Az elmúlt években jelentősen bővült és új szakmai elemekkel gazdagodott a BKIK Szakképzési Irodájának tevékenysége. A jogszabályokban meghatározott kamarai feladatok magas színvonalú ellátása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a duális képzőhelyek közvetlen támogatása, a pályaorientáció fejlesztése, a tehetséggondozás, az SNI-tanulók szakmai előrehaladásának segítése, valamint a szakmai döntéshozatalt megalapozó kutatások és elemzések készítése. Az iroda munkájának középpontjában mindvégig ugyanaz a cél állt: a budapesti szakképzés minőségének fejlesztése, a vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének erősítése, valamint annak elősegítése, hogy minél több fiatal szerezzen piacképes szakmát és jusson biztos szakmai jövőhöz. Varga Zoltánt, a BKIK Szakképzési Irodájának vezetőjét kérdeztük.
Milyen hatósági feladatai vannak a BKIK-nak a duális szakképzésben?
Munkatársaink végzik a duális képzőhelyek nyilvántartásba vételét, a hatósági ellenőrzéseket, valamint a szakmai és ágazati alapvizsgákhoz kapcsolódó delegálást. A 24/25-ös tanévben 1174 szakmai vizsgára delegáltunk vizsgafelügyelőt, és közel ugyanennyi ágazati alapvizsga esetében gondoskodtunk vizsgaelnök biztosításáról.
Mi a tartalma a szakmai támogatásnak, amit a BKIK a duális képzőhelyeknek biztosít?
Rendkívül széleskörű a támogatásunk: szakmai rendezvények, konzultációk, tanévkezdési segédletek, kiadványok és digitális tartalmak. Szakmai állásfoglalások a szakképzési munkaszerződésekhez, az adókedvezményekhez, a sikerdíj elszámolásához, a KRÉTA rendszer használatához és a NAV ellenőrzéseihez.
Hogyan alakult a duális képzőhelyek fővárosi száma az elmúlt időszakban?
Ugrásszerűen nőtt: 2023-ban 857 vállalkozás 1289 telephelyen, 2026-ban 1700 vállalkozás, 2700 telephelyen fogadott tanulókat. A mennyiségi növekedés mellett változatlanul kiemelt szempont maradt a képzés minősége, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, valamint a tanulók számára megfelelő szakmai környezet kialakítása.
Mitől függ a duális oktatás szakmai minősége?
Alapvetően a tanulókkal foglalkozó szakemberek felkészültségétől. Ehhez mi folyamatos képzésekkel - pedagógiai, kommunikációs, vállalkozási és szakképzési területeken - járulunk hozzá, melyeken évente jellemzően 100 - 150 szakember vesz részt.
A pályaorientáció a BKIK talán leglátványosabb szolgáltatási területe…
Igen, a pályaorientáció az elmúlt négy évben az iroda egyik legdinamikusabban fejlődő tevékenységi területévé vált. A BKIK munkatársai osztályfőnöki órákon, pályaorientációs napokon, szülői értekezleteken, kiállításokon, üzem- és tanműhely-látogatásokon, valamint egyéni tanácsadások keretében segítették a fiatalokat.
2022-ben 1800 tanuló vett részt a BKIK tájolónapjain, 2023-ban 5000 fiatalt értek el programjaink. 2025-ben 5500, jellemzően 6–8. évfolyamos budapesti diák kapott pályaorientációs segítséget. A programok középpontjában az élményalapú szakmaismeret, az önismeret fejlesztése és a személyre szabott támogatás áll.
Saját fejlesztésű eszközöket is létrehoztunk: „A profi játékos” című kiadványunk a továbbtanulási lehetőségeket mutatja be, a „Karakter Puzzle” kártyajáték játékos módon segíti a karrier- és életúttervezést.
Létrehoztuk az „OfőCafé”-t, amely elsősorban az osztályfőnököknek nyújt rövid, közérthető és naprakész tájékoztatást a szakképzés rendszeréről.
Különösen fontos társadalmi innováció a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok pályaorientációját segítő pilotprogram, amely a Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézménnyel együttműködésben indult el. A kezdeményezés a fiatalok közvetlen támogatása mellett a velük foglalkozó nevelők felkészítésére is hangsúlyt helyez.
Szembetűnő volt, hogy kiemelt figyelmet kapott a SNI-tanulók támogatása is!
