6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomagot nyújtottunk be a Kormány részére!

6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomagot nyújtottunk be a Kormány részére!

6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomagot nyújtottunk be a Kormány részére!

6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomagot nyújtottunk be a Kormány részére! 2020/04/01
6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomagot nyújtottunk be a Kormány részére! 08:45

Tisztelt Budapesti Vállalkozó!

A napokban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomagot nyújtott be a Kormány részére. A sajtóhíreket követően sokan kértek, hogy fejtsük ki a programot a vállalkozók szemszögéből: a javaslatok kormányzati elfogadása esetén hogyan segítenék a vállalkozásokat az egyes elemek. Ezt kívánjuk most bemutatni Önöknek. Ha levelünk elolvasása után további kérdések merülnének fel Önökben, akkor kérem, hogy írják meg azokat nekünk anonim módon a napokon belül kiküldendő következő kérdőívünk kimondottan erre a célra szolgáló részén. Az így begyűjtött kérdéseket a kérdőív feldolgozását követően egy újabb levélben egységesen fogjuk megválaszolni Önöknek.

Miről is szól a BKIK 6 pontos javaslata vállalkozói szemszögből? Kérem, nézzék el, hogy levelem kicsit hosszabb lesz a szokásosnál, de így tudom bemutatni, hogy javaslataink hogyan szolgálják az Önök érdekeit. Kérem, olvassák végig, és álljanak a kezdeményezés mellé, ha meggyőzte Önöket!

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában a járvány okozta gazdasági válság miatt felállítottunk egy, a kis- és középvállalkozások helyzetére fókuszáló, belsős és külsős szakértőkből álló munkacsoportot. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztünk a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzük azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szükségük. Köszönjük Önöknek, hogy rövid idő alatt több mint kétezren vették a fáradságot és kitöltötték kérdőívünket!

A válaszokból kiderülő problémákat megvizsgálva az elemzések azt mutatták, hogy a járvány miatti korlátozások feloldásáig a pénzügyi problémák jelentik az azonnali prioritást a vállalkozások számára, de nagyon fontos megállapítás, hogy a vállalkozásoknak csak egyötöde rendelkezik valamilyen válságtervvel, azaz foglalkozik azzal, hogy mihez kezdjen a jövőben. Az első probléma közgazdaságilag elsősorban kínálati oldali beavatkozás szükségességét jelenti. A kormányzat az első lépéseket meg is tette, de még továbbiak szükségesek. A keresleti oldal fenntartásának, esetleg élénkítésének ezalatt csak korlátozott lehetőségei vannak, mint például a teljes kijárási tilalom minél későbbi bevezetése. Ezt a célt szolgálják a kormány intézkedései, melyek a sok országban már bevezetett szinte teljes kijárási tilalom helyett, egyelőre (amíg a vírus terjedésének sebessége ezt engedi) csak korlátozzák a kijárást a gazdasági élet legalább részleges fennmaradása érdekében.

És akkor lássuk magát a BKIK 6 pontos javaslatát, amely a napokon belül várhatóan meghozandó további gyors rövidtávú intézkedéseket követően átfogó megoldást kínál a válság problémáira. A program bemutatása során megvizsgáljuk, hogy az egyes intézkedések hogyan segíthetnék az Önök vállalkozását a válság leküzdésében.

1. Magyarország Kormányának minél hamarabb létre kell hoznia egy Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt-t 100% állami tulajdonban, amit nevezhetünk Nemzeti Válságkezelő Központnak illetve Alap is lehet.

Kezdjük azzal, hogy miért javasoljuk egy központi válságkezelő szervezet felállítását, és miért gondoljuk azt, hogy ez Önöknek előnyös javaslat.

Az új részvénytársaság feladata a hatékony forrásgyűjtés, majd pedig a bevont forrás minél szakmaibb alapokon való szétosztása lenne az egyes szakosított válságkezelő szervezetek között. A holding egy cégcsoport központi vállalatát jelenti, így érthetőbben hívhatják esetleg Nemzeti Válságkezelő Központnak illetve Nemzeti Válságkezelő  Alapnak is a felállítandó szervezetet, melynek a fő funkciója a magyar gazdasági válságkezelésben a központi szerep betöltése lenne. Az a fontos a javaslatunk szerint, hogy legyen EGY központi állami szervezet, amin keresztül EGY csatornán, átláthatóan kerüljenek a gazdaságba a válságkezelő állami források. A vállalkozások szempontjából pedig szerintünk az is fontos, hogy az állami válságkezelő támogatások és információk egy egyablakos rendszerben elérhetőek legyenek. Olyan vállalkozói fizikális és virtuális ügyfélpontok kellenek, amit megkeresve teljes körű választ tudnak kapni a lehetőségekről, és ahol egyes támogatási típusokat a vállalkozó igényeihez illeszkedve kombinálva is tudnak ajánlani. Annál rosszabbat nem tudunk elképzelni, mint hogy a válság miatt amúgy is stresszes, fáradt és túlterhelt kisvállalkozóknak egy sokszereplős bürokratikus labirintusban kelljen időt és fáradságot pazarolva bolyonganiuk, hogy megtalálják a támogatási lehetőségeket. Az egyablakos rendszer egységes ügyféloldali platformját bármely állami vagy piaci, illetve akár több piaci szereplő vegyesen is működtetheti. Viszont az ügyféloldal mögötti háttér folyamatokat (melyek az összes támogató szervezetet összekapcsolják) a Nemzeti Válságkezelő Központ vagy Alap tudná ellátni. A központi szervezet felállításával így a vállalkozások jól látnák, hogy mekkora segítséget nyújt az állam összességében, továbbá az ország makró gazdasági mutatóiban jól elkülöníthetőek lesznek a válságkezelés miatti kiadások, és a válságkezelésből eredő államadósság növekedés.

A holding szervezetek sajátossága, hogy méretükből eredően maximális hatékonysággal, egységes megrendelőként lépnek fel a cégcsoportot képviselve, ahol ez szükséges. Például, mint esetünkben a pénzgyűjtést végzi el kötvénykibocsátással az állami központi alap, majd az egyes szakosított divíziói, leányvállalatai és partnerei forrásszükségleteit elemezve hatékonyan elosztja közöttük a forrásokat. Ez véleményünk szerint sokkal hatékonyabb, mintha az egyes szervezetek vagy programok külön-külön lobbiznak a kormányzat különböző szintjein forrásokért. Eközben a kormánynak sem innen-onnan kell pénzeket átcsoportosítania, hanem egy központi kimondottan válságkezelésre címkézett kötvénykibocsátással megoldja a források biztosítását.  A Nemzeti Válságkezelő Központ vagy Alap felállítása és kellő jogosítványokkal való felruházása után lesz egy egyértelmű, javaslatunk szerint szakmai elemzésekkel megtámogatott hivatali út, és döntési központ, ahol az egyes vállalkozásfejlesztési szervezetek és programok a válságkezelő állami forrásért jelentkezhetnek. Majd válságkezelő működésük során az egyes szervezetek teljesítménye folyamatosan monitorozható, összehasonlítható, és a még meglévő források gyors, egyszerű döntésekkel a hatékonyabban működő szervezetek felé átirányítható.

2. A Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap létrejötte után magyar állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt 0%-os kamattal, amit a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.

A vállalkozóktól kapott visszajelzésekből az jól látható, hogy Magyarországon, akárcsak a nyugati világ legtöbb országában, a GDP százalékos arányában mérhető nagyságrendű válságkezelő forrást kell a kormánynak elköltenie, ha valós eredményt szeretne elérni. Így első körben a magyar GDP 2%-át (kerekítve így jön ki az 1000 milliárd forint) javasoljuk a programhoz biztosítani, ami később rugalmasan bővíthető (lásd a 6. pontot). És miért a Magyar Nemzeti Bankot javasoljuk a kötvények felvásárlójának? Mert így biztosítható a legolcsóbb - kamatmentes - forrás.

3. A Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap létrehoz szakosított válságkezelő leányvállalatokat, amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésít.

A Kormánynak küldött javaslatunkban négy új szakosított válságkezelő szervezetre tettünk javaslatot. Fontos kiemelni, hogy mi nem szervezetekből indultunk ki, hanem a vállalkozók visszajelzéseiből problémacsoportokat azonosítottunk, és az egyes problémacsoportokat kezelni tudó szervezetekre tettünk javaslatokat, amik akár rugalmasan alakíthatóak a magyar állam és a piac meglévő vállalkozásfejlesztési cégstruktúrájához. Így például a likviditás biztosítása egy fontos feladat, ezért került a javaslatunkba a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt., mely a válság miatt likviditási problémával küzdő kis- és középvállalkozások le nem járt (faktoring feladat) és lejárt (követeléskezelési feladat) vevőtartozásait felvásárló cég lenne.

