Hiánypótló az „Országos Kreatív Ipari Kompetencia Központ létrehozása” nevet viselő országos projekt, melynek célja Magyarország Kreatív Ipari Adatbázisának és térképének megteremtése, valamint egy országos klaszter szervezet kiépítése. A szándék kipróbált, jelenleg is működő előzménye az, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) már 2007-ben létrehozta a pécsi központú Kulturális és Kreatív Ipari Klasztert, amely azóta is sikeresen végzi feladatait. Eddigi tapasztalataikról, a mostani projektről, a feladatokról és tervekről Rabb Szabolcsot, a PBKIK főtitkárát kérdezte a bkik.hu.
Több célt is szeretne egymásra épülve megvalósítani a „Országos Kreatív Ipari Kompetencia Központ” projektjük, nézzük ezeket sorban.
Igen, terveink szerint ez egy egymásra épülő rendszer lesz. Az első feladatunk, hogy lássuk és láthatóvá tegyük, kik alkotják ma Magyarország kreatív iparát, hol vannak, milyen tudással, szolgáltatással, kapacitással és kompetenciával rendelkeznek. Ehhez hozzuk létre az országos, kereshető kreatívipari adatbázist, vagy ha úgy tetszik, Magyarország kreatívipari szakmatérképét.
Erre épül a második lépés: a 2007 óta Pécsett működő Kreatív Ipari Klaszter tapasztalatainak és működési modelljének országos kiterjesztése. Itt már nem egyszerűen feltérképezzük a vállalkozásokat, hanem olyan együttműködési keretet teremtünk számukra, amely üzleti kapcsolatokhoz, közös projektekhez, tudásmegosztáshoz vagy akár nemzetközi piacra lépéshez vezethet.
A harmadik pillér a szakmai és társadalmi jelenlét erősítése. A 2014 óta általunk szervezett DesignPécs tapasztalatait országos szintre visszük: nyolc városban összesen legalább huszonnégy kreatívipari eseményt terveztünk a társkamarák közreműködésével. Pécsett egyébként ennél jóval nagyobb az érdeklődés, már közel ötven program kapcsolódott a kezdeményezéshez.
Azt gondolom, hogy a nyers adat önmagában kevés. Kapcsolatokat, üzleti, megjelenési és bemutatkozási lehetőségeket, tudást és szolgáltatásokat kell mögé tenni. Ettől áll össze szerves rendszerré ez a projekt.
Először azt tisztázzuk, hogy milyen profilú vállalkozásokat takar a „kreatív ipar”? Jól gondoljuk, hogy a vállalkozások széles köre tartozik ide?
Nagyon széles körről beszélünk. Talán éppen ez az egyik oka annak, hogy eddig nehéz volt egységesen kezelni ezt a területet. Az építészettől és a formatervezéstől a divaton, textilen, kézművességen, reklámon és marketingkommunikáción keresztül a filmig, zenéig, előadóművészetig, könyvkiadásig, fotográfiáig, médiáig, szoftver-, játék- és digitális tartalomfejlesztésig nagyon sokféle tevékenység tartozhat ide. Mi ezért a kreatív ipart egyfajta ernyőként kezeljük. Egyetlen termékben ma már egyszerre lehet jelen a mérnöki tudás, a formatervezés, az informatika, a marketing és a művészeti gondolkodás. Ráadásul kreatív teljesítmény nemcsak az úgynevezett kreatív vállalkozásoknál keletkezik. Egy hagyományos gyártócégben dolgozó designer, tartalomfejlesztő vagy márkaépítő szakember is kreatív gazdasági értéket hoz létre. Ezt nevezik beágyazott kreatív gazdaságnak.
A közös pont az, hogy ezeknél a vállalkozásoknál az érték jelentős része a tudásból, az alkotói teljesítményből, az ötletből és az abból létrejövő szellemi tulajdonból származik. Sok közöttük a mikro- és kisvállalkozás, amelyek kiválóak abban, amit csinálnak, de sokszor kevésbé ismertek, mint amennyire a teljesítményük indokolná. Ezeket a „rejtett bajnokokat” is szeretnénk felszínre hozni.
És itt rögtön beleütközünk egy nagyon gyakorlati problémába is: a kreatív ipart TEÁOR alapján nem egyszerű lehatárolni. A tevékenységek sokszor keresztbe fekszenek a hagyományos ágazati besorolásokon. Ráadásul azt is látjuk a kamarai nyilvántartásokban, hogy a vállalkozás főtevékenységeként megadott TEÁOR-, illetve egyéni vállalkozóknál ÖVTJ-kód nem feltétlenül azt a tevékenységet mutatja, amelyből a vállalkozás ténylegesen él, vagy amelyben a legfontosabb kompetenciája van. Van, aki évekkel korábban választott egy tevékenységi kódot, azóta pedig teljesen más irányba fejlődött. Éppen ezért az adatbázisnak nem egyszerűen statisztikai nyilvántartásnak kell lennie: azt szeretnénk megtudni, hogy valójában ki mit tud és mit csinál, hogy hatékonyan tudjuk segíteni a vállalkozását a saját igényei alapján.
A projekt első megvalósítandó célja az országos kreatív ipari adatbázis létrehozása. Hogyan lesz az adatbázisból „Kreatív Ipari Klaszter”?
Itt egy dolgot érdemes pontosítani: a Kreatív Ipari Klaszter már 2007 óta működik Pécsett, tehát nem nulláról hozunk létre egy új szervezetet. A mostani projekt ennek a közel húsz éve működő modellnek az országos kiterjesztéséről szól. Az adatbázis ehhez az alap. Először meg kell rajzolnunk Magyarország kreatívipari szakmatérképét. Tudnunk kell, kik dolgoznak az egyes területeken, hol vannak, mit tudnak, milyen kapacitással rendelkeznek, milyen referenciáik vannak, és milyen együttműködés érdekli őket. Enélkül egy országos klaszterbővítés inkább találgatás lenne.
Az adatgyűjtésnek ezért két fontos rétege van. Az egyik a kamarai nyilvántartásokra épülő adatfeltárás, a másik pedig az, amikor maga a vállalkozás mondja el magáról, hogy mivel foglalkozik, melyek a legfontosabb kompetenciái, milyen referenciái vannak és milyen partnerségeket keres. A kettő együtt ad valóban használható képet. Erre lehet ráépíteni a klasztert, mint működő ökoszisztémát.
Készül a tagsági feltételrendszer, a szolgáltatási portfólió és a működési modell, és kialakul az a klasztermenedzsment, amely a napi szakmai munkát végzi. Az a cél, hogy a vállalkozások ne egyszerűen egymás mellett legyenek egy listán, hanem ahol annak értelme van, egymással dolgozzanak: közös projektben, üzletszerzésben, beszállítói kapcsolatban, pályázatban vagy nemzetközi piacra lépésben. Pécsett ezt 2007 óta gyakoroljuk. A tapasztalatunk az, hogy az együtt-gondolkodás és az együtt-cselekvés működik. Mindenkinek azt kell hozzátennie, amihez a legjobban ért. A szükséges tudást, kapcsolatokat, mentorokat és módszertant pedig a klaszternek kell a tagjai számára megszerveznie.
Segítsünk azoknak, akik számára idegenül hangzik a „klaszter” kifejezés. Mit jelent ez a fogalom?
A legegyszerűbben úgy fogalmaznék, hogy a klaszter vállalkozások, szakmai szervezetek, egyetemek, kutatóhelyek és más szereplők tartós, szervezett együttműködése egy közös szakmai vagy gazdasági érdek mentén.
Nem arról van szó, hogy minden résztvevő ugyanazt csinálja. Éppen ellenkezőleg: a különböző tudások egymást egészítik ki. Egy designernek szüksége lehet gyártóra, egy gyártónak formatervezőre, egy kreatív vállalkozásnak marketingesre, informatikusra, jogi vagy szellemitulajdon-védelmi tudásra, esetleg külföldi partnerre.
A klaszter abban tud többet adni, hogy olyan képességekhez és lehetőségekhez juttatja a tagjait, amelyeket egy kisebb vállalkozás egyedül nehezebben érne el. Egy tízfős kreatív stúdió számára önállóan komoly kihívás lehet egy új exportpiac felépítése, egy nagyobb megrendelés elnyerése vagy egy nemzetközi projektben való részvétel. Egy szakmai közösségben mindez sokkal reálisabb. A gyakorlatban ez jelenthet közös piacra jutást, képzést és tudásátadást, pályázati együttműködést, beszállítói és alvállalkozói kapcsolatok szervezését, szakmai érdekképviseletet vagy közös fejlesztést.
Pécsett a kamara több klaszter létrehozásában és menedzselésében vett részt az elmúlt évtizedekben: a kreatív ipar mellett a gépiparban, az építőiparban vagy éppen a gasztronómiában. Azt tapasztaltuk, hogy egyenként jó vállalkozásokból együtt erősebb rendszer építhető, és ezen keresztül olyan nagyobb megrendelések, projektek és nemzetközi kapcsolatok is elérhetővé válhatnak, amelyekhez külön-külön nehezebb, vagy lehetetlen lenne hozzáférni. Óriási előny továbbá, hogy egy-egy ágazat szereplőinek általában hasonlóak a problémái is - gondoljunk csak a COVID időszakra a vendéglátásban -, de együtt sokkal hatékonyabban találnak megoldást ezekre.
A projekt következő lépése, célja a „helyi és megyei kompetencia központok” kialakítása. Ezekről mit kell tudni?
Az országos rendszer csak akkor tud működni, ha erős helyi kapcsolódási pontjai vannak. A kamarai hálózatnak éppen ez az egyik nagy előnye: helyben ismeri a vállalkozásokat, a gazdasági szereplőket, az egyetemeket, intézményeket és az adott térség sajátosságait.
A kompetenciaközpontot ezért úgy érdemes elképzelni, mint a kreatív vállalkozás helyi belépési pontját az országos rendszerbe. A területi kamarák segítenek azonosítani és megszólítani a helyi kreatív vállalkozásokat, pontosítani az adatokat, segíteni a klaszterhez való kapcsolódást és később a lokális szakmai együttműködéseket is.
De ennél többet is szeretnénk. A helyi kompetenciaközpontoknak idővel olyan szakmai segítséget kell tudniuk közvetíteni, amelyre a kreatív vállalkozásoknak ténylegesen szükségük van: például szellemitulajdon-védelemben, finanszírozásban, innovációban, piacra jutásban vagy nemzetközi kapcsolatépítésben. Ugyanilyen fontos feladat a kreatív szereplők és a hagyományos iparágak összekapcsolása. Egy gépipari, élelmiszeripari vagy turisztikai vállalkozás versenyképességét is jelentősen növelheti egy jó formatervező, márkaépítő, digitális fejlesztő vagy tartalomkészítő bevonása.
Nem szeretnénk ugyanakkor Pécsről vagy Budapestről megmondani, hogy Sopronban, Debrecenben, Szegeden vagy bármely más térségben melyek a legfontosabb kreatív kompetenciák. Az országos módszertannak és a helyi tudásnak kell összeérnie. Ettől lesz valóban működőképes a hálózat.
Hogyan/mitől országos az „Országos Kreatív Ipari Kompetencia Központ létrehozása” projekt?
Több szempontból is országos a projekt. Az első természetesen a lefedettség: a területi kamarai hálózat egészére építünk, Budapestet és valamennyi megyét bevonva, és legalább ezer kreatívipari vállalkozás közvetlen elérését tűztük ki célul.
A második az, hogy közös intézményi és szakmai háttér áll a rendszer mögött. A koordinációt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara végzi, miközben a pécsi kreatívipari klaszter több mint másfél évtizedes szakmai tapasztalatára és a teljes kamarai hálózatra építünk.
A harmadik, és szerintem talán a legfontosabb, az egységes módszertan. Ugyanazon elvek alapján történik az adatgyűjtés, ugyanazt az adatstruktúrát használjuk, és egységes keretben épülnek egymásra a helyi rendszerek. Ha ez nem így lenne, a végén sok különálló lista állna előttünk, amelyekből továbbra sem lehetne országos képet rajzolni.
A rendezvények is ezt az országos gondolkodást követik. Budapest, Pécs, Sopron, Debrecen, Veszprém, Szeged, Eger és Kecskemét kapcsolódik be közvetlenül a programsorozatba. A lényeg azonban nem az, hogy nyolc különálló helyi program jöjjön létre, hanem az, hogy egy egymással kommunikáló országos ökoszisztéma épüljön: közös adatbázissal, közös szakmai kerettel és olyan kapcsolatrendszerrel, amelyben egy pécsi vállalkozás éppen úgy megtalálhat egy debreceni vagy budapesti partnert, mint fordítva.
https://forms.monday.com/forms/5a64688e4a9eaaa60e966868f5fb1347?r=euc1
Mik az országos kreatív ipari adatbázishoz történő csatlakozás előnyei a kreatív vállalkozások számára?
Az első és legkézenfekvőbb előny az, hogy megtalálhatóvá, a gazdaság számára láthatóvá válik a vállalkozás. Sok kiváló kreatív cég működik Magyarországon úgy, hogy a saját szűk szakmai környezetén kívül alig ismerik. Az adatbázisban kereshetővé válik, hogy ki mit tud, milyen terméket vagy szolgáltatást kínál, milyen referenciái és kompetenciái vannak.
Ez azért is fontos, mert a hivatalos nyilvántartás nem mindig mondja meg ezt. Ha egy vállalkozás kamarai regisztrációjában olyan TEÁOR- vagy ÖVTJ-kód szerepel, amely már nem tükrözi pontosan a tényleges működését, akkor mi sem feltétlenül tudjuk, hogy éppen neki milyen szolgáltatás, partner, pályázat, üzleti rendezvény vagy nemzetközi lehetőség lenne érdekes. Minél pontosabban ismeri a kamara, hogy egy vállalkozás valójában mivel foglalkozik és merre szeretne fejlődni, annál célzottabban tudunk neki segíteni. Ez tehát nemcsak országos statisztikai kérdés, hanem közvetlen vállalkozói érdek is.
Az adatbázis ezen túl üzleti kapcsolatokhoz, klaszteregyüttműködésekhez, közös fejlesztésekhez, rendezvényeken való megjelenéshez, beszállítói kapcsolatokhoz és akár nemzetközi piacra lépéshez is alapot teremt. Ehhez társul a klaszter tudása. Szellemitulajdon-kezelés, védjegy- és licenckérdések, innovációmenedzsment, üzletfejlesztés, képzés, pályázati és nemzetközi lehetőségek – ezek olyan területek, ahol egy mikrovállalkozás sokszor nem tud külön szakértői kapacitást fenntartani. Közösségben viszont hozzáférhet ehhez a tudáshoz.
Természetesen az is fontos, hogy az adatbázisba történő regisztráció ingyenes. A piac mára teljes mértékben globális. Egy kreatív vállalkozásnak nem kell feltétlenül Budapestre vagy külföldre költöznie ahhoz, hogy nemzetközi ügyfelei legyenek. A mi feladatunk az, hogy megteremtsük azokat a kapcsolatokat és csatornákat, amelyeken keresztül a helyben meglévő tudás el tud jutni a piachoz.
Hogyan, meddig csatlakozhatnak a különböző megyékben és Budapesten működő vállalkozások a projekthez? Mit kell tenniük? Bonyolult a csatlakozás menete?
