A választottbíróságról

Tájékoztató a választottbíróságról

 

Miért jó a választottbírósági eljárás?

Budapesten kétszázezer körüli a bejegyzett vállalkozások száma ( bár a működő vállalkozások száma ennél kisebb ) .

A  BKIK  tagjai rendszeresen  szembesülnek azzal,  hogy a gazdasági élet szereplői közötti jogviták elbírálása rendkívüli módon elhúzódott, és ez az úgynevezett körbetartozást eredményezte.

Számtalan esetben a fizetésre kötelezett gazdálkodó szervezetek a hosszadalmas eljárás során felszámolással megszűntek illetve cégbíróság által törlésre kerültek.

A gazdasági élet megfelelő működéséhez elengedhetetlen feltétel a jogviták belátható időn belül való eldöntése, és különösen a jogviták során hozott döntések végrehajtásának lehetősége, az a tény , hogy az adós számíthat arra,hogy az ítéletet rajta – belátható időn belül- végrehajtják

A jelenlegi bírósági rendszer – amely kétszintű- a számtalan korszerűsítési kísérlet ellenére sem képes megbirkózni az évről évre növekvő ügy mennyiséggel.

A „Doing Business” 2009. évi jelentése megállapítja, hogy a bíróságok akkor szolgálják a legjobban a piacgazdaság érdekeit, ha a bíróságok előtti eljárások gyorsak, méltányosak, valamint ésszerű költségekkel járnak. E jelentés szintén felhívja arra a figyelmet, hogy a nem hatékony bíróságok nagy pénzügyi terhet jelentenek a gazdaság egésze számára. A Kelet-közép Európára vonatkozó felméréseik szerint azokban az országokban, ahol a bírósági eljárások elhúzódnak, a cégek átlagosan kevesebb banki finanszírozást kapnak új befektetésekre. Más területekre vonatkozó reformok, például a hitelezők jogait illetően, csak akkor növelik a hitelezési rátát, ha a szerződéseket ki lehet kényszeríteni a bíróságok előtt. Egy másik – szintén a „Doing Business” keretében elvégzett – 41 fejlődő országot vizsgáló tanulmány szerint a kereskedelmi viták hatékonyságának minden 10%-os növekedése 2.3%-kal csökkenti a fekete (vagy szürke) gazdaság részesedését az összgazdasági tevékenységhez képest.”

Hogyan kerülhet egy ügy a választottbírósághoz?

Három feltétel szükséges ahhoz, hogy a jogvitát választott bíróság döntse el:

1, A feleknek legalább egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik, és a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos

2, A felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, tehát nem írja elő semmilyen más jogszabály, hogy hol kötelesek a vitájukat rendezni

3, Választott bíróság hatáskörét szerződésben kikötötték, vagy pedig azt nemzetközi egyezmény előírja.

A választott bírósági szerződés, amelyben a felek megállapodnak a választott bíróság hatáskörében, lehet önálló szerződés, de lehet más szerződés része is.

A szerződésben az alábbi un. Mintaklauzulában lehet kikötni az illetékességet, ezért javasoljuk minden szerződésben ezt a szöveget belefoglalni.

„Bármely vita eldöntésére, amely jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját Eljárási Szabályzata szerint jár el.

Tárgyalások helye: Közép-magyarországi Regionális Tagozat székhelye
                                   Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székháza
                                   1016 Budapest, Krisztina krt. 99. „

A felek egyebek mellett a továbbiakkal egészíthetik ki a fenti klauzulát:

A., Az eljáró választott bírók száma /1,3, csak páratlan lehet/

B., Az eljárás során a / magyar, német,angol/ nyelvet kell alkalmazni,

C., Az eljárás során a gyorsított eljárásról szóló alszabályzat /az eljárási szabályzat 45§/ szabályait kell alkalmazni.

Ha az egyik fél állítja keresetlevélben, a másik fél pedig a válasziratban nem tagadja, hogy közöttük választott bírósági szerződés jött létre, akkor ezt is írásban létrejött választott bírósági szerződésnek kell tekinteni.

Ki lehet választottbíró?

Választott bíró lehet a választottbírói névjegyzékben szereplő személy, illetve minden, akár magyar, akár külföldi állampolgár jelölhető az adott ügyben választottbírónak, amennyiben nyilatkozik függetlenségéről és pártatlanságáról írásban, továbbá, hogy vállalja az eljárási szabályzat szerinti választottbírói tevékenységet. Szükséges ezen kívül, az ügy elbírálásához szükséges magas fokú jogi, gazdasági vagy egyéb ismeret, ha nyelvtudás szükséges, akkor az is, illetve, hogy a választottbírósági törvényben annak 12§ felsorolt kizáró körülmények alá nem esik.

