Folytatódik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából készült szakképzési elemzés bemutatása. Előző cikkeinkben a szakképzés teljes létszámának alakulását, valamint az egyes ágazatok és szakmák népszerűségét vizsgáltuk. Ezúttal arra fókuszálunk, hogyan változott a belépő évfolyamokra érkező tanulók száma és összetétele 2022 és 2025 között.
Az adatok különösen fontosak, hiszen a belépő évfolyamok mutatják meg, milyen irányba mozdul el a jövő szakképzése, illetve milyen utánpótlásra számíthatnak a gazdasági szereplők a következő években.
Csökkenő belépő létszám – de nem mindenhol ugyanúgy
Az elemzés szerint a belépő évfolyamokon tanulók száma összességében csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a változás eltérően érinti a technikumokat és a szakképző iskolákat.
A technikumokban:
- 2022-ben még több mint 12 ezer belépő tanuló kezdte meg tanulmányait,
- 2025-re ez a szám 10 ezer fő körüli szintre csökkent.
A szakképző iskolákban ezzel szemben:
- 2022 és 2024 között növekedett a belépők száma,
- majd 2025-ben kisebb visszaesés következett be.
Ez azt mutatja, hogy miközben a technikum továbbra is domináns képzési forma, a szakképző iskolák iránti érdeklődés bizonyos területeken erősödni tudott.
Egyeznek-e a trendek az összes tanulólétszám változásával?
A korábbi elemzésből látszott, hogy a szakképzésben tanulók összlétszáma 2022 és 2024 között növekedett, majd 2025-ben enyhe visszaesést mutatott. A belépő évfolyamok adatai ugyanakkor ettől részben eltérő képet rajzolnak ki.
Míg az összes tanulólétszám esetében a növekedést elsősorban a felnőttképzés bővülése hajtotta, addig a belépő évfolyamokon:
- a tanulói jogviszonyban belépők száma folyamatosan csökken,
- a felnőttképzési jogviszonyban belépők száma viszont évről évre nő.
Vagyis a két folyamat alapvetően ugyanabba az irányba mutat:
- a szakképzés növekedését ma már egyre inkább a felnőttképzés biztosítja,
- miközben az általános iskolából érkező fiatalok száma mérséklődik.
Ez kamarai szempontból különösen fontos jelzés, mert hosszabb távon hatással lehet a pályakezdő szakemberek utánpótlására.
Egyre több felnőtt lép be a szakképzésbe
A belépő évfolyamok jogviszony szerinti vizsgálata egyértelmű trendet mutat:
- 2022-ben még több mint 11 ezer fő kezdett tanulói jogviszonyban,
- 2025-re ez a szám 8800 fő közelébe csökkent.
Ezzel párhuzamosan:
- a felnőttképzésben belépők száma 3800 főről közel 4900 főre emelkedett.
Az adatok alapján jól látszik, hogy a szakképzés egyre erősebben tölti be az átképzés és a munkaerőpiaci alkalmazkodás szerepét is.
A BKIK számára ez azért kiemelten fontos, mert:
- a gazdaság gyors technológiai változásai,
- a munkaerőhiány,
- valamint az új szakmai kompetenciák iránti igény
egyre nagyobb szerepet adnak a rugalmas, felnőttek számára is elérhető szakképzési formáknak.
Mit választanak a fiatalok?
Az elemzés alapján az általános iskolából érkező tanulók továbbra is elsősorban a technikumi képzéseket részesítik előnyben.
Ennek több oka is lehet:
- a technikumi képzés magasabb végzettséget kínál,
- egyszerre biztosít szakmát és érettségit,
- valamint kedvezőbb továbbtanulási lehetőségeket nyújt.
Különösen népszerűek maradtak:
- az informatikai,
- gazdálkodási,
- valamint turizmus-vendéglátási területek.
Ugyanakkor az elemzés arra is rámutat, hogy bizonyos ágazatokban a tanulói jogviszonyban belépők száma csökken, miközben a felnőttképzésben ugyanott növekedés figyelhető meg.
A felsőoktatás hatása is megjelenik
Az elemzés külön kitér arra, hogy egyes technikumi szakmák esetében a visszaesés összefügghet a felsőoktatási felvételi rendszer változásaival.
A Gazdálkodás és menedzsment, illetve az Informatika és távközlés ágazatokban:
- több fiatal választja közvetlenül a felsőoktatást,
- és kevesebben maradnak a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő képzésekben.
Ez a tendencia hosszabb távon átalakíthatja a technikumi képzések szerepét is.
Mit jelez mindez a jövőre nézve?
A belépő évfolyamok adatai alapján egyértelműen kirajzolódik:
- a technikum továbbra is meghatározó,
- a felnőttképzés szerepe folyamatosan erősödik,
- a szakképzés egyre inkább kettős funkciót tölt be:
- pályakezdő fiatalokat képez,
- ugyanakkor a munkaerőpiaci átképzés egyik legfontosabb eszközévé is válik.
A BKIK számára ezek az adatok fontos alapot adnak:
- a pályaorientációs programok tervezéséhez,
- a gazdasági szereplők tájékoztatásához,
- valamint a duális képzés fejlesztéséhez.
Következő rész: hány végzős érkezik a munkaerőpiacra?
Cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult a végzős évfolyamokon tanulók száma az egyes ágazatokban és szakmákban, illetve milyen utánpótlás érkezhet a következő években a budapesti munkaerőpiacra.
