A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elmúlt években folyamatosan szigorította a számlaadási és adatszolgáltatási kötelezettségeket. A szigorítások egyértelmű célja a gazdaság fehérítése, az elektronikus adóbevallások pontosítása és az emberi mulasztásokból eredő hibák kiszűrése. A folyamat részeként szeptember 1. óta a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Ez nagyjából 270 ezer vállalkozást érint, ilyenek a fodrászok, kozmetikusok, autószerelők, taxisok, személyi szolgáltatók, a mozgó árusítással és kitelepüléssel foglalkozó kereskedők. A NAV 2026. december 31-ig - átmenetileg - nem szankcionálja az adatszolgáltatás elmulasztását vagy hibás teljesítését. Páricsi Zoltánt, a BKIK a Gazdasági Szolgáltatások Tagozat Adószakmai, számviteli és könyvvizsgálati osztályelnökét kérdeztük.
Menjünk végig sorban azokon a teendőkön, amelyeket most érdemes megtennie - vagy talán inkább meg kell tennie - az érintetteknek. Hogyan fogjanak hozzá a feladat teljesítéséhez?
A legfontosabb, hogy minden érintett vállalkozás mérje fel a saját értékesítési és bizonylatolási szokásait, hiszen a 2026. szeptember 1-jén elindult kötelező nyugtaadat-szolgáltatás alapjaiban írja át a napi rutint. A vállalkozónak el kell döntenie, melyik technikai utat választja.
Sokan félreértik az új kötelezettséget, a kézi nyugtatömb használatát a jogalkotó nem tiltotta be, abból továbbra is lehet nyugtát adni, de a kibocsátást követő 3 naptári napon belül kötelező adatot szolgáltatni az adóhatóság felé.
A jogszabály értelmében a hagyományos papíralapú (kézi) nyugtatömbből, valamint a számítógépes programmal kiállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV felé. A feladat teljesítésére és a megvalósításra három fő irány áll rendelkezésre, amelyből a vállalkozás profilja szerint érdemes választani.
Az első a papíralapú nyugtánál maradás (Kézi rögzítés): Ha a vállalkozás havonta vagy hetente elenyésző mennyiségű nyugtát állít ki, dönthet úgy, hogy megmarad a hagyományos kézi tömbnél. Ebben az esetben a nyugta kiállítását követő 3 naptári napon belül az adatokat összesítve, adómérték szerinti bontásban manuálisan fel kell vinni a NAV webes felületére. Ehhez elengedhetetlen a KAÜ-azonosítás. Rendkívül fontos változás, hogy a NAV ezt az ügyintézési felületet szeptemberben átnevezte: a korábbi KOBAK helyett a felület neve hivatalosan is Pénztárgép Portál lett! A felület a megújult Pénztárgép Portál címen érhető el.
A második az ingyenes, hivatalos alternatíva (NAV ePénztárgép): Kifejezetten a kisebb szolgáltatóknak (fodrászok, kozmetikusok, taxisok stb.) javaslom a NAV által fejlesztett ingyenes ePénztárgép mobilalkalmazást. Ez kiváltja a kézi tömböket: az applikációból kiállított nyugták adatai teljesen automatikusan bekerülnek a NAV Nyugtatárába, így megszűnik az utólagos adminisztrációs teher. Az üzembe helyezéséhez szintén a Pénztárgép Portálon kell regisztrálni és kódot igényelni.
A harmadik a gépi adatszolgáltatás (M2M): A számítógépes számlázó/nyugtázó szoftvert használóknak kötelező egyeztetniük a szoftverfejlesztőjükkel. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a program frissítve lett, és gép-gép (M2M) kapcsolaton keresztül automatikusan küldi a nyugtaadatokat a NAV-nak.
Első lépésként tehát mindenki konzultáljon a könyvelőjével, válassza ki a három út egyikét, és ha a mobilapplikáció vagy a manuális feltöltés mellett dönt, lépjen be a Pénztárgép Portálra az eszköz- vagy felhasználói beállítások elvégzéséhez.
Ön szerint mennyi idő alatt lehet egy-egy vállalkozásnak „átállni” az új rendszerre?
A technikai átállás maga gyorsan, néhány nap alatt megvalósítható, de a felkészültség mértékétől függ. A szemléletbeli és adminisztrációs rutin kiépítése igényel több időt.
