Jogszabályfigyelő 2022 – 1. hét

Jogszabályfigyelő 2022 – 1. hét

Jogszabályfigyelő 2022 – 1. hét

Jogszabályfigyelő 2022 – 1. hét 2022/01/10
Jogszabályfigyelő 2022 – 1. hét 08:35

Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2022/1–2. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a 2022-es tavaszi törvényalkotási programról és a Kúria 2020-as tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolóról olvashatnak.

Tartalom:

2022-es tavaszi törvényalkotási program

Kúria elnökének 2020-as országgyűlési beszámolója

 

2022-es tavaszi törvényalkotási program

A Kormány a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően 2021. december 15-én benyújtotta az Országgyűlés elnökének a Parlament 2022. évi tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programot, amelyben csupán két törvényjavaslat, a 2023-as költségvetési törvény, illetve az ennek megalapozásáról szóló törvény javaslata szerepel májusi benyújtással és júniusban tervezett elfogadással.

 

A törvényalkotási program itt érhető el:

https://www.parlament.hu/documents/10181/721095/Tvalk_program_2022_tavasz.pdf/84b866cb-89f4-2bd2-6afa-5b4830c81eb4?t=1639582405937

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www. parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés:

 

Kúria elnökének országgyűlési beszámolója

A Kúria 2020-as tevékenységéről szóló beszámolójának a benyújtásáról és az arról szóló kúriai elnöki tájékoztatóról közzétett, a Kúrai honlapján megjelent közlemény értelmében a jogszabályi változások következtében a közigazgatási (és közszolgálati) ügyekben megszűnt a törvényszékek és ítélőtáblák másodfokú hatásköre, így a Kúria vált általános másodfokú bírósággá, megszűnt továbbá a törvényszékek elsőfokú hatásköre a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásokban, és ezekben – a feloszlatás kivételével – immár első és végső fokon a Kúria jár el. Mindezek következtében a Kúria olyan felsőbírósággá vált, ahol a felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak. Kitér a sajtóközlemény a Kúria jogegység biztosítására vonatkozó tevékenységére is: „A Kúria döntései minden bíróságra kötelezőek, de az alsóbb fokú bíróságok ettől eltérhetnek, ha meg tudják indokolni az eltérés – olyan tényállási elemben vagy jogszabályi változásban rejlő – okát, amelyet a korábbi döntés nem vett figyelembe. Ez az eszköz, amely a feleket helyezi az eljárások középpontjába, a Velencei Bizottság legutóbbi véleménye szerint is megfelel a közös európai jogfelfogásnak. Folyamatban van a régi, döntvény-jellegű jogegységi eljárás integrálása a jogegységi panasz eljárásba az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali (preliminary ruling) eljárásának mintájára.”

A Kúria elnöke utalt arra is, hogy: „[…] a Kúria mára az ország legleterheltebb bírósága lett. Az ügyterhelés az ítélőtáblák felállítása előtti szintre emelkedett. Ezért – önálló jogalkotási kezdeményezési hatáskör hiányában – jelezte a Kúria, hogy indokolt a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részének átcsoportosítása az ítélőtáblákra.”

A Kúria elnökének beszámolója teljes terjedelemben az Országgyűlés honlapján érhető el.

https://www.parlament.hu/irom41/16704/16704.pdf

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: https://www.kuria-birosag.hu/

Hatályos:

Megjegyzés: országgyűlési beszámoló