Hogyan indul az eljárás ?

A fél maga jogosult választottbírót jelölni. Mindegyik fél jelöl egy-egy választottbírót, akik megválasztják a tanács elnökét. Ha több felperes vagy több alperes van, akkor Ők együtt jelölnek egy-egy választottbírót. A fél kérheti azt is, hogy helyette a választottbíróság jelöljön választott bírót. A választottbíró személyét a keresetlevélben kell megjelölni. Az alperes pedig a részére kézbesített keresetlevél átvételétől számított 30 napon belül köteles választottbírót jelölni. A felek azonban megállapodhatnak abban is, hogy ügyüket egyes bíró bírálja el.

Ha a két választott bíró az elnök személyében nem tud megállapodni, vagy felek nem tudnak a választott bíró személyében megállapodni (ha egyes bíró van), akkor helyettük a választottbíróság jelöl, figyelembe véve a felek javaslatát is.

A választottbíróság azonban csak a névjegyzékből jelölhet választott bírót, vagy elnököt.

A választottbírósági eljárás a keresetlevélnek a Választottbíróság Titkárságához történő benyújtásával indul meg. A keresetlevelet – a Választottbíróság Titkárságához történt benyújtásával egyidejűleg – a felperes köteles az alperes(ek)nek is ajánlottan, tértivevénnyel megküldeni, valamint a Díjszabályzat mellékletében meghatározott összegű regisztrációs díjat a Választottbíróság számlájára átutalni és az ezekről szóló igazolások másolatát a Választottbíróság Titkárságának megküldeni.

Mi a választottbírósági tagozat feladata, és hatásköre ?

A, Saját működési területein megismerteti a választottbíráskodást, a választottbírósági eljárás ismérveit, feltételeit, működési rendszereit, s ebben a tekintetben eligazítja a hozzá fordulókat.

B, Az MKIK mellett szervezett választottbíróság, választottbírósági tagozatának székhelyén folytatható le a választott bírósági ügy tárgyalása, ha

– a belföldi felek a választott bírósági szerződésben /kikötésben/ így rendelkeznek vagy

– a belföldi feleknek keresettel illetőleg a válaszirattal egyidejűleg /legkésőbb a válaszirat beérkezéséig/ benyújtott indokolt közös kérelmére a választott bíróság ehhez hozzájárul.

Ezekben, az esetekben is az MKIK mellett szervezett választott bíróság budapesti székhelyére kell benyújtani a feleknek írásos beadványaikat. A benyújtott iratok ügykezelése a választottbíróság titkárságán folyik.

C, A választottbírósági tagozat biztosítja a működési területén megtartásra kerülő választottbírósági tárgyalásokhoz szükséges feltételeket /tárgyalóterem, számítógép, jegyzőkönyvvezető/, ennek során együttműködik a választott bíróság titkárságával.

D, Ha a felek által megjelölt helyen nembiztosíthatók a tárgyalás megtartásának feltételei, a tárgyalás a választottbíróság budapesti székhelyén kerül megtartásra.

E, Eljárási szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza a választottbírósági tagozatok működési területeit és székhelyeit.

A választottbírósági tagozat létrehozásakor a választottbíróság elnöksége a megyei kamara, vagy a megyei kamarák regionális együttműködéseinek javaslatára kezdeményezi az MKIK küldöttgyűlésénél a választottbírósági tagozatok – ajánlás jellegű- választottbírói névjegyzékének jóváhagyását. A tagozati névjegyzék 5 évre készül, a választott bírók további 5 éves időtartamra újra választhatók.

A választottbírósági tagozatok a területükön tárgyalásra kerülő választott bírósági ügyekben választottbíró jelölésére tehetnek javaslatot a választottbíróságnak akkor, ha valamelyik fél nem jelöl választott bírót, illetve, ha a felek nem állapodnak meg egyes bíró személyében.

Mi a perérték ?

A perérték alapján kell a díjakat, az illetéket , és az esetleges ügyvédi költségeket fizetni.

A perérték meghatározása:

– pénzkövetelés iránti kereseteknél a követelt összeg

– vagyontárgy kiadása iránti kereseteknél a követelt vagyontárgy értéke

– megállapítás valamint meghatározott cselekmény, vagy cselekménytől való tartózkodás iránti kereseteknél a jogviszony tárgyának értéke, ami általában azon összeg, amit a felperes elfogad az alperessel szemben támasztott követelése kiegyenlítéseként

– bérleti szerződéssel vagy más tartós időszakos szolgáltatással kapcsolatos kereseteknél az

egy évi bérleti vagy szerződési díj összege

– társasági határozatok megtámadására irányuló kereseteknél a megtámadott határozattal érintett vagyoni érték, ilyen hiányában a társaság jegyzett tőkéjéből a felperesre jutó hányad értéke

– ingatlan kiürítése iránti kereseteknél egy évi bérleti díj összege.

Az eljáró tanács megalakulása.

A felek által vagy a választottbíróság által kijelölt választott bírók megválasztják az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács megalakulásától kezdve a választottbírósági eljárás lefolytatásához szükséges intézkedéseket az eljáró tanács teszi meg, ehhez a titkárság segítségét veszi igénybe. A tanács megalakulásáról és összetételéről a titkárság haladéktalanul értesíti a feleket. Az eljáró tanács elnöke jogosult saját hatáskörében megtenni a per érdemi eldöntését nem befolyásoló pervezetési intézkedéseket.

Jelenlét a tárgyaláson.

A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyaláson az eljáró tanács tagjai a feleken, a felek képviselőin, a jegyzőkönyvvezetőn, tolmácson, szakértőn és a tanúkon kívül csak olyan személy lehet jele, akinek jelenlétéhez mind az eljáró tanács, mind pedig valamennyi fél kifejezetten hozzájárul. A tárgyaláson jelenlévő valamennyi személy nevét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

A felek együttes bejelentéssel kérhetik, hogy az eljáró tanács szóbeli tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján határozzon az ügyben.

A választottbírósági ítélet végrehajtása.

A választott bírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté.

A választott bírósági ítélet végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének helye nincs, a felek annak önként tartoznak eleget tenni. A végrehajtásra egyébként a végrehajtás helyén a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó jogszabályok irányadók.

Szabályzat a gyorsított eljárásról.

A felek a választott bírósági szerződésben megállapodhatnak a gyorsított eljárás folytatásáról. A gyorsított eljárás a következő módon zajlik:

– eljárásban egyes bíró jár el, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg.

Ha a felek az egyes bíró személyének kijelölésére nem tesznek egybehangzó javaslatot a válaszirat benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig, akkor további 8 napon belül a választottbíróság jelöli ki az eljáró egyes bírót. Az eljárás gyorsított jellegéről és a vonatkozó eljárási szabályokról a titkárság értesíti a feleket. A gyorsított eljárásban alkalmazandó határidők, mind a felperes, mind az alperes részére a hiánypótlás illetve a válaszirat benyújtására 15 napos határidő áll rendelkezésre. Adott határidő 8 napnál több nem lehet. Az idézést a tárgyalás előtt 15 napnál korábban kell megküldeni.

Az egyes bíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül a felek írásos beadványai alapján dönt. A kereset és a válaszirat benyújtását követően a feleknek csak egy-egy további beadvány benyújtása engedélyezhető legfeljebb 15 napos határidővel.

Az utolsó beadvány megtételére előírt határidő elteltét követő 8. napon külön berekesztő végzés meghozatala nélkül zárul le az eljárás. Az írásba foglalt és indokolással ellátott ítéletet, az eljárás lezárultát követő 15 napon belül kell kézbesíteni a feleknek. A választottbíróság a gyorsított eljárást lehetőség szerint a kereset beérkezésétől számított 100 napon belül befejezi.

Közvetítői eljárás

Mód van arra is, hogy a felek bármelyike egyeztető, közvetítő eljárást kezdeményezzen, olyan ügyekben, ahol a választottbíróság hatásköre nincs kikötve, de egyébként módja lenne választott bírósági eljárásnak.

Az egyeztető, közvetítő személyében a felek megállapodhatnak, ha pedig csak az egyik fél kéri az eljárást, akkor a másik félhez továbbítják a felhívást, azzal, hogy 30 napon belül kell nyilatkoznia, hogy hajlandó-e ebben az eljárásban részt venni.

Mely ügyekben célszerű kikötni a választottbíróság hatáskörét?

–          Vállalkozási, alvállalkozási, megbízási, szállítási, tervezési és építési-szerelési szerződések.

–          Adásvételi (vételi, elővásárlási) szerződések, ingatlanra, és ingóságra egyaránt

–          Kölcsönszerződések (engedményezési), haszonkölcsön szerződések , zálogszerződések

–          Termékértékesítési szerződések

–          Bérleti , és haszonbérleti szerződések, raktározási szerződések

–          Fuvarozási és szállítmányozási szerződések

–          Termékértékesítési szerződések

–          Gazdasági társaságok tagjai  az alapító társasági szerződésben jogvitájuk esetére

–   Atipikus szerződések bármely gazdasági jellegű ügyben (szindikátusi, együttműködési, tartozásátvállalási stb.)

Készítette: dr. Lékó László, ügyvéd

Eseménynaptár
h k s c p s v
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
Kiemelt videó
KKVHáz Megyék Versenye - 2016
Cég és szolgáltatás kereső
Pályázati projektek
Partnereink