Hogyan vállalkozzunk Romániában? - összefoglaló

Hogyan vállalkozzunk Romániában? - összefoglaló

Hogyan vállalkozzunk Romániában? - összefoglaló

Hogyan vállalkozzunk Romániában? - összefoglaló 2021/05/12
Hogyan vállalkozzunk Romániában? - összefoglaló 11:38

A BKIK és a CFI Hungary Zrt. 2021. május 5-én tartott közös rendezvényén 6 előadás dolgozta fel a romániai piacralépés sajátosságait, illetve üzleti lehetőségeket. A rendezvény moderátora Erdélyi László, a BKIK Nemzetközi és Külgazdasági Kollégium romániai relációért felelős tagja, aki hajózás és logisztikai területen jelentős üzleti kapcsolatokat ápol az országgal.

Keszthelyi Péter a BKIK Nemzetközi és Külgazdasági Kollégium alelnöke köszöntőjét követően Kiss-Parciu Péter, regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár előadása következett, melyben kiemelte, hogy a külügy és külgazdaság vonal 7 éve történő összevonásának mára nagyon pozitív hatásai vannak. Lehetőséget teremtett, hogy gazdasági alapokra helyezzük kapcsolatainkat a szomszédjainkkal. Romániának, mivel EU-s tagállam, mára a politikai, piaci, jogszabályi környezete is hasonló Magyarországhoz. A nyelvi kulturális kötődések erősek hazánkéhoz, ami megkönnyíti a piacra lepést a magyarországi vállalkozások számára és ugródeszkaként szolgálhat azon vállalkozások részére, akik a külpiaci profiljaikat szeretnék erősíteni. Magyar export számára 3.-4. helyen foglal helyet Románia, a magyar tőkebefektetések szempontjából pedig a 6. célállomás.  Számos nagy vállalat már jelen van az országban, mint pl. Mol, OTP, Richter.

A KKM számos ösztönző eszközzel kívánja a kapcsolatok bővítését dinamizálni, ezek közül a helyettes államtitkár kiemelte a infrastrukturális fejlesztéseket, melynek eredményeként Románia felé tavaly szeptember óta már két autópálya kapcsolattal rendelkezünk (Nagylak, Nagyvárad), de 2024-ig Szatmárnémetiig és terveznek összeköttetést.

A KKM évente egy jelentős összeget biztosít arra a célra, hogy a magyar KKV-k romániai befektetéseket valósítsanak meg. Ebből az évről-évre bővülő keretből különböző pályázati programokon keresztül tudnak a cégek támogatásban részesülni. (többnyire EU-s pályázatok). A magyar cégek projektmegvalósítóként, beszállítóként tudnak helyt állni, ami a román félnek is kedvező, mert adózás és munkavállalás az ő oldalukon történik.

Kiemelte a KKM felügyelete alatt működő CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-t, amely számos szolgáltatást nyújt a közép-európai piacon lehetőségeket kereső partnereknek. A hivatal 22 közép-európai képviseleti és 14 belföldi irodával rendelkezik. Főbb tevékenységei a partnerközvetítés, külpiacra jutás elősegítése, de új projektjeik is vannak, mint pl. a Cedukáció, mely neves szakemberek által tartott képzéseket takar, illetve az Ulex pilot project, amely román piacot érintő jogszabályokat összesíti jogtár formájában. Ezeknek a jogszabályoknak ismerete relevánsak lehetnek befektetni kívánó cégek részére.

A helyettes államtitkár előadását követően a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alakulását Bogár Ferenc, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének külgazdasági attaséja dolgozta fel, amit a román piac sajátosságainak és lehetőségeinek ismertetése követett, Szabó Zsolt, a CFI Románia ügyvezetőjének előadásában. A rendezvény során a szervezőknek kiemelt célja volt, hogy konkrét törvényi és adózási ismeretekkel segítsék a vállalkozásokat. A jogi témakört dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd, az adózásit Kosa Marius az IKAR Consulting menedzsere mutatta be. A céges prezentációkat követően a kamarai munkatársak előadásai következtek. Az MKIK Magyar-Román Tagozata tevékenységét Rák János, a tagozat titkára, a bilaterális kapcsolatok gazdaság-földrajzi és logisztikai sajátosságait Erdélyi László, a BKIK NKK romániai relációért felelős szakértője mutatta be. Az előadások a csatolt mellékletekre kattintva letölthetőek.

Összegezve elmondhatjuk, hogy igen jelentős volt az érdeklődés az első romániai lehetőségekkel kapcsolatban.

Megjegyeznénk, hogy a magyar gazdaság kilábalásának a legfontosabb kulcsa az exportképesség további fokozódása.  Ennek egy sajátos formája az, amikor nem árucikkek, vagy szolgáltatások exportjával valósul meg a piaci térnyerés, hanem működő tőke kivitelével. Ilyenkor a befektető zöldmezős beruházásokat kezd, céget alapít, és így lép a megcélzott piacra. Olyan helyzet is van, hogy a befektető meglévő vállalatban szerez érdekeltséget. Ezeket a  határon átívelő befektetési formákat Tőkeexportnak hívjuk.

Sokan elköveteik azt a hibát, hogy ha Magyarországon nem megy jól a vállalkozásuk, megpróbálnak külföldre indulni. Ki kell hogy ábrándítsuk azokat akik így tekintenek a külföldi piacokra. Az aki a hazai piacon nem tud technológiában, üzemszervezésben, marketingben versenyképes lenni, az ne számítson arra, hogy idegen „pályán” majd tud.
A tőkeexportot azoknak az – itthon versenyképes vállalatoknak ajánljuk, akik mérethatékonysági problémákkal küszködnek, azaz a kapacitásaik lehetővé tennének többlettermelés, de a hazai piac azt már nem tudja felvenni, illetve közvetlenül be akarnak lépni a megcélzott ország piacára, hogy megkerülhetetlenekké válhassanak.

A román piacon való megjelenés történelmi, nyelvi és kulturális okokból is ideális első lépés. Olyanok regisztráltak, akiknek élő kapcsolatuk vannak a román piaccal és valóban elemi érdekük, hogy adózási, jogi, és képviseleti szempontból a legjobb információk birtokába kerüljenek. A tervezett sorozat folytatását kérik a vállalkozók, akik közül persze sokan a vidék Magyarországát képviselik.
A szúrópróba szerű visszakérdezések alapján, megállapíthatjuk, hogy az előadásokat jól jegyzetelhetőnek, informatívnak és probléma orientáltnak látták a résztvevők.
Mindenki kiemelte a KKM helyettes államtitkárának Kiss- Parciu Péternek az előadását mint informatív iránymutatás. Bogár Ferenc Bukarestbe akkreditált külgazdasági attasénk a román gazdaságról tartott előadása  is igen  sok résztvevőnek tetszett. A szakmai előadások és a moderálás is tetszett a közönségnek.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara érdekes új brandet hozott létre. Figyelje a folytatás és vegyen részt, az eseményeken!

Az előadás anyagait az alábbi linkekre kattintva érheti el:

Bogár Ferenc előadása
Erdélyi László előadása
Rák János előadása
Koșa Marius előadása
Nagy Zsuzsa előadása
Szabó Zsolt előadása