4. Javaslatok a létrehozandó szakosított válságkezelő leányvállalatokra és azok funkciójára.

Nézzük, hogy ez a hatalmas összeg, az ezermilliárd forint hogyan jelentene gyors megoldást az Önök likviditási problémáira! Eszerint első lépésként a belső finanszírozás lehetőségeit érdemes mindig megvizsgálni. Ide első körben a saját tartalékok tartoznak, mint a vállalkozás (vagy a tulajdonosok) készpénzállománya, számlapénz-állománya és befektetett pénzügyi eszközei. Emiatt van nagy jelentősége a válságállóság szempontjából, hogy Önök az eddigi konjunktúra alatt mennyire tettek félre forrásokat váratlan kiadásokra, azaz mekkorák a gyorsan mozgósítható tartalékaik. Sajnos ezen utólag már nem lehet változtatni, a jövőre való tanulságként érdemes viszont megjegyezni a mondást, hogy sokszor „5 perccel a baj előtt még nem volt semmi baj!”, és ennek szellemében érdemes majd tartalékot képezni.

  • Nemzeti Eszközkezelő Zrt.: kis- és középvállalkozások fölös és nélkülözhető eszközeinek felvásárlása
    Amiben viszont már komoly jelentősége lehet az általunk javasolt programnak, hogy a befektetett pénzügyi eszközökben levő megtakarításukért mennyi pénzt kapnak, amikor értékesítik. Javaslatunk szerint a Nemzeti Válságkezelő Központnak illetve Alapnak be kell avatkoznia a piaci folyamatokba annak érdekében, hogy Önök a válság előtti, vagy szinte azzal megegyező áron tudják értékesíteni ezeket az eszközöket. Ez lenne az egyik fontos szerepe az általunk javasolt Nemzeti Eszközkezelő Zrt-nek, mely a Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap 1000 milliárd forintos keretéből kerülne feltőkésítésre, hogy Önöktől felső korlát nélkül tudjon ilyen eszközöket megvásárolni, és ezzel Önöket készpénzhez juttatni, gyakorlatilag vagyonvesztés nélkül.

    A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. másik funkciója a válság miatt a vállalkozások számára végleg vagy ideiglenesen fölöslegessé vagy nélkülözhetővé váló készletek és termelési eszközök megvásárlása lenne szintén a válság előtti piaci áron! Az eszközeiket ily módon gyorsan és jó áron pénzzé tevő vállalkozások az ügylet részeként részletfizetési kedvezménnyel könnyített visszavásárlási jogot is kapnának az eredeti eladási áron a válság elmúlta utáni időre. Szemléltetném az egészet egy példával. Egy személyszállítási kisvállalkozó esetünkben 3 busszal rendelkezik, ami az önfoglalkoztató sofőröknél sokszor előfordul, hiszen így egy 4-5 fős "beugrós" sofőrállománnyal több megrendelést is el tud vállalni. A jobb vagy nagyobb odafigyelést kívánó utakat saját maguknak kiosztva, a kevésbé preferáltakat vagy egyszerűbbeket pedig valamelyik éppen ráérő ismerős sofőrnek odaadva. Most viszont, hogy teljesen leállt a piac, a kisvállalkozónknak nincs jövedelme, miközben minden vagyona a buszaiban fekszik, melyeket rosszabb esetben még hitel is terhel. Mit tud tenni a vállalkozónk? A piacon nyilvánvalóan csak nagyon nyomott áron tudja eladni a fölös buszokat, hatalmas vagyonvesztést elszenvedve. Másik lehetőségként a megrendelések nélküli válságidőszakot egyéb forrásokból valahogy átvészeli, miközben valószínűleg szakszerűtlenül tárolja buszait, ami által felgyorsul az értékvesztésük.

    A javaslatunk szerinti az állami eszközkezelő egy buszt (vagy a vállalkozó olyan döntése esetén akár kettőt vagy mindhármat) a válság előtti piaci, vagy ahhoz közeli áron vásárolná meg, és szakszerűen tárolná el, a vállalkozó pedig jelentős pénzhez jutna. Majd a válság után a kereslet visszaállásával a vállalkozónk a visszavásárlási jogával élve a felfutó kereslethez igazodó kedvezményes részletfizetéssel visszabővíthetné a flottáját. És ez csak egy kisvállalkozó esete, ugyanígy működhetne a belső finanszírozás lehetősége akár helyhez rögzített megrendelés nélkül ideiglenesen használaton kívül álló gépek esetén is, ahol csak a tulajdon jog szállna át, miközben a gépek akár helyben is maradnának. Majd a megrendelések beérkezése esetén a vállalkozó szintén részletfizetés mellett visszavásárolná, és termelésbe helyezné a gépet. Számításaink szerint nemzetgazdasági szinten sok tízmilliárd vagy akár százmilliárd forint plusz likviditást és vagyon megmaradást jelenthet a vállalkozóknak ez a javaslatunk, ha elfogadásra kerül.
  • Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt.: le nem járt (faktoring) és lejárt (követeléskezelés) vevőtartozások felvásárlása
    Következő belső finanszírozási lehetőség az Önök vevőtartozásainak minél hamarabbi pénzzé tétele. Sok vevő ugyanis nem fizet egyből a számla befogadásakor, hanem ahogy tapasztalják legtöbbször 30-60 napos fizetési határidőket kötnek ki, sőt speciális esetekben akár ennél hosszabbakat is. Ilyen nehéz időkben akár 30, sőt 15 nap is döntő lehet a likviditás fenntartása érdekében, így ugyancsak javaslatot tettünk a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. létrehozására, mely szintén a Nemzeti Válságkezelő  Központ illetve Alap ezermilliárdos keretéből kapna forrást arra, hogy Önöktől akár a számla vevő általi befogadásának napján, lehetőleg a számlaérték 100%-án (!) visszkereset fenntartása nélkül(!) megvásárolja az Önök követését, ezzel a vállalkozásukat gyorsan pénzhez juttatva.

    Sajnos már a válság előtt is többször előfordulhatott, hogy az Önök egyes vevői hiába fogadták be a számlájukat, utána határidőre mégse fizették ki a tartozásukat. Piaci viszonyok között az ilyen vevőköveteléseiket, mint lejárt tartozásokat csak az értékük töredékén tudták korábban értékesíteni. Most, a válság hatására sajnos tömegessé válhat a vevőik részéről, hogy akár önhibájukon kívül nem tudnak határidőre fizetni. Ezeket a lejárt követeléseiket pedig várhatóan már töredékáron se nagyon tudják piaci viszonyok között értékesíteni, annyira megnőtt a gazdaságban a csődkockázat. A Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. erre a problémára is megoldást kínálna, az erősen válság sújtotta iparágakban tevékenykedő kisvállalkozásoktól 100%-os értéken (!) szintén visszkereset fenntartása nélkül (!) vásárolnák meg az ilyen követeléseket. A válság által egyre kevésbé sújtott iparágak esetében a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. természetesen már egyre nagyobb diszkonttal vásárolná meg a lejárt követeléseket, de javaslatunk szerint még a válság nyertes iparágaiban tevékenykedő vállalkozások is legalább a számlaérték 80%-án eladhatnák ezeket a követeléseiket, és így megszabadulhatnának a hosszadalmas behajtási erőfeszítésektől, miközben a gyorsan megkapott pénzüket a megnövekedett kereslet kielégítéséhez szükséges finanszírozási igényekre fordíthatják majd. A Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. még egy módon lehetne a vállalkozásuk segítségére. Ha az Önök cége az, amely önhibáján kívül nem tudja határidőre kifizetni a számláit, és azokat időközben a beszállítóitól az új állami cég megvásárolta, akkor Önök a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt-től kapott fizetési felszólításra válaszul kérhetik majd a tartozásuk kamatmentes átütemezését a válság utánra. Ezzel, egy új állami szervezet létrehozásával, nem csak vevői oldalon juthatnak azonnal a bevételükhöz, hanem a kiadási oldalon is szinte automatikusan kamatmentes hitelt kaphatnak az anyagjellegű költségeiknek a gazdasági válság utáni, akár részletekben történő kifizetésére!
  • Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkebefektető Zrt.: a válság után várhatóan életképes, de a válság alatt tőkehiányos cégekbe befektetés
    A Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkebefektető Zrt. a válság után várhatóan életképes, de a válság alatt tőkehiányos cégekbe befektető funkciót látná el alapvetően. A startup világban járatosak sokat hallhatják a kockázati tőke kifejezést. Kevesebben tudják talán, hogy a kockázati tőke nem csak az induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező „gazella” vállalkozások világában létezik, hanem az M&A, azaz a felvásárlások és összeolvadások finanszírozásának a területein is, sőt kockázati tőke befektetési cél lehet az úgynevezett „turnaround” finanszírozás is, amikor üzleti nehézségekkel küzdő cégek számára a nyereségesség visszaállítását segíti a friss tőke, ami most a válság miatt sok vállalkozásnál lesz megoldandó feladat. A gazdasági válság tipikus velejárója az egyes cégek összeolvadása vagy az, hogy a válságot sikeresebben kezelők felvásárlási ajánlatot tesznek a csődbe ment versenytársaikra. Sajnos a kormányzat minden vállalkozást biztos nem tud majd megmenteni, így javaslatunk szerint a „turnaround” célú befektetések mellett állami kockázati tőkével kellene segíteni a válságálló vállalkozásainkat is, hogy az esetleg csődbe jutó társaikat felvásárolva az ott meglévő szervezeti tudás ne vesszen kárba. A piaci kockázati tőke befektető társaságok bevonási lehetősége itt is felmerül. Működő megoldás lehet, hogy a Nemzeti Válságkezelő Zrt. egyik divíziójaként kerülne felállításra a Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkealap, ami az 1000 milliárdos forrásból kerülne feltőkésítésre, és az alapba kerülő kockázati tőke vállalkozásokhoz való eljuttatását a már meglévő állami és piaci kockázati tőketársaságok végeznék el a jelenleg is működő apparátusukkal.
  • Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Zrt.: a sikeres generációváltásához szükséges fejlesztési források biztosítása, cégérték megállapítása, mentorálás és tanácsadási szolgáltatások nyújtása
    A tőkefinanszírozás területén a másik új szervezetre a javaslatunk a Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Zrt. létrehozása egy már eddig is meglévő, de most várhatóan jelentősen felerősödő probléma kezelésére. A rendszerváltoztatás miatt Magyarországon a ’90-es években indultak tömegesen kisvállalkozások, amiket jellemzően akkor 30-as, 40-es éveikben járó emberek indítottak. Ők adják még ma is a hazai KKV-k tulajdonosainak és vezetőinek gerincét, miközben már a 60-as és 70-es éveikben járnak. Pont a vírus által legjobban veszélyeztetett korosztályként! Miután a magyar családi cégek az olasz vagy bajor sokgenerációs családi vállalkozásokkal szemben most először szembesülnek a feladattal, nem rendelkeznek a generációváltás sikeres levezényléséhez szükséges tapasztalattal, kompetenciával. A világ más országaiban már lezajlott generációváltási hullámok tapasztalatai szerint a generációváltáshoz érkező vállalkozások akár kétharmada(!) is elbukhat a tulajdonos- és vezetőváltás próbatételében, ha a folyamat nincs piaci vagy állami finanszírozással és tanácsadással megtámogatva. A sikeres generációváltásához szükséges fejlesztési forrásokat, cégérték megállapítást, mentorálást, vezetői coachingot és tanácsadási szolgáltatásokat biztosítaná ez az új állami cég. Itt is felmerülhetnek más szervezeti megvalósítási módok mint, ami a BKIK eredeti javaslatában is szerepel. A feladat megoldható úgyis, ha az előző pontban bemutatott új állami kockázati tőketársaság vagy a meglévő állami és piaci kockázati tőketársaságok biztosítják az ügyletekhez szükséges forrásokat a Nemzeti Válságkezelő Központból illetve Alapból lehívva, miközben csak a tanácsadásra, mentorálásra és coachingra jön létre új állami cég, vagy esetleg ezeket a szolgáltatásokat is elvégezhetik meglévő piaci cégek a Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap megrendelésében és finanszírozásában.

5. A kötvénykibocsátásból befolyó összegből meglévő állami cégek és programok tőkéhez juttatása.

- SZÉP Kártya Program: a járvány után gyors belföldi fogyasztásgenerálás elérése szigorú felhasználási szabályok révén
A kínálati oldali ajánlásaink bemutatása után ismertetem a hazai vállalkozások keresleti oldalát segítő javaslatainkat is. Itt két területet vizsgáltunk meg. Az egyik a belföldi lakossági fogyasztás növelésének minél gyorsabb lehetősége a járvány miatti korlátozások feloldása utáni első perctől kezdve. Ehhez szakértőink a nagyon sikeres SZÉP-kártya programot javasolják elsősorban felhasználni. Jelenleg a hírek szerint kb. 1,7 millió SZÉP-kártya van forgalomban, és a kártyatulajdonosok száma gyorsan és egyszerűen növelhető a három jelenlegi kibocsátó által. Ha a javaslatunkból eredő kedvezmények miatt igény keletkezne akár a kártyák számának megduplázására, akkor a többi hazai kereskedelmi bank bevonásával ez az igény is gyorsan kielégíthető lenne.

Javaslatunk szerint a gyors belföldi fogyasztásgenerálás érdekében munkavállalónként havi 100 ezer forintig teljesen adómentessé kellene tenni a SZÉP-kártyára feltöltött céges juttatásokat, de az így kapott jövedelem gyors elköltése érdekében a felhasználási szabályokat szigorítani kell. Egyik lehetséges út, hogy csak 3 hónapig felhasználható a kapott összeg, utána elvész. Másik lehetséges, kevésbé drasztikus megoldás, hogy a kártyára feltöltött összegből a 30 nap után megmaradt részből 10% közteher levonásra kerül, a 60 nap után még mindig megmaradt részből további 20% közteher levonásra kerül, a 90 nap után még mindig megmaradt összegből további 30% közteher levonásra kerül, és így tovább, amíg el nem fogy a keret. Javasoljuk továbbá a SZÉP-kártya felhasználhatóságát kiterjeszteni azon válság sújtotta iparágakra, melyekre jelenleg a kártyáról nem költhető összeg (pl. fotózásra, szépségipari szolgáltatásokra, taxira, gyermekfelügyeletre, kertészre, kiskereskedelemben nem élelmiszer, vagy drogéria-jellegű termékekre stb.). Ezek a lépések a programba bevont külső források nélkül is megvalósíthatóak.

Az 1000 milliárdos keretből a SZÉP-kártya program esetében külső forrás ahhoz a további javaslatunkhoz szükséges, miszerint a válság sújtotta iparágakban tevékenykedő cégek a SZÉP-kártyán keresztül adott jövedelem kifizetéseik 15-20%-át bértámogatásként lehívhatnák a Nemzeti Válságkezelő Központból illetve Alapból. (A gazdaság beindulásának korai hónapjaiban ez a bértámogatási százalék akár 50%-ról is indulhatna.). Önök számára a SZÉP-kártyával kapcsolatos javaslataink több módon is hasznosak lehetnek. Egyrészt a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások számára jelentős forgalomnövekedést generálhatnak, másrészt a válság sújtotta iparágakban tevékenykedőknek konkrét bértámogatást is jelenthetnének, harmadrészt minden vállalkozó esetében a minimálbér és a garantált bérminimum fölött adott fizetések első 100 ezer forintját adómentessé tehetné. Ehhez a kormány jogszabályt hozhatna arról, hogy az érvényben lévő munkaszerződések szerinti teljes munkabér munkakörtől függően minimálbér vagy garantált bérminimum fölötti része SZÉP-kártyán keresztül is adható legyen.

- Magyar Export-Import Bank Zrt.: a nemzetközileg piacképes magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítéséhez szükséges hitelek biztosítása
A másik kereslet oldali javaslatunk az export lehetőségek feltáráshoz és kihasználásához kötődik: a válság alatt és után nemzetközileg piacképes magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítéséhez szükséges hitelek biztosítása. Ehhez a feladathoz nagyon hasonlót már jelenleg is jól teljesíti a Magyar Export-Import Bank Zrt., így javaslatunk szerint a Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap általi feltőkésítése mellett csak a válságból eredő sajátosságokhoz kell igazítani a bank működését.

- Magyar Fejlesztési Bank: a vállalkozások válságkezelése, várható felívelés miatti beruházási igények finanszírozása alacsony kamatú, hosszú lejáratú hitelekkel
Az adósságfinanszírozás, azaz a hitelek kérdése az a téma, amiről napjainkban talán a legtöbb hír szól. A Magyar Nemzeti Bank napokban bejelentett kezdeményezése jól illeszkedik az Európai Központi Bank múlt szerdán bejelentett értékpapír vásárlási programjához. A vállalkozások szempontjából nagyon fontos, hogy a gazdaságon belüli pénzforgás ne álljon le a járvány miatt. Ehhez minél több olcsó, azaz alacsony kamatozású forrás szükséges, amit a jegybank lépése biztosít, de ahhoz, hogy ez a kereskedelmi bankokon keresztül el is jusson a vállalkozásokhoz még két dolog nélkülözhetetlen:

  1. A vállalkozások megfeleljenek a bankok hitelképességi vizsgálatainak, ami sajnos egyre kevésbé igaz. A vásárlóinak jelentős részét elvesztő cégek a hagyományos adósminősítési rendszernek nem tudnak megfelelni, így hiába lesz kedvező hitel a piacon, még jelzálog fedezettel se biztos, hogy megkapják a rászoruló cégek, hiszen a válság a vállalati eszközök árazását is teljesen szétzilálja
  2. Legyen szándék hitelfelvételre. Azok a cégek, amik még a válság által kevésbé érintett iparágakban működnek, és így még hitelképesek, a visszajelzések szerint nagyon óvatossá váltak, így még alacsony kamat mellett is kétszer meggondolják, hogy vesznek-e föl hitelt.

Így az MNB lépései fontosak, és jó irányba mutatnak, de önmagukban még nem elegendőek. A pénzpiacon biztosított forrásbőség mellé mindenképpen ki kell dolgozni olyan kedvezményes hitelkonstrukciókat, melyek korlátozott fedezett mellett is felvehetők Önök számára. Itt nagy szerepe lehet a mögöttes kockázatviselésben a Magyar Fejlesztési Banknak, továbbá felmerül az állami hitelgarancia nyújtás minél szélesebb körű bevezetése, amihez a végső kockázatviselő szerepet a Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap 1000 milliárd forintos forrásából az erre a célra elkülönített hitelgarancia alap képezheti. A támogatott hitelek vállalkozókhoz való eljuttatásában mindenképp szerepet javaslunk adni a kereskedelmi bankoknak is, hiszen ezen a meglévő csatornán juthatnak el Önökhöz leggyorsabban a kedvezményes hitelek.

6. Amennyiben elfogy az első körös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor lehetséges egy újabb és újabb kör kötvénykibocsátás, amíg szükséges az állami beavatkozás.

Egyelőre még nem látjuk, hogy elég lesz-e az 1000 milliárd forint, vagy ennek végül a többszörösére lesz szűkség. A BKIK szakértői ezért dolgoztak ki egy olyan konstrukciót, ami már első lépésként is érdemi segítséget jelent a vállalkozásoknak, de ha ez nem lenne elég, akkor a finanszírozási körök megismétlésével az eredeti összeg többszöröse is a gazdaságba „pumpálható”.

Köszönöm kitartó figyelmüket! Bízom benne, hogy sikerült a legfőbb kérdésekre választ adnom. Természetesen a fenti javaslataink még csak a gazdasági válságkezelő rendszer kereteit tartalmazzák, így nagyon sok részletkérdés, ami a sikeres működtetéséhez szükséges, még kidolgozásra vár. Egyik ilyen terület például a csalók és a válságkezelésben visszaélési lehetőséget keresők minél alaposabb kiszűrése, hogy a források minél inkább az etikus, piac-, és versenyképes hazai vállalkozásokhoz jussanak el!

Remélem sikerült meggyőznöm Önöket a BKIK 6 pontos javaslatának hasznosságáról, és a kezdeményezés mellé állnak! Ha pedig további kérdéseik maradtak, akkor kérem, hogy írják meg nekünk azokat a levelem elején jelzett módon.

Budapest, 2020. március 30.

Tisztelettel,

Nagy Elek s.k.
Elnök

6 pontos gazdasági válságkezelési javaslatcsomag