Minden eszközzel segítjük a budapesti vállalkozókat

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az elmúlt másfél évben botrányos csaták után kétszer is elnököt választott. Előbb Szatmáry Kristóf helyét Kiss Zoltán foglalta el, de ő kevesebb mint egy év után távozni kényszerült. 2017 március végén Krisán Lászlót választották meg elnöknek. Őt kérdeztük a kamara viszonyairól. (Forrás: Index.hu)

2016 elejétől két lobbikör, Szatmáry Kristóf, a korábbi kamarai elnök, illetve a Vegyépszeres Nagy Elek támogatta Kiss Zoltán harcoltak az elnöki posztért. Komoly adok-kapok volt, ön melyik csapatnak az embere?

Egyiknek sem. A vállalkozók embere vagyok, és nem klikkeké. A kamarillás, kiscsoportos, egyéni érdekjátékok számomra értelmezhetetlenek, ezek nem is érdekelnek. A BKIK történetének legnagyobb morális válsága közepén erre sem időm, sem kedvem nincs, és bármelyik kört nézem, abban semmilyen követendő mintát nem találok. Engem építésre, a vállalkozói érdekek képviseletére, a BKIK teljes megújítására kértek fel.

Kik kérték fel?

2000 óta dolgoztam Demján Sándor mellett a VOSZ-ban, 15 éve vagyok benne a kamarai rendszerben. 2016 óta mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyik alelnöke. Amikor a BKIK tavalyi tisztújítása esedékessé vált, szóba került a nevem, de amikor láttam azt az elkeseredett élet-halál harcot, úgy gondoltam ez nekem nem kell.

Elsőre. De aztán a tisztújítás után a viaskodó felek ismét egymásnak estek és gyorsan kivégezték egymást. Jól értelmezem a történteket? Vagy hogyan nyílt meg újra a pozíció?

Semmi nem változott. Sőt, egyre nagyobb gondok kreálódtak és az új vezetés nem tudta már kezelni azokat. Teljes lett a morális válság, sőt bővült új és vállalhatatlan elemekkel: szivárogtatások, fenyegetések, keserű harcok, és semmi sem a vállalkozásokról szólt, ami nonszensz. Az elnökség végül nem tudott visszajönni a lejtmenetből, így testületileg lemondott és új választásokat írtak ki.

Vajon miért? Hiszen Magyarországon általában nem szokás a kényelmes székekből csakúgy felpattanni.

Elvileg csak négyévente esedékes a tisztújítás. Úgy gondolom érezték, hogy változtatni kell. Mondjuk a vállalkozói és a kamarai közösség komoly felhorkanása bizonyára segített nekik ebben a döntésben.

Miután megválasztották, gondolom az átvilágítással kezdte.

Igen, és ez még javában zajlik. A gondos gazdálkodással nem összeegyeztethető, erkölcsileg nehezen védhető eseteket is felderítjük. Minden, ami problémás górcső alá kerül, ami nem, azt elengedjük. A BKIK-nál korábban átvilágítás-hegyek zajlottak, mindenki, mindent átvilágított. Főleg egymást és az ellenfeleiket.

Feljelentést is kellett már tennie?

Büntetőfeljelentést még nem tettünk, etikait már többet, de még tartanak a vizsgálatok. Nem vagyok jós, 4 hónap alatt még nem látom a végét. Fő szempont, hogy megállapítható legyen: hanyag volt-e a gazdálkodás, vagy csak szerencsétlen. Nem mindegy. Sok év anyaga van az asztalon, és a korábbi, lezárt szerződéseket is megnézzük, sőt vizsgáljuk a korábban készített jelentéseket is. Vannak, akik éppen arra próbáltak rávenni, hogy támaszkodjak jobban ezekre.

Miért nem támaszkodik jobban ezekre?

Olyan láthatóan célzott és irányított jelentésekről van szó, amelyek nem objektívek és konkrétan valakikre lőnek, ezért nem mérvadóak számomra. Van olyan, ahol az átvilágítási jelentés egyik módszertani alapja a megkérdezés. Érti? Nem dokumentumok, anyagok vizsgálata, hanem folyosói szóbeszéd. Na, ezt köszönöm vagy kihagyom, vagy maximum alapos áttekintés után veszem komolyan.

Krisan indexcikk3

Vagyis valakik próbálták felmérni a házban fellelhető pletykatömeget?

811 testületi tagnál, közel 100 fős apparátusnál sokféle sztori kering. Nem akarom elbagatellizálni sem persze az ügyeket, főleg, hogy van már több komoly eset is az asztalomon, de nem a folyosó fogja meghatározni a mozgásomat. Más a feladat, a kamara újjáépítése.

Az előző két vezetői garnitúrával akkor a mai napig harcol, vagy valamennyire azért békés maradt a viszony?

Nincs sem háború, sem béke. Üzengetések voltak, vannak paktumok, háttéralkuk erőltetése is, de ez nem én vagyok. A fenyegetésektől, kisstílű zsarolásoktól, puccskísérletektől pedig nem ijedek meg, nincs is miért, hisz mögöttem van a kamara jóakaratú és változást akaró többsége, és Budapest vállalkozói, akik elég világosan kifejeztek nemtetszésüket a múltról. Engem csak ők érdekelnek. Aki meg visszarendeződést akar, az rossz irányban áll és ideje átgondolnia melyik út a vállalható.

Fenyegetés, zsarolás, puccs, ezek azért elég kemény kifejezések.

Nem saját szavaim. Én nem megyek bele az „oldjuk meg okosban” játékokba. A kamara nem lehet 10-20 ember homokozója. Ne értse félre, abszolút híve vagyok az együttműködésnek, az egyeztetéseknek, a csapatmunkának és támaszkodni szeretnék a tagozati, szakmai háttérre és a tagság kéréseire, a testületek munkájára, de elvtelen paktumokat nem kötök. Ahogy nem bújok testületi döntések mögé sem, és azt sem szeretném, hogy hónapokig húzódjanak ügyek. Ezért is változtak a hatáskörök és a kompetenciák.

Megütötte a fülemet az imént egy szám, 811 tisztviselője volt a kamarának. Kik ezek?

Van küldöttgyűlésünk, elnökségünk, bizottságaink, tagozataink, osztályaink, kerületi tagcsoportjaink és voltak szakmai osztályaink is. A törvény ezekből többet alapnak tekint, és az jó is, de a túlzott lefelé terjeszkedés, főleg a szakmai osztályok átláthatatlanná tették a rendszert.

Ez a sok ember mind pénzt kapott ezért?

Ezek társadalmi tisztségek, de eseményekre, témákra költségvetési keretet kaphattak. A létjogosultságokkal nincs is baj, ha fontos témákról, színvonalas munkáról van szó, de kontroll kell és főleg eredmények.

Akkor karcsúsít?

Ezen már túl vagyunk. Megszüntettük a szakmai osztályok rendszerét. Ez a tisztségviselői létszám komoly részét érintette. Ez nemcsak költségágon hasznos, hanem az áttekinthetőség miatt is. Sok szakmai osztálynál viszont nagyon fontos területek, témák voltak, amiket – piaci szaktekintélyek bevonásával – kollégiumokba rendezünk át. Csakhogy értse: a közel 100 alulértékelt szakmai osztály helyett 10 felülértékelt, komoly kollégium jön létre, az MKIK-nál levő kollégiumi rendszer mintájára.

Ha már szóba került, BKIK, MKIK, ezek a különböző kamarák hogyan viszonyulnak egymáshoz? És jóban vannak egymással?

A tagság a területi kamaráknál van, ezek legnagyobbika a budapesti, de minden megyében van kamara, az MKIK pedig a területi kamarák nagy tekintélyű és súlyú ernyőszervezete. Régen állandó kakaskodás volt a BKIK és az MKIK között, de ezt én teljesen értelmetlennek és elfogadhatatlannak tartom, hisz egymást erősítő szervezetekről van szó. Az MKIK elnöke, Parragh László mindig is a közös munka mellett tette le a voksát. Sokéves közös munkánk során mindig korrekt volt az együttműködésünk, most is erre számítok és így képviselem a kamarát. A rosszindulatú híreszteléseknek is elébe megyek, amelyek szerint a BKIK mindenkori elnöke az MKIK mindenkori elnökének pozíciójára törne. Na, én biztosan nem. Emberi elveimmel is teljesen szembemenne, ha egy olyan ember ellen fordulnék, akinek hihetetlen sokat köszönhetek.

Krisan indexcikk4

A kamaráknak illene példát mutatni a beszámolók pontosságában, szabálykövetésben, de úgy tudom, hogy a BKIK-nak még bőven a határidőn túl sincs beszámolója a tavalyi évről. Igaz ez?

Igaz. Súlyos döntés volt. Májusban kiderült, hogy a kamarai beszámoló, a mérleg nem vállalható. Úgy döntöttem, hogy nem lesz addig beszámoló, amíg nincs tiszta kép. Nem a felelősségtől féltem, nem azt kérdeztem a könyvvizsgálóktól, hogy ezt alá merjem-e írni, hanem azt, hogy valós képet mutat-e a könyv? Abban pedig nem vagyok partner, hogy egy mérleg esetleg célokat szolgáljon.

Milyen célt?

Az elmúlt 1-2 évben – látható okok nélkül – változtak a belső számviteli ajánlások. A számvitel szigorú szabályrendszer, törvényi bázison alapul és nem gondolom, hogy annak évente változnia kell valamilyen érdekek mentén. Felkértem a big four cégek egyikét, hogy tanácsadóként tekintse át az egész mérleget, mert azt szeretném, hogy a 2016-os mérleg teljesen tiszta, és a további évekre vonatkozóan amolyan benchmark lenne. Reméltem, hogy rövidesen kész lesz, de sajnos most épp nem így állunk.

Aláírhatatlan mérleget kapott, valami azt súgja, hogy a jövőben az apparátuson is változtatni fog, jól érzem?

Új szervezetünk lesz, de támaszkodom a régen itt dolgozókra is. Nálam nincs új vagy régi, hanem szakmailag jó, vagy nem jó van. Minden pozíció nyilvános és pályázhat rá, belsős is, külsős is.

Sok mindent lecserél, átalakít. Ennyire gáz a helyzet? Vagy azért talált valami értéket is a budapesti kamarában? Esetleg osztja azon közismert vállalkozói vélekedést, hogy a BKIK csak beszedi a kötelezően előírt 5000 forintos regisztrációs díjat, de nem nyújt ezért cserébe semmi szolgáltatást?

Komolyan mondom hihetetlen sok érték van a kamarában. De a szolgáltatói szektorban dolgozó emberként látom az okokat is, ami miatt rosszak a vállalkozói vélemények. Ezért nem is nagyon tudom cáfolni a kérdésében megfogalmazottakat. A felmérések mind azt mutatják, hogy a kamarának pocsék a megítélése és a vállalkozók ma valóban kvázi adóként tekintik az 5000 forintos díjat, amiért úgy gondolják, semmit nem kapnak. Ha gyenge a kommunikáció úgy nehéz is tudni, hogy ezért a pénzért mennyi sok minden járhatna.

Ugye ez nem a vállalkozások hibája?

Nem. Ez sima rendszerhiba. Az a mentalitás, hogy „vállalkozó fizesd be a díjat, és nézd meg a honlapon, hogy mi jár ezért neked!”, Na, ez nem így megy. A vállalkozó másképp működik, szólni kell neki, és érthetően, világosan elmondani, hogy mi érhető el: van okmány-hitelesítés, oktatás, képzés, pályaorientáció, tanácsadások, partnerkeresés, jogszabályfigyelés, választott bíróság, mestervizsga, békéltetés, Széchenyi Kártya hitelnyújtás és még vagy 10 egyéb. És ez mind alapból jár.

