A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara október 21-én tartotta őszi Ágazati Munkacsoport ülését, melynek középpontjában ezúttal a gyakorlati oktatók szerepe és felkészültsége állt a duális képzés rendszerében.
A rendezvény a tavasszal sikeresen megkezdett szakmai párbeszéd folytatása volt, amelyen három ágazat - Speciális gép- és járműgyártás, Szépészet, Turizmus–vendéglátás - képviselői osztották meg tapasztalataikat és jó gyakorlataikat.
Az ülést Varga Zoltán, a BKIK szakképzési vezetője nyitotta meg, aki a legfrissebb statisztikai adatokat ismertette a szakképzés helyzetéről. Bemutatta - többek között - a Top 10 szakma tanulói és felnőttképzési jogviszonnyal kapcsolatos adatait, valamint a 2022-2024 közötti időszak tanulólétszámainak alakulását a bejövő évfolyamokon.
Ezt követően az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) képviselői számoltak be 2024–2025. évi tevékenységükről, eredményeikről és a jövőbeli célokról.
A program második felében az ágazatok kiscsoportos kerekasztal-beszélgetéseken folytatták a munkát, ahol a gyakorlati oktatókkal szembeni követelmények, az oktatók kiválasztásának nehézségei, valamint a tanulókkal kapcsolatos oktatói feladatkörök kerültek fókuszba.
Kiemelt téma volt az oktatók módszertani felkészültsége, illetve az, hogyan támogathatják a duális képzőhelyek a tanulók fejlődését egyre hatékonyabb eszközökkel.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a siker kulcsa az oktatók szakmai és pedagógiai támogatása, valamint az ágazatok közötti együttműködés további erősítése.
A beszélgetések során számos jó gyakorlat és tapasztalat hangzott el, amelyek hozzájárulnak a szakképzés minőségének javításához és a duális képzési rendszer erősítéséhez.
Első megállapítás: kiemelten fontos az oktatók és szakemberek szerepe a minőségi képzésben, a szakmai oktatás minősége nagymértékben függ az oktatók naprakész tudásától és a vállalati szakemberek bevonásától.
Résztvevők tapasztalatai szerint:
- az új szakmákhoz igazodó oktatói továbbképzésekre és tanfolyamokra van szükség – például a hibrid és elektromos gépjárműmechatronikus képzés esetében –, hiszen a járműtechnológia gyors fejlődése megköveteli, hogy az oktatás is lépést tartson a piaci trendekkel
- a háromévente kötelező továbbképzések jó alkalmat adnak az oktatók tudásának frissítésére, ezeket azonban érdemes lenne jobban összehangolni az ágazati igényekkel
- a belső tréningek rendszere sokat segíthet az új belépők beilleszkedésében, valamint az egységes szakmai szemlélet kialakításában.
Második megállapítás: kiemelten fontos a generációk közötti együttműködés és motiváció. A fiatalabb generációk bevonása és megtartása kulcskérdés a duális képzés sikerében. A vállalatok egyre tudatosabban figyelnek arra, hogy a tanulók ne csupán gyakornokként, hanem a jövő potenciális munkatársaiként jelenjenek meg a munkahelyeken.
A résztvevők tapasztalatai szerint a generációs szakadék kezelése hatékony kommunikációval és kölcsönös visszajelzéssel valósítható meg. A fiatalok értékes, kreatív gondolkodásúak – megfelelő iránymutatással és támogató légkörrel kiváló szakemberekké válhatnak.
Harmadik megállapítás: kiemelten fontosak a szakmai együttműködések és a rendszerszintű fejlesztések. A duális képzés hatékonysága nemcsak a vállalatok és az iskolák kapcsolatán múlik, hanem az ágazati szereplők közötti együttműködésen is.
A résztvevők javaslatai között szerepelt:
- több szakmai kerekasztal megszervezése, ahol az érintett szervezetek közösen keresik a fejlesztési irányokat
- az új szakmákhoz kapcsolódó bemeneti követelmények átgondolása, hogy azok jobban illeszkedjenek a valós piaci és technológiai elvárásokhoz.
A közös gondolkodás ismét bebizonyította, hogy a duális képzés sikerének kulcsa a partnerség – az iskolák, a vállalatok, az oktatók és a kamara közötti folyamatos párbeszéd.
A BKIK elkötelezett abban, hogy támogassa a szakmai utánpótlás fejlesztését, és olyan jó gyakorlatokat gyűjtsön és osszon meg, amelyek hosszú távon segítik a munkaerőpiac és az oktatás összhangját.
A BKIK célja, hogy az Ágazati Munkacsoport ülések révén a szakmai közösségek számára valós együttműködési platformot teremtsen, ahol az oktatás és a munkaerőpiac szereplői közösen formálják a szakképzés jövőjét.
