A szabadság kiadásának szabályai 2022-ben

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.

Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:

A szabadságok kiadása szempontjából munkában töltött időnek minősül:

• a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
• a szabadság időtartama,
• a szülési szabadság időtartama (CSED, előző nevén TGYÁS),
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (GYED vagy ha nem jogosult akkor a GYES) első hat hónapja,
• a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani),
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,

A munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama:

• a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama;
• a kötelező orvosi vizsgálata tartama;
• a véradáshoz szükséges, legalább négy órás időtartam;
• a szoptató anyát megillető, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órás, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órás időtartam;
• hozzátartozó halálakor két munkanap;
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő;
• önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama;
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam;
• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama;
• a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam.

Az Mt. a korábbiakhoz képest általánosságban szűkebben szabja meg a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körét (az előző Mt. szerint szabadság járt a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára, de a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára is), azonban a munkavállalóra nézve kedvező változásokkal is találkozhatunk (a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat időtartama nem jogosított szabadságra a korábbi szabályok szerint).

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

Kinek, hány nap szabadság jár?

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet kérni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz. Pótszabadság a következők szerint jár:

• Életkor után: Minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, a 28. életévtől már plusz két nap szabadság jár és így tovább. Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
• Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
• „Apaszabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
• Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Ebben a táblázatban összefoglaltuk a szabadságok mértékét

Ebben a táblázatban összefoglaltuk a közalkalmazottakra vonatkozó szabadságok mértékét

Fontos tudni, hogy szabadság nem csak a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

A szabadság kiadása, avagy ki dönti el, hogy mikor mehet szabadságra?

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít), de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot kérésének megfelelően legfeljebb két részletben adjon ki a munkáltató – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.

Lehet-e próbaidő alatt szabadságra menni?

Általános tévhit, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A törvényben csupán annyi megkötés van, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni. 

A törvény tehát nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot. Nyilvánvaló azonban, hogy nem a legszerencsésebb egy új munkahelyen rögtön azzal kezdeni, hogy a munkavállaló 2 hétre elutazik, ugyanakkor, ha már egy régóta tervezett és befizetett utazásról van szó - melyet jó esetben a munkavállaló már a munkaszerződés megkötéskor jelzett - akkor a munkáltatónak célszerű ezt elfogadnia.

Átvihető-e a szabadság a következő évre?

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, néhány kivételes esetet kivéve:

• Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.

2021-ről 2022-re történő átvitel esetén, amennyiben 2021.12.31-én (pénteken) elkezdődik a szabadság, akkor folyamatosan 2022.01.07-ig (péntekig – 5.munkanap) lehet a munkavállaló szabadságon.

2022-ről 2023-ra történő átvitel esetén, amennyiben 2022.12.30-án (pénteken) elkezdődik a szabadság, akkor folyamatosan 2023.01.06-ig (péntekig – 5.munkanap) lehet a munkavállaló szabadságon.

• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor a 117.§ szerint az „életkor szerinti pótszabadságot” (1-10 munkanap) a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.
• Ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, valamint súlyos baleset, elemi csapás, üzemzavar vagy hasonló horderejű, előre nem látható dolog miatt a munkáltató módosítja a szabadságod időpontját, vagy akár a már megkezdett szabadságodat szakítja meg, akkor a megmaradt szabadnapokat legkésőbb a következő év március 31. napjáig köteles kiadni. Sőt, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadnapjaid egynegyedét jogosult legkésőbb 2023. március 31. napjáig kiadni.
• Ha a szabadságot azért nem lehetett kiadni/kivenni, mert keresőképtelenség állt fenn (gyed, gyes, baleset, betegség, stb.), akkor, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni azt.

Visszahívhatja-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságról?

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

A törvény nem nevesíti, hogy mi lehet kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok, a gyakorlat szerint azonban ilyen lehet például egy tűzeset vagy egy nagy mértékű üzemzavar, de semmiképp sem lehet olyan körülmény, amire a munkáltatónak előre számítania kellett.

Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni (pl. lemondott szállás díja, a visszautazás költsége stb.). A már megkezdett szabadság megszakítása esetén pedig a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkával töltött idő ebben az esetben szükségszerűen rendkívüli munkavégzésnek minősül, hiszen nem a beosztása szerint dolgozik a munkavállaló.

Meg lehet-e váltani a szabadságot pénzben?

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.  

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását. 

A fizetés nélküli szabadság szabályai

Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell engedélyt kérni a munkáltatótól. Ezek az esetek a következők:

• Gyermekgondozás: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt ún. felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
• Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetési nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhetjük a munkáltatótól a fizetés nélkül szabadság kiadását, azonban ilyenkor nem kötelező a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadságot engedélyeznie, mérlegelheti, hogy megadja-e nekünk azt.

Ha fizetés nélküli szabadságot szeretnénk igénybe venni, akkor legalább 15 nappal előtte írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

Fontos tudni, hogy a fenti három, alanyi jogon járó esetkört kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Az illetőnek ezért egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik (ez 2022-ben 8.400,-Ft havonta, 280,-ft. naponta).

Ezt az összeget a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell befizetni, de be is kell jelentkezni az adóhatósághoz a 22T1011-es nyomtatványon, amelyet az alábbi webcímről tölthetünk le.

A 2022.évi bejelentő lap jelenleg még nem elérhető (ezt később javítjuk).

A 2021. évi bejelentő lap az alábbi linken elérhető: NAV 21T1011U bejelentő nyomtatvány

A munkáltatónak azonban lehetősége van rá, hogy ezt az összeget átvállalja a dolgozótól, azonban akkor neki ezt külön jeleznie kell 15 napon belül a NAV-nak.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

A nyugdíj szempontjából mivel nem kapunk fizetést, és így szünetel a társadalombiztosítás, úgy erre az időszakra szolgálati időt sem szerzünk a nyugdíjhoz.

Betegszabadság

Ha egészségi állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést, akkor a keresőképtelen munkavállaló évente 15 nap betegszabadságra jogosult. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat - olvasható a jogszabályban.

Tanulmányi szabadság

A Munka Törvénykönyve rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról, mely azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolai rendszerű képzésben (általános, középiskola, egyetem, főiskola) vesz részt.

A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. 

Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

A szabadidő nem fizetett, tehát ezekre a napokra a munkavállalót nem illeti meg díjazás.

Temetési szabadság

A Munka törvénykönyve a hozzátartozója halálakor 2 napra mentesíti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Van, aki ezt is szabadságnak tekinti, mert annyiban hasonlít a szabadságra, hogy munkát ugyanúgy nem kell végezni ebben az esetben, mint a szabadság alatt, ám nem az éves alap- illetve pótszabadság napokat terheli, külön jogcím a törvényben.

Szülési szabadság

Szülési szabadságra nem csak a vér szerinti anya, hanem örökbefogadó is jogosult, azonban csak a nők.

Időtartama 24 hét, 168 nap, melyből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt is ki lehet már venni (erre az időszakra jár a csecsemőgondozási díj, korábban terhességi-gyermekágyi segély néven futó CSED).

Hogyan kell kiszámolni a munkavállaló éves szabadságát 2022-ben?

20 nap alapszabadság + a munkavállaló életkora szerinti pótszabadságok + egyéb pótszabadságok = éves szabadság

Hogyan kell kiszámolni a munkavállaló ARÁNYOS szabadságát 2022-ben?

1. lépés: Először ki kell számolni az éves szabadságokat: 20 nap alapszabadság + a munkavállaló életkora szerinti pótszabadságok + egyéb pótszabadságok = éves szabadság

2. lépés: Így tudunk arányosítani: éves szabadság / 365 nap x az évből még hátralévő napok számával = az ARÁNYOS szabadságok (tört szám)

Az évből még hátralévő napok száma egyszerűen kiolvasható az alábbi Társadalombiztosítási naptárból: Munkaügyi Fórum - Társadalombiztosítási számfejtési naptár 2022

3. lépés: Fél napot elérő töredéknapot egész napnak kell számolni:

az ARÁNYOS szabadságok (tört szám)

• HA a tört szám …,5 vagy e felett van, akkor FELfelé kerekítünk.
• HA pedig …,49 és alatta, akkor LEfelé kerekítünk 

Forrás: Munka törvénykönyve
Munkaügyi Fórum (munkaugyiforum.hu)
Dr. Markó-Lévai Szófia
Dr. Babati Szabolcs

Szerkesztette:Páricsi Zoltán