Abból a felismerésünkből indultunk ki, hogy az SNI-tanulók aránya folyamatosan emelkedik a szakképzésben, ezért az őket fogadó intézményeknek, duális képzőhelyeknek és gyakorlati oktatóknak speciális ismeretekre, módszertani segítségre és szorosabb együttműködésre van szükségük. 2024-ben beépítettük az ágazati munkacsoportok napirendjébe az SNI-tanulók duális képzésének kérdését. Több ágazatban gyűjtöttük össze a gyakorlati tapasztalatokat annak érdekében, hogy azokra építve szakmai javaslatokat fogalmazhassunk meg a döntéshozók számára. Az SNI-tanulókat fogadó budapesti szakképző intézmények bevonásával olyan összefoglaló táblázat készítettünk, amelyben az érintett fiatalok és családjaik SNI-kategória alapján tekinthetik át, hogy a tanuló mely szakmákra és mely szakképző intézményekbe jelentkezhet. 2026-ban elindult a BKIK első, kifejezetten a duális képzőhelyek számára kidolgozott SNI-módszertani és gyakorlati képzése.
A tehetséggondozás és a szakmai versenyek területén mennyire volt aktív a BKIK?
Itt is aktívak voltunk: az elmúlt négy évben közreműködtünk a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny budapesti előválogatóinak megszervezésében, lebonyolításában, 2022 óta a JuniorSkills versenyek egyik meghatározó támogatója vagyunk.
Milyen kutatásokat végzett az BKIK Szakképzési Iroda?
Az előbb említett SNI tartalmú kutatásunkon túl, 2023 végén több mint hatezer, Budapesten tanuló fiatalt kérdeztünk meg a duális képzésben szerzett tapasztalatairól. Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalok számára a legfontosabb szempont a duális képzőhely választásnál, a szakmai vizsgára történő megfelelő felkészítés, elvárásuk, hogy a sikeres vizsgát követően munkavállalóként is a képzőhelyen maradhassanak. Mindez azt igazolja, hogy a duális képzés nemcsak oktatási forma, hanem a vállalkozások hosszú távú munkaerő-utánpótlásának egyik leghatékonyabb eszköze is lehet. Idén, év elején átfogó elemzést - fenntartói kör adatai, technikumi és szakképző iskolai képzés, a tanulói és felnőttképzési jogviszony, az egyes ágazatok, valamint az SNI tanulók létszámának változásai - készítettünk a budapesti szakképzés 2022 és 2025 közötti létszámadataiból kiindulva.
Milyen együttműködési rendszerekben dolgozik a BKIK Szakképzési Irodája?
Az elmúlt évben aktívan és tudatosan erősítettük kapcsolatainkat a szakképzési centrumokkal, az intézményekkel, a duális képzőhelyekkel, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az oktatásirányítás és a hatóságok képviselőivel. Az ágazati munkacsoportok és szakmai kerekasztalok lehetőséget biztosítottak a munkaerőpiaci igények, az aktuális képzési problémák és a jó gyakorlatok közös megvitatására.
Hogyan lehet összegezni az elmúlt évek eredményeit?
Az elmúlt évek eredményei alapján a BKIK Szakképzési Irodájának tevékenysége három, egymást erősítő pillérre épült: a jogszabályban meghatározott kamarai feladatok megbízható ellátására, a szakképzés szereplőinek közvetlen támogatására, valamint az új szakmai megoldások kidolgozására.
Az elmúlt időszak legfontosabb eredményének azt tartom, hogy feladataink jelentős bővülése mellett is meg tudtuk őrizni szakmai munkánk stabilitását, miközben számos új kezdeményezést indítottunk el. Ma már nemcsak végrehajtói vagyunk a kamarai szakképzési feladatoknak, hanem kutatásokkal, fejlesztésekkel, szakmai fórumokkal és saját módszertani eszközökkel is aktívan alakítjuk a budapesti szakképzés jövőjét. Különösen fontos eredménynek tartom, hogy az SNI-tanulók támogatásában a problémafelvetéstől eljutottunk a kutatáson és az adatelemzésen keresztül a közvetlenül alkalmazható pályaorientációs és oktatásmódszertani megoldásokig. A következő időszakban is az a célunk, hogy a lehető legtöbbet tegyük a szakképzésben tanulókért, a képző vállalkozásokért és Budapest szakember-utánpótlásáért.
A BKIK Szakképzési Irodája a következő években is a partnerségre, a szakmai minőségre, a befogadó szemléletre és az adatokra épülő fejlesztésekre kíván támaszkodni. A cél változatlan: olyan budapesti szakképzés működésének támogatása, amely valamennyi tanulónak - köztük a sajátos nevelési igényű fiataloknak is - valós esélyt és kiszámítható jövőt, a vállalkozásoknak pedig jól felkészült szakember-utánpótlást biztosít.
