészítéséről az osztályelnök megbízása alapján az titkár gondoskodik.

7.1.2. Az osztályküldött-értekezletre szóló meghívót az értekezlet időpontját megelőző 8 nappal postán, e-mail-en, fax-on ki kell küldeni az érintettek részére. A meghívónak tartalmaznia kell az osztályküldött-értekezlet helyét, időpontját és tárgysorozatát.

7.1.3. Az osztályküldött-értekezlet akkor határozatképes, ha azon a részvételre jogosultak legalább 1/3-a jelen van.

7.1.4. Az osztályküldött-értekezlet időtartama maximum két óra.

7.1.5. A jelen nem lévők szavazati jogukat meghatalmazás útján nem érvényesíthetik.

7.1.6. Az osztályküldött-értekezlet határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Egyszerű szótöbbséggel titkos szavazás kezdeményezhető.

7.2. Az osztályküldött-értekezlet feladatai:

a)  javaslattétel az Osztály Szervezeti és Működési Szabályzatára, módosítására;
b)  javaslattétel a kamarai testületek felé;
c)  felügyeli a szakmai osztályok munkáját, kezeli a szakmai osztályoktól érkező kezdeményezéseket, továbbítja a szakmai osztályok felé a BKIK-tól és egyéb magasabb kamarai szervektől érkező megkereséseket;
d)  kapcsolattartás az érdekképviseletekkel és szakmai szövetségekkel;
e)  az Osztály előző évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása; az osztály éves költségvetésének meghatározása és jóváhagyása;
f)  javaslattétel a szakmai osztályok rendszerének kialakítására, annak előterjesztése a IV. Kiskereskedelem és Vendéglátás (Választási) Osztály értekezlete és a Kereskedelmi Tagozat küldöttértekezlete elé.

7.2.1. Az osztályküldött-értekezletnek tájékoztatási kötelezettséggel tartoznak (az állásfoglalásokról és határozatokról) az osztályhoz tartozó, az alábbiakban felsorolásra kerülő tisztségviselők:

  • a BKIK Elnökségének tagjai;
  • a BKIK Ellenőrző Bizottságának és Etikai Bizottságának tagjai;
  • a Kereskedelmi Tagozat Elnökségének tagjai;
  • a BKIK elnökségi (állandó és ad-hoc jellegű) munkabizottságának tagjai.
  1. Osztályelnökség

Az osztályülés által megválasztott 3-11 vezetőségi tagból (az osztályelnökkel együtt) tevődik össze.

8.1. Az osztályküldött-értekezletek közötti időszakban az Osztály működésének irányítása az osztályelnökség feladata. Az osztályelnökség két osztályküldött-értekezlet közötti időszakban – az osztályküldött-értekezlet kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével – gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket részére az osztály Szervezeti és Működési Szabályzata meghatároz.

Osztályelnökségi ülés

8.2. Az osztályelnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az értekezlet összehívásáról, illetve az osztályelnökségi ülésen hozott határozatokról készült jegyzőkönyv elkészítéséről az osztályelnök megbízása alapján a titkár gondoskodik.

8.3. Az osztályelnökségi ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőző 8 nappal postán, e-mail-en, fax-on ki kell küldeni az érintettek részére. A meghívónak tartalmaznia kell az osztályelnökségi értekezlet helyét, időpontját és tárgysorozatát.

8.4. Az osztályelnökségi ülés akkor tekinthető határozatképesnek, ha azon az elnökségi tagoknak több mint fele jelen van. Az osztályelnökségi értekezlet időtartama maximum két óra. Az osztályelnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

8.5. Az osztályelnökség feladatai:

a)  az osztályküldött-értekezlet dokumentumainak és döntéseinek előkészítése;
b)  az osztály éves munkatervére, költségvetésére vonatkozó javaslat összeállítása és az osztályküldött-értekezlet elé terjesztése;
c)  az osztály előző évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elkészítése és az osztályküldött-értekezlet elé terjesztése;
d)  az osztály tagjainak delegálása és visszahívása a BKIK egyes munkabizottságaiba; A visszahívás kezdeményezhető abban az esetben is, ha

Csatolt fájlok

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink