2025 szeptemberében indult el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény közös pályaorientációs PILOT programja. A kezdeményezés célja, hogy támogassa a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok tudatos pályaválasztását, miközben erősíti a velük dolgozó szakemberek pályaorientációs kompetenciáit is. A program három pillérre épül: pályaorientációs szakemberek képzésére, a nevelőotthonban élő fiatalok pályaorientációs támogatására, valamint a 21. életévüket még be nem töltött fiatal felnőttek mentorálására. Az első tanév tapasztalatairól Dr. Elnour Szilveszter programvezetőt kérdeztük.
Milyen célokat fogalmaztak meg a program indulásakor?
A program indulásakor két, egymással szorosan összefüggő célterületet jelöltünk ki. Egyrészt szerettük volna segíteni a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó nevelőket abban, hogy magabiztosabban tudják támogatni a fiatalokat a pályaválasztásban. Másrészt fontosnak tartottuk, hogy maguk a gyermekek is reálisabb képet kapjanak saját lehetőségeikről, erősségeikről és a szakmák világáról.
Már a tervezés során látszott, hogy a pályaorientáció önmagában nem elegendő. A nevelők szakmai és érzelmi támogatása, valamint a gyermekek önismeretének fejlesztése ugyanúgy része kell legyen a folyamatnak, mint a konkrét pályaválasztási információk átadása.
Hogyan épült fel a program az elmúlt tanév során?
A program váltott rendszerben működött. Háromhetes blokkokban a nevelők képzése zajlott, ezt követték a gyermekek számára szervezett pályaorientációs foglalkozások. Ez a struktúra lehetővé tette, hogy a nevelők azonnal beépítsék a frissen megszerzett tudást a mindennapi munkájukba.
A nevelők számára eddig három nagyobb képzési blokk valósult meg, összesen kilenc képzési nappal. A gyermekekkel párhuzamosan olyan foglalkozássorozat zajlott, amely az önismeret, a kommunikáció, a felelősségvállalás, a jövőkép-alkotás és a pályaválasztás kérdéseit dolgozta fel.
Milyen változásokat tapasztaltak a nevelők körében?
A legfontosabb eredmény talán az, hogy a nevelők jelentősen pontosabb képet kaptak a mai szakképzési rendszerről. Jobban megismerték a technikumok, a duális képzés, a szakképzési centrumok és a különböző képzési utak lehetőségeit, így sokkal konkrétabb segítséget tudnak nyújtani a fiataloknak.
Emellett a kommunikáció területén is érzékelhető fejlődés történt. Többen felismerték, hogy a mindennapi nevelői helyzetekben gyakran hiányzik a pozitív megerősítés, és tudatosabban kezdtek törekedni a támogató visszajelzések alkalmazására.
Talán ennél is fontosabb, hogy a képzések lehetőséget teremtettek a tapasztalatok megosztására. Sok nevelő fogalmazta meg, hogy ritkán van alkalma szakmai közösségben beszélni a nehézségeiről, ezért ezek az alkalmak valódi szakmai és lelki támogatást jelentettek számukra.
Mit tapasztaltak a fiataloknál?
A gyermekek részéről kifejezetten pozitív volt a fogadtatás. Nagy számban és visszatérően vettek részt a foglalkozásokon, többen kifejezetten várták a következő alkalmakat.
Különösen örömteli volt látni, hogy a kezdetben passzívabb vagy éppen ellenálló fiatalok is fokozatosan bekapcsolódtak a közös munkába. Javult az önkifejezésük, nyitottabban beszéltek saját elképzeléseikről, félelmeikről és terveikről.
A foglalkozások során egyre többen kezdték megfogalmazni saját jövőbeli céljaikat, és felismerték, hogy a sikerhez nem elegendő a szerencsében bízni. Tudatosabban kezdtek gondolkodni a tanulásról, a szakmatanulásról és a személyes felelősségvállalásról.
Volt olyan tapasztalat, amely különösen megerősítette Önöket abban, hogy szükség van erre a programra?
Egyértelműen igen. A legfontosabb visszajelzés talán az volt, hogy a fiatalok számára önmagában értéket jelentett az a figyelem, amit kaptak. Többen megfogalmazták, hogy jó érzés számukra, amikor valaki időt szán arra, hogy a jövőjükről beszélgessen velük.
Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a pályaorientáció csak akkor lehet igazán eredményes, ha kapcsolódik a gyermekek érzelmi és önismereti fejlesztéséhez. Sok esetben először a bizonytalanságokat, a belső feszültségeket kell oldani ahhoz, hogy egy fiatal nyitottá váljon a jövőtervezésre.
Milyen kihívásokkal szembesültek a program során?
A legnagyobb kihívást továbbra is a nevelők túlterheltsége jelenti. A gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szakemberek rendkívül nagy felelősséget viselnek, ami gyakran korlátozza azt az időt és energiát, amelyet a pályaorientációs feladatokra tudnak fordítani.
A fiatalok esetében pedig azt tapasztaltuk, hogy sokaknál hiányzik a reális jövőkép, illetve gyakran jelenik meg a gyors siker iránti vágy. Ezért különösen fontos a kitartás, a tanulás és a hosszabb távú tervezés szerepének tudatosítása.
Hogyan értékeli összességében a program első évét?
A rendelkezésre álló tapasztalatok alapján a program egyértelműen sikeresnek tekinthető. Létrejött egy működő, kipróbált pályaorientációs modell nevelőotthoni környezetben, amely egyszerre támogatja a gyermekeket és a velük dolgozó szakembereket.
A nevelők tájékozottabbak lettek, a fiatalok nyitottabban gondolkodnak a jövőjükről, és megerősödött az együttműködés a gyermekvédelmi intézmények és a szakképzés szereplői között.
Milyen tervek vannak a folytatásra?
Szakmailag mindenképpen indokoltnak tartjuk a program folytatását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek igénylik ezt a támogatást, és a programnak valódi hatása van a mindennapokra.
Hosszabb távon cél lehet a modell kiterjesztése más gyermekotthonokra és nevelőszülői hálózatokra is. Emellett fontosnak tartjuk a rendszeres nevelői szakmai napok, esetmegbeszélések és szupervíziós alkalmak beépítését, valamint egy olyan pályaorientációs életútmodell kialakítását, amely a fiatalokat a felső tagozattól egészen a munkába állásig képes végigkísérni.
Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy megfelelő szakmai támogatással és odafigyeléssel a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok is képesek tudatosabban tervezni a jövőjüket, és megtalálni azt az utat, amely sikeresebb, stabilabb felnőtt élethez vezethet.
A program hátteréről
A PILOT program a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény együttműködésében valósul meg. A BKIK finanszírozza és szakmailag támogatja a programot, míg a Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény biztosítja a helyszínt, valamint a fiatalok bevonását és részvételét a foglalkozásokon.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésének és munkatársainak a program finanszírozásához és megvalósításához nyújtott támogatást, valamint a Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény vezetőinek és munkatársainak az együttműködést, a program számára biztosított szakmai hátteret és befogadó környezetet. Az első év eredményei közös munkánk sikerét igazolják, és megerősítenek bennünket abban, hogy érdemes folytatni ezt a hiánypótló kezdeményezést.
Köszönjük az interjút!
