TÁJÉKOZTATÓ a VEKOP – 8.1.1-15/2015-00001 „Út a munkaerőpiacra” elnevezésű munkaerő-piaci programból nyújtható bérköltség támogatásról

TÁJÉKOZTATÓ

a VEKOP – 8.1.1-15/2015-00001 „Út a munkaerőpiacra” elnevezésű munkaerő-piaci programból nyújtható bérköltség (legfeljebb 90 napos, legfeljebb 8+4 havi 70%, legfeljebb 8+4 havi
100%) támogatásról.

A munkaadók a munkaerő-piaci programban az állami foglalkoztatási szervként eljáró kerületi hivatal foglalkoztatási osztályához benyújtott kérelem alapján részesülhetnek támogatásban, ha programrésztvevő álláskereső foglalkoztatását vállalják munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben.

A bérköltség támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek (például Rehabilitációs kártya, a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény), természetesen a projekt keretében nyújtható támogatásnál a munkáltató által ténylegesen megfizetett összeget kell figyelembe venni. A halmozódás eredményeképpen a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bérköltségek 100%-át a munkavállaló foglalkoztatásának bármely időszaka alatt.

A támogatás forrása a munkaerő-piaci programra meghatározott, az Európai Szociális Alap és a nemzeti társfinanszírozás által biztosított összeg.

A projektben három féle konstrukcióban nyújtható bérköltség támogatás (programkonstrukciós szempontból mindhárom csak nyilvántartott álláskeresők esetén):

a) „legfeljebb 90 nap 100%” de minimis konstrukció:

E bérköltség támogatás munkatapasztalat-szerzés céljából nyújtható a munkaerő-piaci programban, legfeljebb 90 napra (a foglalkoztatási jogviszony természetesen ezen túlterjedhet), kivéve az 1. (nem kiemelt csoportba tartozó) és 7. (közfoglalkoztatásból versenyszférába kilépő) célcsoport mentén bevont résztvevők kapcsán. A támogatás mértéke a munkabér és az azt terhelő szociális
hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a lehet. Célja egyrészt oldani a munkáltatók előítéleteit (a munkavállaló munkavégző képességének, munkabírásának megismertetése által), másrészt, hogy a
résztvevők önmaguk is meggyőződjenek arról, hogy alkalmasak a képzettségük, a képességeik, a korábbi szakmai tapasztalataik alapján a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre.

Szükséges, hogy a munkavállaló felvétele a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze.

A munkaadónak vállalnia kell – annak érdekében, hogy a felek számára lehetőleg a teljes időszak rendelkezésére álljon a tapasztalatok megszerzésére –, hogy próbaidőt nem köt ki, valamint hogy a
foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, illetve hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát. A „legfeljebb” jelző azt jelenti, hogy 90 napnál kevesebb időtartamra is megállapítható a támogatás, azonban szükséges arra törekedni, hogy rövidebb formában csupán a munkaerő-piaci program záró dátuma felé beszűkülő programidőben alkalmazza az állami foglalkoztatási szerv.

 Indokoltság esetén a legfeljebb 90 napos munkatapasztalat-szerzést követően – a 2- 6. közötti célcsoportok mentén bevontak esetében – adható még a maximum 12 havi foglalkoztatási támogatás (a körülményektől függően bértámogatásként vagy bérköltség támogatásként) is, a legfeljebb 8+4 havi konstrukcióban (tehát legfeljebb 8 havi 70%-os támogatás, további 4 havi támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel), de az alábbiakban részletezett, legfeljebb 8+4 havi 100%-os bérköltség támogatás – mely egyébként is csak a 3., 6., 7. célcsoport mentén bevontak esetén nyújtható – nem.

b) „legfeljebb 8+4 havi 70%” de minimis konstrukció:

E bérköltség támogatás csak nyilvántartott álláskereső programrésztvevők érdekében nyújtható, s esetükben is csak akkor, ha nem nyújtható a csoportmentességi szabályok szerinti, hasonlóan legfeljebb 8+4 havi 70%-os foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatási konstrukció. Az alábbi konstrukcióban lehetséges nyújtani, lehetőleg a maximális támogatási időtartamot célozva, s természetesen olyan hatósági szerződéssel, amely a teljes (legfeljebb) 8+4=12 hónapra állapít meg kötelezettségeket:
− A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. (Amennyiben a támogatás nem 8+4=12 hónapra kerül megállapításra, akkor minden elemét arányosan csökkenteni kell.)
− A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-a.

Szükséges, hogy a munkavállaló felvétele a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze.

A munkaadónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.

E bérköltség támogatás ugyanazon programrésztvevő foglalkoztatása kapcsán nem kombinálható az alább ismertetett, legfeljebb 8+4 havi 100% bérköltség támogatással (s természetesen a legfeljebb 8+4 havi 70%-os foglalkoztatást bővítő támogatással sem kombinálható, hiszen éppen annak nyújthatatlansága esetén alkalmazható csak).

c) „legfeljebb 8+4 havi 100%” de minimis konstrukció:
E bérköltség támogatás kizárólag a 3. (alacsony iskolázottságú), a 6. (50 év feletti nyilvántartott álláskeresők) és a 7. (közfoglalkoztatásból versenyszférába kilépő) célcsoportok mentén bevont programrésztvevők érdekében nyújtható, az alábbiak szerinti konstrukcióban, lehetőleg a maximális támogatási mértéket és időtartamot célozva, s természetesen olyan hatósági szerződéssel, amely a teljes (legfeljebb) 8+4=12 hónapra állapít meg kötelezettségeket:
− A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. (Amennyiben a támogatás nem 8+4=12 hónapra kerül megállapításra, akkor minden elemét arányosan csökkenteni kell.)
− A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a, s a támogatás mértéke havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese és annak szociális hozzájárulási adója mértékéig terjedhet.

Szükséges, hogy a munkavállaló felvétele a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze.

A munkaadónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.

E bérköltség támogatás ugyanazon programrésztvevő foglalkoztatása kapcsán nem kombinálható a fentebb ismertetett, legfeljebb 8+4 havi 70% bérköltség támogatással, sem a legfeljebb 90 napos 100% bérköltség támogatási konstrukcióval.

A bérköltség támogatások konstrukciói csak de minimis támogatásként nyújthatók, tehát a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1407/2013/EU rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nem nyújtható de minimis támogatás (azaz egyik bérköltség támogatási konstrukció sem):
 mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez (a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X.10.) Korm. rendelet 19.§ (2) b) alatti 46. alcím alapján),
 a halászathoz, akvakultúrához (vízi élőlényekkel (növények, állatok) kapcsolatos gazdálkodás, termelés, tenyésztés) kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak,
 az exporttal kapcsolatos tevékenységek (különösen: az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával, működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás) támogatásához, 1407/2013/EU bizottsági rendelet (9) bekezdése és 1. cikk (1) bekezdés d) pontja szerint;
 teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásnak,
 annak a munkaadónak, amelynek az 1407/2013/EU rendelet 2. cikke szerint a csekély összegű (de minimis) támogatásai elérték az EU rendeletben meghatározott mértéket.

Egy és ugyanazon vállalkozásnak bármilyen forrásból odaítélt de minimis támogatások támogatástartalma három egymást követő év alatt tagállamonként nem haladja meg a 200 000 euronak (ideértve a közúti személyszállítást is), közúti kereskedelmi árufuvarozás esetén 100 000 euronak megfelelő forintösszeget.
Nem nyújtható továbbá egyik bérköltség támogatási konstrukció sem annak a munkaadónak,
 amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 82 §-ában meghatározott – feltételeinek,
 amely jogerős végzéssel elrendelt csőd, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb – megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll (Ávr. 81. § b) pont),
 amelynek a kérelem benyújtásakor esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van,
 amely jogi személy nem minősül átlátható szervezetnek,
 amely nem felel meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvénynek,
 amely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban,
 amelyet a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerősen kizárt és a kizárás tényét a honlapon
közzétették, a kizárást megállapító jogerős döntéstől számított két évig,
 amely a jogszabályban, különösen az Ávr-ben a támogatói okirat
kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként
meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat
nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

A kérelem benyújtásának módja, elbírálásának menete
A kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően a munkaerő-piaci program célcsoportjába tartozó személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kerületi hivatal foglalkoztatási osztályára kell benyújtani. A kerületi hivatal a támogatásáról mérlegelési jogkörben dönt. A támogatással összefüggő tennivalók és eljárások tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint kell eljárni. A kérelem pozitív elbírálását követően a kérelmezővel a kerületi hivatal hatósági szerződést köt, melyben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatás(oka)t csak a munkáltató munkaerőigény bejelentésére, a munkaerő-piaci program keretében kiközvetített, a munkaerő-piaci program által előírt feltételeknek megfelelő álláskeresőre lehet igénybe venni, továbbá, hogy a foglalkoztatást csak a hatósági szerződés megkötését követően lehet megkezdeni.

Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon az állami foglalkoztatási szervként eljáró kerületi hivatal munkatársaihoz.

(Érvényes 2016. február 29-étől, visszavonásig.)

budapest_vekop811_berkoltseg_tajekoztato

Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink