A belvárosi mesterek ünnepe

Immár hagyománnyá vált, hogy az V. kerületben minden évben köszöntik azokat a mestereket, akik évtizedek óta töretlen lendülettel folytatják munkásságukat a belvárosban. Idén is három iparos – a Hartai Műhelyben tevékenykedő Bede Tamás ötvös, Kőrösi Ferenc hegedűkészítő és Singhoffer Gusztáv órás - vehette át a rangos elismerést.

Kőrösi Ferenc Ezüstkoszorús Mester alapította meg az Ezüstkoszorús Segéd díjat, amit az a kollégája kapott, aki az ünnepségre is elkísérte. Beszélni magáról nem, csak a szakmájáról volt hajlandó. Singhoffer Gusztáv az utánpótlás-nevelés fontosságát hangsúlyozta. „Privátként” annyit tudott tenni, hogy a fiából is órást faragott. A Hartai Műhely képviseletében az üzletvezető Bede Tamás ötvös-aranyműves vitte a „prímet”, de aztán a szervezők kérésére, a névadó is szerényen szólásra emelkedett.

 Az emléklap alapítója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara V. Kerületi Tagcsoportjának elnöke, Szántóné Csajághy Katalin szavai szerint, „Valamikor a belváros sok apró igazi kézműves üzlettel volt tele, mint egy ékszerdoboz.   Sajnos, ma már egyre kevesebben vannak. Éppen ezért találtam ki ezt a „díjat”, amivel évről-évre nagy örömet szerzek az iparosoknak.    Keresem a dinasztiákat, a különleges szakmákat. Azokat, akiknek márka volt a termékük, és még most is az.    2016 decemberében ünnepeltük a látszerész Emi néni 100. születésnapját. Több, mint 30 iparos vett részt a köszöntésen.  Ez a belváros! Sok értékes embert ismerek meg munkám során nap, mint nap. Vannak még a kerületben páran, akik a koruknál fogva sosem fogadják el a meghívásomat, pedig kihaló a mesterségük.   A „lámpaernyő ” készítő például kézzel fest, pergament papírból készíti alkotásait. Sajnos, sok szakmában nincs utód, ezért próbálom az „öregeket” felkarolni.  A Kamarába is sokat dolgozom azon, hogy illő megbecsülésben legyen része a tisztességben megőszült mestereknek.”

„Polgármester úr és a magam nevében is köszönöm a meghívást. Örömmel tölt el, hogy ezen a mai estén Önökkel ünnepelhetek – kezdte köszöntőjét Mátyus Bálint V. kerületi képviselő.  Egyik kalapomban, mint önkormányzati képviselő vagyok itt, a másik kalapomban pedig a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatójaként, amit azért tartottam fontosnak elmondani, mert mi az egyetemen folyamatosan azt tanuljuk és tanítjuk, hogy vállalkozni jó,vállalkozni érdemes és hogy a magyar gazdaság ideértve Belváros-Lipótváros közösségét nem lehetne sikeres a jövőben a vállalkozók nélkül.  Örömmel láttam, hogy a díjazottak között nem feltétlenül csak a modern szakmák jelentek meg, hanem nagyon komoly hagyományokkal olyan díjazottak szerepelnek a méltatottak között, akik már hosszú évek óta a belvárosban végzik tevékenységüket,  a mára már hozzátartozik a nevük belvárosi brandhez. Azt kívánom, hogy a tudásukat próbálják átadni a következő generációknak, hogy ne vesszenek el ezek a szakmák az idő előrehaladtával. Polgármester úr nevében is bátran mondhatom, hogy mindig partnerek leszünk a vállalkozók irányába. Szívesen fogadunk meghívásokat, ahol tudunk, ott leszünk és bízunk benne, hogy közösen tudunk tenni Belváros-Lipótvárosért, az V. kerületért, kerületünkért.  Gratulálok a díjazottaknak!”