Kifejezetten arra törekedtünk, hogy egyszerű legyen a csatlakozás. A vállalkozás online adatlapon keresztül regisztrálhat, vagy felveheti a kapcsolatot a saját területi kamarájával. Az adatlap nemcsak az alapadatokat kéri, hanem a tényleges tevékenységet, a legfontosabb kompetenciákat és referenciákat is.
Ez utóbbi különösen fontos. Mint említettem, előfordul, hogy valaki egészen más tevékenységi kóddal szerepel a kamarai regisztrációban, mint ami ténylegesen meghatározza az üzleti működését. Ez nem feltétlenül hiba: a vállalkozások fejlődnek, új szolgáltatásokat alakítanak ki, profilt váltanak. Ezért szükség van arra, hogy ne csak egy kódot lássunk, hanem megismerjük a mögötte lévő valódi vállalkozói kompetenciát. A kamarai kollégák ebben az adatpontosításban is tudnak segíteni.
Az adatbázishoz való csatlakozás – a fenti okok miatt is - folyamatos, és a rendszer a projekt lezárása után is nyitva marad, tehát nem egy egyszer elkészülő, majd lezárt névsort építünk.
A klaszterhez történő csatlakozás külön folyamat: aki ezt is szeretné, annak jeleznie kell a tagsági szándékát, ezt követően történik a tagfelvétel előkészítése. Az aktuális klaszterbővítési kör pontos határidejéről érdemes a területi kamaránál érdeklődni - az első ilyen, október közepére várható -, aki kreatívipari vállalkozásként magára ismer, annak azt tudom mondani: érdemes most bekapcsolódni.
Végezetül kérünk egy összegzést arról, hogy mitől hiánypótló ez a projekt?
Eddig nagyon sok jó projekt, vállalkozás, kezdeményezés, klaszter és helyi program működött, de ezek között kevés volt a strukturált kapcsolat. Nem volt egységes, naprakész, kereshető országos adatbázis sem, így sokan sok mindenből kimaradtak az információhiány miatt. Most először próbáljuk meg országos szinten rendszerben látni a magyar kreatív ipart, ezt gondolom a legfontosabb sikertényezőnek.
Tudjuk, hogy a kreatív ipar teljesít. Azt azonban már sokkal kevésbé látjuk pontosan, hogy kik és hol állítják elő ezt az értéket. A hagyományos statisztikai rendszer erre nehezen tud választ adni, mert a kreatív tevékenység sokszor átlépi a klasszikus ágazati határokat. Ez a projekt adatot ad ott, ahol eddig sokszor becslés volt; kapcsolatot és szervezetet ad ott, ahol szigetszerű kezdeményezések működtek; és helyi belépési pontot teremt az ország minden térségében.
Nem egy újabb listát szeretnénk készíteni, hanem olyan rendszert, amely mögött szolgáltatás, tudás, kapcsolat, gazdaságfejlesztési tartalom van, és egy közel húsz éve működő modell. Pécsett 2007 óta dolgozunk azon, hogyan lehet a művészeti, egyetemi és vállalkozói világot úgy összekapcsolni, hogy abból gazdaságilag is értelmezhető eredmény legyen. A DesignPécs (2014 óta) és a Kreatív Ipari Klaszter tapasztalata is azt mutatja, hogy ha felszínre hozzuk a helyi értékeket, összekötjük a megfelelő embereket, és nemzetközi kontextusba helyezzük őket, abból valódi üzleti és gazdasági eredmény tud születni. Filmek, fesztiválok, digitális tartalmak, képzőművészeti alkotások, formatervek és kézműves termékek, szoftverek és más szellemi alkotások készülnek ebben a körben. Ezek nem valamiféle periférikus kulturális tevékenységek. Munkahelyeket teremtenek, innovációt visznek a hagyományos ágazatokba, és növelik a magyar termékek és szolgáltatások hozzáadott értékét.
A célunk végső soron az, hogy ezek az értékek felszínre kerüljenek, a szakmai eredmények közkincsé váljanak, és a kreatív ipar a magyar gazdaság jobban megismerhető, erősebben összekapcsolt és versenyképesebb szereplője legyen.
