Folytatódik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából készült átfogó szakképzési elemzés bemutatása. Az első részben a tanulólétszámok általános alakulását vizsgáltuk, jelen cikkben pedig azt nézzük meg, hogyan változott a szakképzésben részt vevők száma az egyes ágazatokban 2022 és 2025 között.
Az elemzés a BKIK Szakképzési Irodájának adatai alapján készült, és részletes képet ad arról, hogy mely területek erősödtek, illetve hol figyelhető meg visszarendeződés.
Növekvő és stabilan erős ágazatok
A vizsgált időszakban több ágazatban jelentős létszámnövekedés figyelhető meg. Kiemelkedő például:
- Turizmus-vendéglátás, ahol a tanulók száma 5664 főről 8178 főre emelkedett, és ezzel a legnagyobb létszámú ágazattá vált.
- Informatika és távközlés, amely szintén jelentős bővülést mutatott, 5500 főről közel 7000 főre nőtt a tanulólétszám.
- Gazdálkodás és menedzsment, amely stabilan magas létszámmal van jelen, magasabb, mint 5000 fő körüli értékekkel.
Ezek az ágazatok hosszabb távon is meghatározó szerepet töltenek be a szakképzésben, és szorosan kapcsolódnak a gazdaság kulcsterületeihez.
Dinamikusan fejlődő területek
Számos ágazatban látványos növekedés figyelhető meg a vizsgált időszak első felében:
- Az Építőipar és az Élelmiszeripar folyamatos bővülést mutatott.
- A Specializált gép- és járműgyártás ágazat is növekvő pályán maradt, 2500 fő fölötti létszámról 3200 fő fölé emelkedve.
- Az Oktatás ágazat különösen gyors növekedést mutatott, ami részben annak köszönhető, hogy új képzési területként jelent meg a rendszerben.
Ezek a trendek jól jelzik a gazdaság igényeihez igazodó képzési szerkezet átalakulását.
Lassuló növekedés és kisebb visszaesések
A legtöbb ágazatban 2024 után kisebb visszaesés vagy stagnálás figyelhető meg. Ez különösen igaz:
- az Informatika és távközlés,
- a Gazdálkodás és menedzsment,
- valamint a Kreatív ágazat esetében.
Ez a jelenség összhangban van az összlétszámok alakulásával, ahol szintén egy enyhe korrekció figyelhető meg a korábbi növekedést követően.
Jelentős különbségek az egyes ágazatok között
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a szakképzésben részt vevők száma erősen koncentrált:
- néhány nagy ágazat (pl. turizmus, informatika, gazdálkodás) adja a tanulók jelentős részét,
- míg több kisebb ágazat – például a környezetvédelem vagy a vegyipar – alacsonyabb létszámmal működik, de fontos speciális szakterületeket fed le.
Eltérő mintázatok a tanulói és felnőttképzésben
Az ágazatok közötti különbségek a jogviszonyok tekintetében is kirajzolódnak.
- A tanulói jogviszonyban a legnépszerűbb ágazatok az Informatika és távközlés, a Turizmus-vendéglátás és a Gazdálkodás és menedzsment.
- A felnőttképzésben ugyanakkor a Turizmus-vendéglátás kiemelkedő, és több műszaki terület – például az elektronika – is erős jelenléttel bír.
Ez a kettősség jól mutatja, hogy a fiatalok és a felnőttek képzési preferenciái részben eltérnek egymástól.
Változó preferenciák a felnőttek körében
A felnőttképzésen belül is megfigyelhetők hangsúlyeltolódások:
A Kreatív ágazat népszerűsége a felnőttek körében a 2025. évi adatok alapján némi visszaesést mutat, ugyanakkor arányaiban egyre több felnőtt tanul a Specializált gép- és járműgyártás és az Építőipar ágazatokban.
Ez arra utal, hogy a felnőttek képzési választásai egyre inkább a stabil munkaerőpiaci kilátásokat kínáló, gyakorlatorientált szakmák felé tolódnak.
Folytatjuk: fókuszban a legnépszerűbb szakmák
Cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy mely konkrét szakmák a legnépszerűbbek a szakképzésben, és ezek milyen trendeket mutatnak a tanulói és a felnőttképzésben egyaránt.
(Sorozatunkat folytatjuk)