„Több mint 160 éves a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amely sosem tudott jobb vagy rosszabb lenni, mint éppen az adott fővárosi vállalkozói közeg vagy környezet – hangzott el Koji László BKIK általános alelnök ünnepi felszólalásában.  Azt gondolom, szinte minden ágazatunk túl van azon a négy vagy nyolc éves recesszión, ami sok területet sújtott.  Én építőiparos vagyok. Mi a leghosszabb recessziót éltük meg, de jelentem, az elmúlt 30 évben nem volt annyi toronydaru az V. kerületben, mint  jelenleg van. És ezt nagyon szépen köszönjük mindenkinek aki erről tehet. Szóval a kamara mindig olyan,  mint a vállalkozási közeg és azt gondolom, most hogy túl van a recesszión a magyar gazdaság, élén a budapesti gazdaság, talán jobb hangulatunk lesz nekünk vállalkozóknak, és egy kicsit több figyelmünk, időnk marad közös dolgaik rendezésére.  Többször vettem részt már 5 kerületi rendezvényen és mindig elmondom, hogy tulajdonképpen a kamara mi vagyunk.  Ha beletesszük a tudásunkat, s az időnket akkor jobban megy kamarai szervezetnek. A jövőben szeretnénk sokat tenni.  Megtépázott bennünket az elmúlt két. három év. Nem jókat is montak a budapesti kamaráról. Igaztalanul is.  Én magam, aki 28 éve kamarázok és a kamarában már minden tisztséget, feladatot elláttam, bátran állíthatom, hogy érdemtelen támadás is érte a budapesti kamarát, ami azoknak a vállalkozóknak jött akik jól, akik a befizetendő 5000 forintot is sokallják, nem szeretik fizetni, Ezen a területen is próbálunk újítani. Azt találtuk ki, a csekk mellé teszünk egy kis listát többféle fogással, és meg fogjuk kérdezni, hogy az 5000 Ft mire szeretné a vállalkozó beváltani? Ekkor majd talán nem fogja adónak érzékelni  ezt a tételt.
Kérném szépen, hogy ilyen területi szerveződésben, mint az ötödik kerületi tagcsoport, amit Csajághy Katalin időt és energiát nem kímélve nagyszerűen vezet évek óta, itt is próbáljunk meg egy kicsit összefogni és mindenféle más BKIK-s alakzatban is. Képviselő úr is mondta, hogy tanulni kell. Gárdonyi Géza szavaival, minden ember annyit ér, mint amennyit tud. Arra biztatom magunkat, vegyük a fordulatot és így 60 fölött is próbáljunk megújulni, együtt a kamarával. Sok sikert kívánok magunknak és én külön is tapsolom az ünnepelteket.”

Három mesterember vehette át az emléklapot. A BedeTamás ötvös-aranyműves vezette Hartai Műhelye több mint hetven éve működik a belváros szívében. Arany és ezüst ékszerek javításával készítésével egyedi tervezésével foglalkoznak. „Nagyon köszönöm ezt az elismerést – emelkedett szólásra. ”A Hartai Műhelyt idősebb Hartai István alapította közel hetven évvel ezelőtt. A negyvenes évek vége óta, a háború óta működik bolt a Kígyó utcában. Én az alapítónak az unokájával jártam egy iskolába, ahol elvégeztük a szakmánk elméleti részét, és így kerültünk később aztán munkakapcsolatba.  A nyolcvanas évek végétől dolgozom, nagyjából 30 éve ebben a műhelyben. 20 éve kérte Hartai István úr, aki a fia az alapítóinak, hogy vegyem át és vezessen az üzletet tovább. Azóta mint egyéni vállalkozó az ő szellemében próbálok dolgozni, ahogyan ezt ő előtte körülbelül 50 évig tette,  Elsősorban egyedi készítéssel és javítással foglalkozunk. Arany és ezüst vonatkozásában megpróbálunk minden olyan ékszertárgyat megcsinálni, amit a vevő, illetve a megrendelő kitalál vagy megkíván. Nagyon sokat köszönhetek ennek a helynek, mert Hartai úrnak a segítségével Fel tudtam venni azt a fajta stílust és munkamorált, amit ő képviselt évtizedeken keresztül. Megpróbálom ebben a szellemben ezt a hagyományt, lehetőleg minél tovább folytatni. Köszönöm szépen ezt az elismerést!” Az esemény egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor maga Hartai István köszönte meg kollégájának, barátjának, hogy 20 éve ilyen remekül vezeti  a műhelyt, ahol együtt dolgoztak valaha édesapja szárnyai alatt együtt tanulták a szakmát. Együtt építették a műhelyt .

Kőrösi Ferenc hegedűkészítő 1975-ben kezdte Budapesten a pályafutását. Munkássága világszerte elismert. Vendégszerepelt Bécsben Colorado-ban és Mexikóban. 2000-ben elnyerte az Ezüstkoszorús Mester címet. Utódja, Németh László hegedűkészítő, akivel már 20 éve együtt dolgozik. „Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy itt lehetek Önök között és hogy átvehetem ezt a rangos elismerést – kezdte meghatottan, „Magamról nem szeretek sokat beszélni, de két dolgot talán érdekesnek találhatnak. Itt a Váci utca 73-ban, ahol a mostani helyen működik tulajdonképpen, én itt születtem. Voltak vargabetűk, de tulajdonképpen sikerült visszakerülnöm és itt lettem önálló a szakmában. Továbbá arra is nagyon büszke vagyok, hogy alapítója lehetek az országban egyedülálló elismerő díjnak, ami ugyan nem olyan rangú, mint az itteni, amit én most meg fogok kapni, de mégiscsak fontosságot tulajdonítunk neki, mert saját műhelyem számára alapítottam az Ezüstkoszorús Segéd, illetve az Aranykoszorús Segéd kitüntetést. És ezt annak a kollégámnak adtam át aki ma is elkísért. Köszönetül és elismeréséül, hogy húsz éve megbízhatóan lojálisan segít engem és velem együtt dolgozik a műhelyemben. Néhány szó magáról a szakmáról, nem én rólam. A hegedűkészítő mesterség tulajdonképpen gyűjtőfogalom. Nem csak hegedűket készítünk, hanem az egész vonós családnak készítése történik. Hegedűtől a nagybőgőig minden hozzánk tartozik és tulajdonképpen ezeknek nemcsak az újonnan készítése, hanem a javítása is. Így fordulhat elő, hogy akár 300 éves hangszereket, olyan hangszereket amelyek akár még Mozart, Beethoven korában keletkeztek, tartunk karban, javítjuk. Végezetül, arra nagyon büszke vagyok,  hogy ma Magyarországon mesterségemnek, a hegedűkészítő mesterségnek egyfajta aranykora van. Magas színvonala következett el, azáltal hogy működik egy hangszerész iskola a Zeneakadémia berkein belül, ahol szerintem szintén a világon egyedülálló módon nem egy tanműhelyben  dolgoznak az illető tanulók, hanem mindenki egy-egy működő műhelyben. Ahogy Laci is annak idején az én műhelyembe tanulóként elkerült. Ott már eleve úgy szerzik meg a gyakorlatot, hogy a zenészek igényeit megismerik. Tehát nem egy steril környezetben, hanem rögtön a mélyvízbe dobva szerzik meg az ismereteket.  Biztosan van más szakma, ahol ugyanígy folyik a képzés. A világon egyedülálló módját a képzésnek, a mi szakmánkra, a hangszerész szakmára ismerem. Köszönöm, hogy itt lehetek. Gratulálok a többi elismertnek!”

Singoffer Gusztáv órásmester 1984 óta működik a Falk Miksa utcában, ahol antik és modern órák teljes körű felújításával foglalkoznak. „Szeretném én is megköszönni, hogy ezen a díjátadón engem választottak az egyik iparosként vette át a szót. „ Ez hatalmas megtiszteltetés. Nagyon kevés olyan órás van, aki ebben a korban, amiben én vagyok, még működő műhelyt vezet. Ez egy elég nehéz szakma, azért is, mert sajnos nincs, halódik az utánpótlásunk. Ezúton is szeretném megkérni az illetékeseket ,hogy ha van lehetőség az oktatást egy kicsit felkarolni, tegyék meg, mert privátként ez nem megoldható. Szerencsésnek érzem magam, mert nagyon jó mestereim voltak.  Tanműhelyben tanultam az órás szakma összes olyan részletét, csínját-bínját,  a nagy órától kezdve az egészen piciig és az elektromos óráig, ami a mostani szakma gyakorlatilag egészét körülöleli. 1984 óta vagyok a Falk Miksa utcában. Ott működik a műhelyem. Szolgáltatunk mindenféle javítással. Amikor Európában a használt karóra viselése újra bejött a divatba, akkor belekezdtünk a felújításba, ami azt jelenti, hogy a régi hagyományos órákat felújítjuk, újszerűvé tesszük és áruljuk .Ezért van nálunk adás-vétel is.  Nagy öröm, hogy az én szakmám a családon belül folytatódik. Van egy második generációs utánpótlás. Második generációs órás a fiam, aki 2005-ben végzett és egyből egy komoly szervizbe került. Az Omega szervizbe, ahol fiatal kora ellenére kivitték a gyárba és nagyon komolyan megállta a helyét.  Olyannyira, hogy aztán egy olyan céghez szegődött, ahol luxus órákat, magas kvalitású órákat készítenek. Szinte az összes meghatározó gyárban volt, és ezek mindegyikében kapott bizonyítványt. Szóval az én szakmámban megvan a folytatási lehetőség. Azt kívánom az összes iparosnak , hogy legyen annyi öröme legalább egy ilyen fiúnak a szakmája csínját-bínját megmutatni, és lássa, hogy ő már magasabb szinten teljesít, mint mestere elődje. Ezt kívánom mindenkinek.”

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink