Sokan most először találkoznak először azzal a hírrel, hogy tisztséget visel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában.
Igen, ez lehetséges, noha 2020 óta – azaz négy éve - töltök be funkciót a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Ha az évek számát nézzük, akkor ez már szép időnek mondható. Idén március 8-án választottak meg a BKIK általános alelnökének. És, hogy teljes legyen a kép, 2016 óta tagja vagyok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének is.
Milyennek ítéli meg a kamara és a vállalkozások kapcsolatát?
Szerintem idejétmúlt az a megközelítés, hogy van a „kamara” és vannak a „vállalkozások”. Szerintem a „kamara” és a „vállalkozások” nem két külön kategória. Az egy rosszul rögzült mondat, hogy a „kamara segít a vállalkozásoknak”. A kamara egyenlő a vállalkozásokkal, azaz a vállalkozások saját maguknak segítenek, melyhez egyfajta platformot, szervezeti keretrendszert kínál a kamarai struktúra. Én őszintén hiszek abban, hogy erre szükség van, és még sokkal több lehetőség rejlik benne, mint amit eddig láttunk.
.JPEG)
Elismert pénzügyi, gazdasági szakemberként, korábbi vezető jegybankárként és kereskedelmi bankárkért milyen szándék vezette abban, hogy ilyen jellegű társadalmi feladatot vállaljon?
A társadalmi tisztségek vállalásával kapcsolatosan alapvetően két fajta ember, két fajta gondolkodás létezik. Az egyik azért fogad el ilyen fajta felkérést, mert jól hangzik, ha egy társadalmi szervezetben vezető tisztsége van és azzal jár egy névjegykártya. A másik fajta ember - és én saját magamat ilyennek tartom - azért vállal önként feladatot egy társadalmi szervezetben, mert úgy látja, hogy a szervezet keretei között segíteni tud.
Mi az a terület, mi az a feladat, amiről úgy gondolja, hogy segíteni tud?
Az üzleti vállalkozások, szervezetek, intézmények gazdasági-pénzügyi tervezésében, felépítésében, újragondolásában. Annak folyamatos hirdetésében, hogy az adott helyzetben és környezetben elvárható és szükséges pénzügyi tudatosság nélkül napjainkban már nem szabad működni a szervezeteknek. Abban, hogy folyamatosan beszéljünk a gazdasági tervezés fontosságáról, legyen a gazdaság bármely szintje, tudományos vagy állami szint, vagy akár ezeknek a tudatos együttműködése.
Hogyan lehet ezt a segítséget a BKIK keretei között értelmezni?
A BKIK - és a kamarák általában - szerteágazó szolgáltató tevékenységeket folytatnak, saját projekteket visznek, részt vesznek az oktatásban, üzleti elemző munkát végeznek, gazdasági együttműködéseket szerveznek országon belül és a nemzetközi szinteken is, törvényelőkészítést végeznek. Ezekbe mind-mind bele kell vinni azt a fajta naprakész gazdasági-pénzügyi tudást, felkészültséget, tapasztalatot, amiről az eddigiekben beszéltem.
Vajon van erre fogadókészség a gazdaság szereplőinek szélesebb köreiben?
Én erre azt mondom, hogy annak az elemi felismerésnek az életre hívása, annak a saját, belső igénynek a felkeltése is, hogy erre mindenképpen szükség van - a mi feladatunk. „Mi” alatt azokat a gazdasági szakemberek és vállalkozókat értem, akiknek ezen a téren tapasztalata, tudása, gyakorlata van. Kell, hogy segítsünk, kell, hogy a lehető legszélesebb rétegek számára, folyamatosan el tudjuk magyarázni, hogy e nélkül nem lehet, nem érdemes ma vállalkozni. Olyan ez, mint amikor a tehetősebb emberek, anyagai javakkal támogatnak ügyeket, célokat, eszméket, de ebben az esetben a támogatás nem pénzben valósul meg, hanem tudásban, tapasztalatban, értékes segítő szándékban.