Vagyis lett volna szolgáltatás, csak ezt a kutya sem tudta?

Hát kevesen. Az új szolgáltatási paletta nagyságrendekkel szélesebb lesz és a kötelezően adandóak mellett épp a tagoknak nyújtott ingyenes vagy kedvezményes csomagokon dolgozunk. Átveszünk rengeteg jó példát a szolgáltatóktól, és tanulunk a társkamaráktól, Bécstől, Berlintől, de főleg a többi hazai területi kamarától: Szegedtől, Pécstől, Debrecentől, Fehérvártól, Kecskeméttől, Miskolctól és a többitől is.

Mire lehet szüksége egy budapesti vállalkozónak a kamarától?

Legalább hetven szolgáltatást azonosítottunk, ami felöleli a vállalkozások igényeit. Beszerzési kedvezmények, jogsegély, pályázatok, hitelek, üzleti partnerek közvetítése, fogyasztóvédelem, lobbi, azaz a vállalkozói érdekek és kérések becsatornázása a gazdaságpolitikai döntéshozók felé. Ezeket érteni fogják a vállalkozók, főleg ha eljuttatjuk hozzájuk az információt.

Krisan indexcikk5

Hitel, jogsegély: maguk oldják meg, vagy partnerségeket építenek?

Partnerségek ma is vannak. Jó sok. De a vállalkozókat nem érdekli a parttalan, ezredik konferencia, vagy a kétoldalú „eszmék cseréje”, hanem csak az, hogy anyagilag, szervezéssel, vagy információval segítenek-e neki. Csak a gyakorlati, pénzügyi és vállalkozását támogató elemek fontosak. Ezen dolgozunk most.

Eddig mintha arról lehetett volna hallani, hogy szerettek a kamarából népes küldöttséggel külföldre járni és megállapodásokat kötni.

Szerettek. Mindenki szeret. De viccet félretéve, mára minden utazás hozzájárulás alapján megy és ugyanez az eljárásrend vonatkozik minden rendezvényre és eseményre is. A komoly és megalapozott szakmai utak indokoltak, vannak is és lesznek is ilyenek, a kamara munkájához és szerepvállalásához pedig kellenek a rendezvények, akár a kötetlenek is, ha van hozzáadott értékük, de a keretek moderáltak és indokoltsághoz kötöttek lesznek. Hisz sem sportszövetség, sem rekreációs központ nem vagyunk.

Ilyen szabályok eddig nem voltak?

Voltak, de teljesen világos keretek kellenek, mert a megrendült bizalmat csak így lehet helyreállítani. Nagyon komoly munka folyik jelenleg, elkészítjük a fontos belső szabályzatainkat, és ebbe is bevontunk egy big four céget.

A kamarai tagság és a regisztrációs díj kötelező. Vannak a BKIK-nak hatóság-jellegű feladatai is. Önök akkor végül is közpénzzel gazdálkodnak?

Ez nem közpénz, de mi annak tekintjük. Ha a vállalkozói közösség ránk bízza a pénzét, az gazdálkodói felelősség. Tudja, a jó barátság alapja a pontos elszámolás. Minden költés, beszerzés nyílt lesz. A szolgáltatásokra versenyt hirdetünk, legyen az eszközbeszerzés, szolgáltatás-vásárlás, rendezvényszervezés vagy akár a kamarai büfé. Nem vagyok farizeus, a kamarai tagok is pályázhatnak, sőt előnyt is élveznek, hiszen miért lépne be bárki a kamarába, ha ebből kifejezetten hátránya van, de igazi verseny kell.

A politikához mennyi köze van? Politikusokkal mennyire kell egyeztetnie?

Aki azt mondja, hogy egy ilyen poszton a politikát el lehet kerülni, az egyszerűen buta. Kötelező egyeztetés nincs, de állandó és gyakori kapcsolat határozottan van. Ez feladatom is, hisz a vállalkozások érdekeit be kell csatornázni a döntéshozók felé. A politika szempontjából a budapesti vállalkozói közösséggel logikus és ésszerű jó viszonyt ápolni. Meg is van rá az igény és az együttműködési szándék.

Önt is politika alapon választották?

Ez nem így működik. Tisztán szervezeti és gazdasági emberként vagyok itt, aki képes jól együttműködni a politikával. Az elnökválasztáskor rengeteg jóérzésű embertől, köztük sok általam ismert és meghatározó politikustól is hallottam viszont azt, hogy ezt a tarthatatlan és botrányos budapesti kamarai helyzetet azonnal le kell zárni.

Szeptember 7-én egy másik funkciójában alkalma volt találkoznia Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Szóba került a budapesti kamara sorsa is?

Mindenkinek határozott véleménye van a kamarai ügyekről, és egy dolog biztos, hogy a megújulás folyamatában újabb balhét sem a vállalkozói közösség, de főleg a politika nem fog tolerálni, és bármilyen ilyen mozgás a budapesti kamara végét is jelentheti.

Krisan indexcikk6

Ön, mint elnök akkor kérhet is majd a vállalkozók nevében a politikától?

Biztos vagyok benne. Kérek is. Azonnal létre is hoztunk egy úgynevezett deregulációs csapatot, ami az ésszerűtlen állami túlszabályozás, a vállalkozásokat agyonbürokratizáló állami adminisztráció szerepének csökkentésén dolgozik. Világosan tudjuk jelezni a gazdaságpolitika felé, hogy mit gondolnak a vállalkozók feleslegesnek, vagy akár vegzálásnak.

A politika pedig azt reméli, hogy amennyiben segít és jó környezetet teremt a vállalkozóknak, akkor majd azok rá fognak szavazni?

A vállalkozó és a lakosság ugyanaz, nem tud kétféleképpen gondolkodni. Ha az egymillió vállalkozásnak jót tesz a politika, akkor jót tesz még vállalkozásonként 2,5 alkalmazottnak és 1,5 családtagnak is, vagyis majd’ 4 millió embernek.

Hogy méri majd a munkája eredményességét, egy év, vagy három év távlatában?

Én sehogy. Majd Budapest vállalkozói mérnek meg. Ha sokan és újak csatlakoznak hozzánk, akkor jól csináljuk. Tíz év hibait nem lehet fél év alatt feledtetni, törekedni viszont lehet és kell is rá. Nem jó azt látni a befizetési csekkeken, hogy „ne csak szedjétek az adót, tegyetek is valamit értünk”.

Hasonlókat szoktam én is gondolni, amikor utalok, bár amilyen szabálykövető vagyok, én csak az adószámot szoktam a közleménybe beírni…

Mélyről indulunk. A legfontosabb cél a negatív megítélésén való érezhető javítás, szolgáltatások nyújtása és a bizalom visszaszerzése. Ehhez viszont nekünk kell bizonyítani először. Ha jól csináljuk, akkor a budapesti vállalkozói közösség lesz az, akitől kaphatunk pozitív visszajelzést és támogatást. És csak ők a fontosak.

Az elődje egy évig volt elnök. Ön tovább fogja bírni?

Fizetés nélkül vállaltam az elnöki tisztséget a meglévő munkáim mellett. Harcos típus vagyok, nagyon bele is állok. Ez egy feladat, a feladatot pedig értem és magaménak érzem: az emberek, a kamarai közösség és a politika részéről érzem a megújulás igényét, a budapesti vállalkozásoknak pedig szükségük van napi segítségre. És nem az évekre figyelek, hanem erre a feladatra.

Forrás: Index.hu
(http://index.hu/gazdasag/2017/09/12/a_kamara_nem_lehet_10-20_ember_homokozoja/)

Eseménynaptár
h k s c p s v
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Kiemelt videó
A Fiatal Vállalkozók Hete a BKIK társszervezésében - 2017
Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink