„a tudományágak találkoztatása egy kiaknázatlan terület”

„a tudományágak találkoztatása egy kiaknázatlan terület”

„a tudományágak találkoztatása egy kiaknázatlan terület”

„a tudományágak találkoztatása egy kiaknázatlan terület” 2021/10/01
„a tudományágak találkoztatása egy kiaknázatlan terület” 09:10

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködése révén létrejött Kandó Klub keretében interjú sorozatot indítunk az ország különböző szakkollégiumaival. Célunk, hogy megismerjük az egyetemi hallgatók pályakezdési nehézségeit, továbbá hogy ezekhez megoldási javaslatokat tudjunk nyújtani számukra.

Az alábbiakban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium titkárával, Sörös Kármen Patríciával készült interjú leiratát olvashatják.

Mutasd be pár mondatban a szakkollégiumot. Mikor alakult? Milyen szakmai irányt képvisel?

A jogelőd szervezetünk 1981-ben alakult, mint első vidéki szakkollégium, azonban a rendszerváltás után ez megszűnt. A jelenlegi szervezet 2007-ben alakult újjá, mint Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium. Elsősorban közgazdaságtudományi, gazdálkodástudományi, valamint társadalomtudományi kurzusokkal foglalkozunk. A szakkollégiumok három alappillére: a szakmai, a közösségi és a társadalmi érzékenység. Ebből a három pillérből merítve készítünk programokat  mind a tagságunk számára, mind pedig a hallgatók számára. Tagságunk kizárólag pécsi felsőoktatási szakképzésben (FOKSZ) résztvevő, valamint alap- és mesterszakos közgazdász hallgatókból áll.

Van alumni követés?

Van egy szervezetünk, a Végzett Pécsi Közgazdász Szakkollégisták Egyesülete (VPKSZE), akikkel szoros a kapcsolatunk. Gyakran segítenek rendezvényeinken, idén a „Karrierhét” elnevezésű programunkon tartottak előadásokat  saját szakterületükről, amelyben meséltek  egyetemista, szakkollégista éveikről is. Belsős programokra, táborainkba is el szoktak jönni, meglátogatni minket.

Jellemzően milyen ágazatban, milyen pozícióban helyezkednek el a végzett hallgatók? Pécsen maradnak?

Nem lehet ebben a kérdésben általánosítani, mert nagyon színes palettán helyezkednek el mind a szakkollégistáink, mind az egyetem hallgatói. Vannak, akik az ország különböző részeiről jönnek Pécsre tanulni és annyira megtetszik nekik a közeg, hogy itt maradnak, hiszen ez egy nagyon élhető város. Van, aki külföldben gondolkodik, ezért Budapesten tervezi az életét, mert nagyobb „dobbantónak” érzi.
A felsőoktatási szakképzés után is sokan folytatják tanulmányaikat az alapképzéseinken. Számos hallgató választ más egyetemet a mesterszak elvégzésére, de Pécsre is sokan jelentkeznek az alapképzés után.

Végzett szakkollégistáink döntően nagyvállalati környezetben, főleg a bankszektorban, a Big4-oknál (tanácsadás, könyvvizsgálat, adózás), fintecheknél helyezkednek el. A valaha volt tagságunk közel 10%-a pedig akadémiai vonalon helyezkedett el. 

A vállalkozói kedv mennyire van benne a hallgatókban? Terveznek-e vállalkozni a későbbiekben?

Ez nagyon változó. Vannak, olyan végzett szakkollégista tagjaink, akik vállalkoznak, akár egyéni vállalkozóként, de van aki startupot indít. Összességében elmondható, hogy a vállalkozni vágyók kisebb arányban vannak, mint azok, akik alkalmazottként szeretnének és fognak majd dolgozni.

Karunkon létezik a Simonyi Inkubációs Program. Ez egy felvehető kurzus, ahol  ha van konkrét ötlete a hallgatóknak, akkor akár támogatják is azok megvalósítását. Ez egy  kiváló tréning arra, hogy például milyen is az, amikor egy inkubációs programból egy startupot kell felfejleszteni, vagy  hogyan kell  egy pitch-et felépíteni. A Karunkon működő szervezetek támogatják a hallgatók elképzeléseit.

Mi lehet az oka, hogy viszonylag kevesen szeretnének vállalkozni?

Egy vállalkozáshoz legalább 2 dolog kell: tőke és ötlet. Valamelyik általában  hiányzik. A harmadik tényező, ami miatt kevesen vállalkoznak pályakezdőként, a kockázat. Ebben szerepe van a „megfelelő tudás” hiányának is, hiszen nem értünk minden szakterülethez, ahhoz ismeretségekre, kapcsolati hálóra van szükség

Hogyan tekintesz az egyetemi oktatásra? Hol lehetne e téren fejlődni?

Alapvetően a Karunkon az oktatást igyekszünk egyre inkább gyakorlatorientálttá tenni, amelynek a hallgatók kifejezetten örülnek. Emellett azért sajnos vannak még hiányosságok is, mint minden egyetemen. Nagyon sok a „zaj” körülöttünk, így nem tudjuk megfelelően szűrni azokat az információkat, amelyekre a hallgatóknak szüksége lesz a későbbiekben. A legnagyobb hiányosságnak a nyelvi készségek fejlesztését látjuk, illetve hasznos lenne, ha a szakokhoz tartozó informatikai szoftvereket – melyeket később a munkánk során is használunk majd – már az egyetem alatt megismerhetnénk.

Többféle hallgatói elvárás van a karunk felé, de összességében a kar megpróbál alkalmazkodni az átlag hallgatói igényekhez. A soft skillek fejlesztését kiemelten fontosnak tartom.

Milyen nehézségei vannak a pályakezdőknek?

A szakmai gyakorlat során a nem Pécsen maradt hallgatók nehézségei összefüggenek a lakhelyváltással kapcsolatos problémákkal és annak anyagi vonzataival. A munkaerőpiaci változások is egyértelműen nagy hatással vannak a pályakezdőkre, hiszen cégfüggő, hogy mit vesznek valós tapasztalatnak.

Pályakezdő vállalkozóként, mint korábban említettem, a tőke és vagy ötlet hiánya az egyik legnagyobb nehézség. Egy nagyon jó ötlet elengedhetetlen, de a megfelelő szakmai tudás a legfontosabb, hiszen hiába van egy jó ötlet, ha nincs meg hozzá a megfelelő tudásunk azt megvalósítani. Ha valaki családi vállalkozást vesz át,  abban az esetben is nagyon fontos, hogy elmélyüljön az adott témában.

Szakkollégiumunkban lehetőségünk van bármilyen kurzust elindítani, ha az közgazdaságtani, gazdálkodástani, vagy társadalomtudományi témát ölel fel és eléri a jelentkezők létszáma a minimumot.  Ilyenkor a tagok szervezik a kurzusokat, amelyben természetesen segítjük őket.

Milyen jellegű kurzusokra van példa a szakkollégiumban?

Ez igen változó. Függ a szervezőktől, illetve a tagságunktól, hogy mire nyitottak. Az elmúlt félévben volt folyamatelemzés, makrogazdaságtan, mainstream közgazdaságtan, ökotudatossággal kapcsolatos és volt idegen szaknyelvi kurzusunk is.

Tud-e segíteni valamiben a diákszervezetnek a Kamara? 

A Kamara abban tudna például segíteni a kezdő vállalkozóknak, hogy networkinggel kapcsolatos eseményeket szervez, elősegítve ezzel egy kapcsolati háló kiépülését, amellyel akár a „megfelelő tudást” biztosítani tudja a pályakezdő vállalkozóknak. A vállalkozói kedv növeléséhez hozzájárulna, ha a startupokról hiteles képet festve megismerhetnénk az adott történeteket a vállalkozóvá válásuk útjáról, de akár a sikertelen projektekből is sokat lehetne tanulni.

Ezen felül, ami a vállalkozóvá válást elősegíthetné még: a különböző vállalkozásokkal kapcsolatos programok, illetve a vállalkozáshoz szükséges ismeretek átadása.

Szponzorációban, illetve szakmai előadók biztosításában szintén tudna segítséget nyújtani nekünk a Kamara. Továbbá abban, hogy a különböző karok és szakok hallgatói megismerhessék egymást, ezáltal kialakulhatna egyfajta párbeszéd, amely a későbbiekben hasznossá válhat számukra. Úgy véljük, hogy a tudományágak találkoztatása eddig még egy kiaknázatlan terület maradt.

Szerző: Póta Krisztián