A Külgazdasági és Külügyminisztérium EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) magyar nemzeti koordinációja 2025. október 9-én „Future of Businesses within the Danube Region” címmel nemzetközi konferenciát tartott Győrben. A rendezvény tapasztalatairól és a több országot, régiót összefogó együttműködés jövőjéről kérdeztük a résztvevőket.
Hogyan értékeli a Future of Businesses within the Danube Region nemzetközi konferenciát?
Meglátásom szerint a konferencia elérte célját, mivel sikerült 9 országból a Duna régió üzleti életének számos befolyásos szereplőjét Győrben köszöntenünk. Ők egyrészt az üzleti szféra eltérő területeiről (kormányzati szervek, fejlesztési ügynökségek, klaszter szervezetek, gazdasági kamarák, finanszírozási programok, felsőoktatási intézmények) hozták magukkal ismereteiket, másrészt évekre-évtizedekre nyúló szakmai tapasztalatuknak köszönhetően inspirálóan hatottak a hallgatóságra. Az esemény témái a vezetői felelősségvállalás és környezettudatos vállalatirányítás, az üzleti hálózatok szerepéről, az innováció és versenyképes munkaerőpiac jelentőségéről, valamint a forrásteremtés lehetőségeiről szóltak, mint jelenleg igen aktuális kihívások a vállalkozások életében.
Ön szerint mi a konferencia legfontosabb eredménye/eredményei?
A résztvevők értesülhettek több, a versenyképességük növelését segítő pályázati felhívásról központi európai uniós, transznacionális, határon átnyúló és hazai léptékben is. Sikerült Győrt néhány napra a Duna régió üzleti együttműködéseinek fókuszába helyezni a Danube Cup nemzetközi vállalkozáskutatási konferenciával történt együttműködés eredményeként. Emellett a konferencia végén bemutathattuk az érdeklődők számára a Széchenyi Egyetem jelentős innovációs kapacitásait a Tudományos Park és Hallgatói Innovációs Központ európai szinten is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő laboratóriumain (pl. SZEngine, SZEnergy Team) keresztül. Az elmúlt időszakban voltak szereplők Magyarországon és a térség 13 másik országában, akik már felismerték a regionális együttműködésekben rejlő lehetőségeket, míg mások csupán most szeretnék megtenni az első ezirányú lépéseiket. Ez a konferencia kiváló lehetőséget adott mindkét csoport számára, hogy építsék kapcsolatrendszerüket, megismerjenek sikeres üzleti modelleket és azt kamatoztassák vállalkozásuk sikere érdekében.
Ön szerint mi a legfontosabb szervező eleme az ilyen több országot, régiót összekötő közös kezdeményezésnek?
Az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) a 2011. évi magyar EU elnökség idején jött létre és tizenkettőből az egyik prioritási területe kifejezetten a vállalkozások versenyképességének elősegítése, ill. a regionális különbségek mérséklése, baden-württembergi és horvát koordinációval. Az elmúlt másfél évtizedben az EUSDR cselekvési tervével összhangban számos kezdeményezés, közös pályázati felhívás, projekt valósult meg, nemzetközi munkacsoportok alakultak melyben megelégedettségünkre az üzleti élet hazai szereplői is tevékeny részt vállalnak (a BKIK például a Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetségének elnökségi feladatait, míg a Pannon Üzleti Hálózat pedig egy transznacionális Mesterséges Intelligencia Munkacsoport vezetését). Emellett hasonló, kimondottan Duna régiós üzleti fórumra került sor tavaly Bécsben, vagy még korábban többek között Münchenben, Újvidéken, a bulgáriai Ruse városában, vagy éppen a romániai Konstancában is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről mi is igyekszünk a saját eszközeinkkel támogatni a hazai vállalatok külpiacokon való megjelenését, illetve kimondottan a Duna régiós együttműködéseiket, mint az EUSDR nemzeti koordinációját biztosító kormányzati szerv. Az októberi győri fórum sikere érdekében hatékonyan működtünk együtt a BKIK-val, a Nemzeti Fejlesztési Központtal, a GyMSMKIK-val, a Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetségével a szervezésben.
Köszönjük az interjút!
Oroszi Viktor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinátora
