Jogszabályfigyelő 2021 – 21. hét

Jogszabályfigyelő 2021 – 21. hét

Jogszabályfigyelő 2021 – 21. hét

Jogszabályfigyelő 2021 – 21. hét 2021/05/31
Jogszabályfigyelő 2021 – 21. hét 10:08

Alábbi cikkünkben a 2021/96–98. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk. 

E heti összeállításunkban a civil szervezeteket, a hatósági eljárásokat, a kézbesítési szabályokat érintő, valamint az igazságügyi szabályozással összefüggő törvénymódosítások mellett két alkotmánybírósági határozatról is olvashatnak munkajogi és büntetőeljárási tárgykörben. 

Tartalom:

Közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatósága
Hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések
Kézbesítéssel és igazságügyi szabályozással összefüggő módosítások
Döntött az Alkotmánybíróság a munkaidőkeretről
Nem felel meg alkotmányos követelményeknek a felülbírálat kiterjesztésének szabályozása a büntetőeljárási törvényben 


Közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatósága

Az Országgyűlés a 2021. május 18-ai ülésnapján fogadta el a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, amelynek értelmében Állami Számvevőszék évente összefoglaló jelentést tesz közzé azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyeknek a tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

Nem tartoznak a törvény hatálya alá a civil szervezetnek nem minősülő egyesületek, alapítványok, a sportegyesületek, az egyházi vallásiközösségek, nemzetiségi szervezetek, nemzetiségi egyesületek, nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványok.

Az alábbiakban hivatkozott törvény módosította továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szabályait is, a beszámoló elektronikus úton történő benyújtását írva elő az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmezők, illetve azon egyesületek, alapítványok számára, amelyek mérlegfőösszege eléri az ötmillió forintot. 

Joganyag: 2021. évi XLIX. törvény a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/97. (V. 27.)

Hatályos: 2021. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály 

Hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések

Közel három tucat törvény (többek között a személyiadat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvény, a külföldre utazásról, a közlekedési nyilvántartásról és az elektronikus ügyintézésről szóló törvény) módosítását tartalmazza az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítéseket tartalmazó törvénycsomag.

A törvényjavaslathoz benyújtott előterjesztői indokolás szerint az egyes nyilvántartások hatékonyabb működésének, az interoperabilitás növelésének és az információk automatikusabb átadásának a biztosítása, az elektronikus ügyintézés könnyítése volt a módosítás célja, amelynek témakörei az alábbiak szerint foglalhatók össze: egyes hatósági nyilvántartások működésének egyszerűsítése, nemzetiségi név feltüntetése az útlevélen, Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer bevezetése (olyan integrált szolgáltatás, amelynek segítségével a korábban emberi közreműködés útján elvégzett műveletek automatizált módon kerülnek végrehajtásra), videotechnológián keresztül történő ügyintézés (VKTA) bevezetése, illetve az Integrált Hatósági Rendszer (IHR) bevezetése a vízhasználati eljárások mellett a katasztrófavédelem következő területein: tűzvédelem, piacfelügyelet, veszélyes üzemek, veszélyes áruszállítás, létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme, nukleárisbaleset-elhárítás, polgári védelem.

Joganyag: 2021. évi L. törvény az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/97. (V. 27.)

Hatályos: 2021. 06. 04., 2021. 07. 01., 2021. 09. 11., 2022. 01. 01., 2022. 07. 01., 2023. 01. 01., 2023. 06. 26.

Megjegyzés: 34 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag 

Kézbesítéssel és igazságügyi szabályozással összefüggő módosítások

A törvénycsomag elfogadásának célja az egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvények módosítása volt, annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz – olvasható a javaslathoz fűzött általános indokolásban.

Kiemelendők a törvénycsomagból a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt érintő változások (végrehajtói kézbesítés díjjegyzék esetén, kari nyilvántartási adatok pontosítása, árverés sikertelensége stb.), illetve a Polgári Törvénykönyv és a Ptké. (illetve a fogyasztóvédelmi törvény) módosításai, mely utóbbiaknak a célja az uniós jog és a magyar jog összhangjának megteremtése a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekről, továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló uniós irányelvek „esedékes átültetésével összefüggésben.” Változik a közigazgatási perrendtartás is (végzések elleni fellebbezési eljárás). „A fentieken túl a jogalkalmazásban felmerült egyes büntetőjogi tárgyú problémák orvoslása és az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt a büntetőügyekben hozott külföldi ítéletek érvényesülésével kapcsolatos változások kezelése érdekében jelen Javaslat további négy törvény kisebb terjedelmű módosítását irányozza elő” – mutat rá az általános indokolás.

Joganyag: 2021. évi LI. törvény egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/97. (V. 27.)

Hatályos: 2021. 05. 28., 2021. 07. 01., 2022. 01. 01., 2022. 05. 28., 2022. 07. 01.

Megjegyzés: 22 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag 

Döntött az Alkotmánybíróság a munkaidőkeretről

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy: „[…] az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-elleneséget idézett elő azáltal, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (3) és (4) bekezdésének együttes alkalmazása tekintetében nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek. Az Alkotmánybíróság felhívja ezért az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. július 31-ig tegyen eleget.

Megállapították továbbá: „ […] alkotmányos követelmény, hogy ha a munkaidőkeret (vagy az elszámolási időszak) alkalmazására a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2019. január 1. napjától hatályos 94. § (3) bekezdése alapján kerül sor, és az a kollektív megállapodásban foglaltak értelmében meghaladja az egyéves időtartamot, akkor a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolása tekintetében – a munkavállaló által teljesített heti munkaidő figyelembevételére vonatkozó szabályhoz hasonlóan – az Mt. 99. § (7) bekezdés b) pontjában rögzített időtartamot, nem pedig a munkaidőkeret (elszámolási időszak) teljes időtartamát kell figyelembe venni.”

Joganyag: 18/2021. (V. 27.) AB határozat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (3) és (4) bekezdéseinek együttes alkalmazásával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség, valamint az Alaptörvény XVII. cikk (3) és (4) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény megállapításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/97. (V. 27.)

Hatályos: –

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség, alkotmányos követelmény megállapítása 

Nem felel meg alkotmányos követelményeknek a felülbírálat kiterjesztésének szabályozása a büntetőeljárási törvényben

Nem az Alaptörvényből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozza a büntetőeljárási törvény az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét – állapította meg az Alkotmánybíróság, és felhívta az Országgyűlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény ellenességet 2022. január 31-éig szüntesse meg. 

Joganyag: 19/2021. (V. 27.) AB határozat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 590. § (5) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/97. (V. 27.)

Hatályos: –

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség