A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen jártunk

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen jártunk

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen jártunk

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen jártunk 2021/10/01
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen jártunk 09:56

A Turisztikai Világnap alkalmából, a Fővárosi Vízművek jóvoltából, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatának szervezésében 30 érdeklődőnek lehetősége volt betekinteni Európa egyik legkorszerűbb, és Közép-Európa legnagyobb szennyvíztisztító telepének működésébe.

Mindannyian természetesnek vesszük, hogy a háztartási szennyvíz a lefolyókon és a WC-n keresztül távozik lakásunkból, házunkból, de belegondoltunk már abba, hogy mi történik vele? Na jó, belefolyik a csatornába… és onnan? Budapesten minden, ami a lefolyóban köt ki, a szennyvíztisztítóba kerül.

A telep látogatóit még az eső sem riasztotta el a bejárástól, pedig lehetőségük lett volna pusztán egy prezentáción megtekinteni a telep működését. A számtalan kérdés megválaszolása után munkavédelmi baseball sapkát és láthatósági mellényt húzva, esernyőt tartva indultunk a bejárásra.

Budapesten az első szennyvíztisztítót 1966-ban építették Dél-Pesten, mely 80 000 m³ szennyvizet tisztított meg naponta. A következő telepet 1980-ban adták át Észak-Pesten 200 000 m³/nap teljesítménnyel. A két szennyvíztisztító összesen 280 000 m³ vizet tisztított meg naponta, miközben Budapesten 500 000 m³/nap szennyvíz keletkezett. Így szükségessé vált egy harmadik telep építése is, mely a fennmaradó tisztítatlan szennyvizet megfelelő kezelés után a Dunába engedi.

A 2009 augusztusában elkészült Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 1 éves sikeres próbaüzem után, 2010. augusztus 1-én került ünnepélyesen átadásra. 2013 óta a Fővárosi Vízművek üzemelteti a 1 600 000 lakosegyenértékű, napi 350 000 m3 biológiai szennyvíztisztítási kapacitással rendelkező Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, amely környezetbarát és a fizikai, kémiai, biológiai tisztítás elemeit ötvöző, zárt technológiája révén forradalmian új megoldásokat alkalmaz. Ez a csepeli telep Budapest kerületeinek csaknem felét kiszolgálja. A kb. 29 hektáros terület 75%-a zöldterület, így még a tisztító medencéket magában foglaló hatalmas épülettömb tetején is növények virítanak.  A telep beüzemelése lehetővé tette, hogy a Dunába ömlő tisztított víz, korábbi 51%-os aránya helyett 95%-ban biológiailag is tisztított legyen.

A francia technológiával, többségében EU-s forrásból megépült telepen, mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás folyik. Óriási vasbeton épületekben, hatalmas medencerendszerekben folyik az elsődleges szűrés, az ülepítés, majd a biológiai kezelés, mely során baktériumok falják fel a káros anyagokat. Különösen fontos a nitrogén és foszfor eltávolítása, melyek a tusfürdőkből, mosószerekből kerülnek a csatornába és az élővilágra fokozottan veszélyes anyagoknak számítanak. Ezután újabb ülepítésre kerül sor vas(II)-klorid hozzáadásával, mely lehetővé teszi a még lebegő részecskék és a baktériumok kivonását. A teljesen zárt rendszernek köszönhetően a telep szinte szagtalanul működik. Tegyük azonban hozzá, hogy az elsődleges szűrés helyén bizony nagyon büdös van, de a csarnok levegője is csak folyamatos tisztítás után jut vissza a légkörbe. A lamellás előülepítők számtalan tárgyat fogtak már fel. Evőeszközök, ékszerek, gyermekjátékok, de még pénzérmék is kerülnek a lefolyóba. 

A keletkezett iszap sűrítés, pasztörizálás után rothasztásra kerül, mely folyamat során biogáz keletkezik. A termelt biogázt 2 db tartályban tárolják, majd 2 db 1,4 MW-os gázmotorban és 3 db 2,5 MW-os kazánban elégetik. A felesleges hőt is kinyerik az iszapból. Utolsó lépésként centrifugával víztelenítik az iszapot vas(III)-klorid segítségével. Az iszapot leginkább bányák rekultiválására használják.

A telep a biogáz elégetésének, az iszapból való hőkinyerésnek, valamint a kiáramló tiszta víz forgatta turbinának köszönhetően energiaigényét tekintve 60%-ban önellátó. A tisztított vizet a meder aljához közel, a folyó sodrásvonalába engedik, ahol azonnal keveredik a Duna vízével. Előfordul, hogy a kiengedett víz tisztább, mint a folyó az adott pillanatban.

Az egész telep teljesen automatizált, egy közel 140 ezer be- és kimenettel rendelkező technológia-felügyeleti rendszer segítségével nyomon követhető minden folyamat. Ennek végeredményeként a Dunába kiengedett víz megfelel a legszigorúbb európai uniós előírásoknak.

Mind a beérkező szennyvizet, mind a kimenő tisztított vizet számos, az EU előírásoknak megfelelő paraméterre ellenőrzik, hiszen minden idekerül, ami a testünkön átmegy; gyógyszermaradványok, vírusok, stb. A telepen lehetőség van a tisztított vízhez hypot adagolni, mint általános fertőtlenítőszert, de erre még nem volt szükség a mérések szerint, mert az eljárás a koronavírus mennyiségét is elenyésző mértékűre csökkenti, ami tovább hígul a Dunába engedéssel, majd elhal. Minimális mennyiségben fájdalomcsillapító maradványokat már mértek a tisztított vízben.

Felmerült a kérdés, vajon iható-e a telep által megtisztított víz. Vezetőnk elmondta, hogy Budapest ivóvízét valóban a Dunából nyerjük, azonban a meder legmélyebb, kavicsos pontjáról, amely már eleve szűrést biztosít. Innen kerül a víz a kutakba, ahol további két féle szűrés-tisztítás történik, majd klórozás után a vízvezetékbe jut. Budapest ivóvízének ellenőrzése nagyon szigorú, 140 paramétert mérnek rendszeresen.  Összehasonlításul a palackozott vizek esetében a rendszeresen ellenőrzött paraméterek száma 80. Ennek köszönhetően a főváros csapvize teljesen biztonságos és tiszta.

A bejárás legfontosabb tanulságát egy látogató fogalmazta meg a mosdóból kijövet: „egészen másképp húztam le a WC-t!”