Ha valaki a NAV ePénztárgép mobilalkalmazást választja, az applikáció letöltése, a Pénztárgép Portálon történő regisztráció és a kezdeti eszköz-összekapcsolás (QR-kódos aktiválás) akár 20-30 perc alatt elvégezhető egy kis digitális jártassággal.
A számítógépes programot használóknál ez a szoftverfrissítés gombnyomásával gyakorlatilag azonnali, amennyiben a fejlesztő már felkészítette a rendszert.
A kézi nyugtánál maradóknak technikailag egyáltalán nem kell átállniuk az értékesítés pillanatában, ugyanakkor náluk a heti vagy 3 naponta jelentkező adminisztrációs idősávokat kell beépíteni a munkamenetbe.
A BKIK részéről azt hangsúlyozzuk, hogy az informatikai háttér biztosított, a NAV adatai szerint az első hetekben már több tízezer vállalkozás indította el az adatszolgáltatást az új platformon. Senki sincs elkésve, de a halogatás helyett érdemes rászánni azt az egy órát az adminisztrációra.
A felkészülési türelmi idő szerepe. Kamaraként hangsúlyozzuk a vállalkozóknak, hogy a NAV által biztosított 2026. december 31-ig tartó négyhónapos (jelenleg már csak három…) átállási időszak óriási segítség, hiszen az ellenőrzések során a revizorok nem szabnak ki mulasztási bírságot, hanem figyelmeztetnek és támogatnak. Ez a négy hónap elegendő a hibák tesztelésére és a folyamat rutinná válására, de semmiképp sem szabad az utolsó pillanatra hagyni.
Egy-egy ilyen átállás mindig új feladatot - értve ide, hogy több időt, újabb munkafolyamatot – jelent, Ön szerint mennyi idő, amíg az új elvárások teljesítése automatizmussá válik az érintettek számára?
A korábbi nagy adóügyi digitalizációs lépések – mint az online pénztárgépek vagy az Online Számla rendszere – azt igazolták, hogy nagyjából 1-2 hónap aktív működés szükséges a stabil automatizmus kialakulásához, az új adminisztrációs kötelezettség rutinná válásához.
Azok a vállalkozók, akik átállnak az elektronikus e-pénztárgép applikációra, gyorsan fel fogják ismerni, hogy ez a folyamat hosszú távon nem plusz munkát, hanem időmegtakarítást jelent.
A valódi adminisztrációs terhet azok fogják érezni, akik megmaradnak a papíralapú nyugtatömbnél. Számukra a „3 naptári napon belüli beküldési szabály” (például a pénteki nyugtát hétfő éjfélig rögzíteni kell) folyamatos figyelmet igényel. Esetükben az automatizmus kialakulása nehezebb lehet, mert a manuális adatgépelés a Pénztárgép Portálon állandó plusz feladatot jelent a hétvégéken vagy a munkanapok végén. Pontosan emiatt a BKIK a vállalkozásoknak az automatizált digitális megoldások irányába való elmozdulást javasolja.
A NAV több csatornán is kommunikálta, hogy kommunikációs segédanyagokkal támogatja a vállalkozásokat a teendők megismerésében, ezeket hol lehet megtalálni?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendkívül részletes és gyakorlatias segédanyag-kínálattal készült erre az átállásra, a legfontosabb források a következők:
Az eNYUGTA aloldal: A NAV hivatalos eNyugta-oldalán egy helyen érhető el az összes jogszabályi háttér, technikai leírás és a leggyakoribb kérdések (GYIK) gyűjteménye.
Gyakorlati videók és tutorialok: A NAV hivatalos YouTube-csatornáján lépésről lépésre követhető oktatóvideók találhatók. Külön videó mutatja be a kézi nyugtatömböt használóknak a webes felületen történő adatrögzítést, és külön anyag készült az ePénztárgép mobilapplikáció letöltéséről, eszközregisztrációjáról is.
Alkalmazás-áruházak: Maga a mobilalkalmazás és annak hivatalos leírása letölthető Androidra a Google Play Áruházból és iOS-re az Apple App Store-ból.
Külön szeretném megnyugtatni a vállalkozásokat: a hatóság deklarálta, hogy 2026. december 31-ig tartó átmeneti időszakban nem szankcionálja (nem bírságolja) az adatszolgáltatás esetleges hibáit vagy elmaradását. Ez a türelmi időszak pontosan azt a célt szolgálja, hogy mindenki büntetéstől való félelem nélkül, a segédanyagok segítségével tanulhassa meg a rendszer használatát.
A bevezetőben is érintettük, hogy a NAV célja a gazdaság folyamatos fehérítése. Ön szerint ennek a folyamatnak mi lehet a következő lépése?
A gazdaságfehérítés eddigi mérföldkövei – az Online Pénztárgépek bevezetése, az Online Számla rendszer kiépítése, az eÁFA, és most a nyugtaadat-szolgáltatás – világosan kijelölik a jövőbeli irányt. A cél a teljes körű, valós idejű digitális tranzakciós láthatóság elérése.
Véleményem szerint a folyamat következő logikus lépései a következők lesznek:
Az első a papíralapú bizonylatok teljes kivezetése: A jelenlegi rendszer még megengedi a papíralapú kézi bizonylatolást utólagos digitális adatszolgáltatással. Középtávon szinte biztosra vehető, hogy a papíralapú nyugtatömbök teljesen megszűnnek, és kizárólag digitálisan (applikáción vagy gépen) előállított, azonnali adattovábbítású bizonylatokat lehet majd kiállítani.
A második az e-nyugtarendszer teljes körű integrációja: Az e-nyugta nemcsak a NAV-hoz küld adatot, hanem a vevőnek is lehetővé teszi, hogy egy állampolgári profilba (például a Digitális Állampolgárság programon keresztül) gyűjtse a vásárlásait, garanciajegyeit. Ez a lakossági oldalról is fel fogja gyorsítani az elektronikus megoldások kikényszerítését.
A harmadik az automatizált hatósági ellenőrzések és adóbevallás-tervezetek: Minél teljesebb a NAV adatbázisa (számlák, nyugták), annál pontosabbá válnak a hatóság által készített áfabevallási tervezetek. A jövőben a revizoroknak ki sem kell mozdulniuk a hivatalból: az algoritmusok a beérkező adatok anomáliái (pl. kirívóan alacsony napi nyugtaérték egy forgalmas helyen lévő üzletben) alapján automatikusan fogják generálni a kockázatelemzéseket és a célzott ellenőrzéseket.
Külön szeretném kiemelni a kamara szerepét, a BKIK Gazdasági Szolgáltatások Tagozata folyamatos adószakmai konzultációkkal, kamarai tájékoztatókkal és szakértői háttérrel segíti a budapesti vállalkozókat, hogy ne magukra hagyva kelljen eligazodniuk a technikai részletekben. A Kamaránál azon dolgozunk, hogy a fővárosi vállalkozások ne teherként, hanem a modernizáció lehetőségeként éljék meg ezeket a változásokat, és időben felkészüljenek a teljesen digitális gazdasági környezetre.
„Nem tart attól, hogy ebben a rohamos technológiai szigorításban a digitalizáció a hatóság fegyverévé válik a vállalkozásokkal szemben, ahelyett, hogy őket támogatná? Ön szakmai vezetőként hogyan látja a saját szerepét ebben az új, kódok által vezérelt világban?”
Mint tanácsadó és mint szakmai vezető, egyértelműen az automatizált digitális megoldások irányába való elmozdulást javaslom.
Az egyik személyes kedvenc filmemből, a TRON-ból vett analógiával élve: a programok dolga eredendően az, hogy a Felhasználót szolgálják és védjék.
Ebben az új, digitális adózási ökoszisztémában maga a vállalkozó a Felhasználó. Mi itt a kamarában és a tanácsadói szakmában azon dolgozunk, hogy a technológia ne sarokba szorítsa, hanem támogassa az ő mindennapjaikat.
Egy digitális rendszerben az én feladatom világos:
„A digitális adózás világában én a Felhasználóért harcolok – a vállalkozót segítem és védem.”
Köszönjük az interjút!
(Páricsi Zoltán mérlegképes könyvelő, pénzügyi és adózási szakértő, dinamikus üzleti-növekedési, pénzügyi és kríziskezelési stratégiák kidolgozója, a BKIK Számviteli, Adótanácsadói, Könyvelői és Könyvvizsgálói Osztály elnöke, a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezetének elnökségi tagja.)
