Kerületenként változó módszerek a költségvetési bevételek növelésére

Változó mértékben, de szinte az összes budapesti kerületi önkormányzat növelni szeretné a helyi adónemekből származó bevételeit, ugyanakkor egyre több helyen képeznek alapot a helyi vállalkozások támogatására.

Emelkedő energiaárak, infláció, csökkenő jogkörök és bevételek. A budapesti kerületi önkormányzatoknak változó környezettel és krízishelyzetek sorával kellett szembenéznie az elmúlt években. Bevételeik optimalizálásához sokan az építmény- és telekadó mértékének rendeletben történő növelése mellett döntöttek. A BKIK szakemberei összegyűjtötték a kerületi önkormányzatok által saját hatáskörben kivetett adók változásait 2022 és 2023 között.

Budapest 23 kerülete közül mindössze öt kerület (XIV., XVII., XX., XXI., és XXIII.) képviselő-testülete nem hozott olyan döntést tavaly, hogy 2023-tól megemelik a kerületi hivatal által beszedett  építményadó mértékét. A telekadó esetében 10 kerületi önkormányzat nem növelt a díjakon (ezek közül a II. és az V. kerület eddig sem szedett telekadót és most sem vezette be). A kép teljessége kedvéért el kell mondanunk, hogy az emelés mértéke önmagában nem jelzi, hogy az egyes kerületekben mennyire magas vagy alacsony a kiszabott adó mértéke, hiszen az ezt megelőző években a kerületi önkormányzatok egymástól viszonylag függetlenül, változó időpontokban döntöttek változó mértékű emelésekről, tehát más-más alapról indultak. Ráadásul kerületenként különbözik, hogy különbséget tesznek-e az építmény mérete vagy egyéb szempontok alapján. Az építményadó alóli mentesség köre is kerületenként erősen változó, illetve különböző eszközöket használnak az önkormányzatok a helyi vállalkozások segítésére, vállalkozási tevékenységük ösztönzésére, támogatására.  

A legnagyobb mértékű emelésről a legnépesebb kerület, vagyis Újbuda (XI. kerület) döntött. Az építményadó esetében az eddigi 1550 Ft/m2/év helyett ezentúl az adó mértéke 1950 Ft/m2/év lesz, ami csaknem 26%-os emelkedést jelent, míg a telekadó mértéke 287-ről 355 Ft/m2/év-re nőtt, ami majdnem 24%-os emelkedés. Annyit fontos megjegyezni, hogy a kerületben a többi kerülethez hasonlóan, a kizárólag lakás céljára használt lakóingatlanok esetében a magánszemély tulajdonosok adómentességet élveznek, tehát a kerület hatalmas lakásállományának nagy része így adómentes. Az egyéb ingatlanok esetében sem területi, sem méretbeli differenciálást nem alkalmaz a rendelet. A területileg is jelentős méretű kerület több plázával és hatalmas rozsdaövezettel, nem mellesleg egy MOL székházzal is rendelkezik, tehát az emelés így is garantálja a bevételek jelentős növekedését. 

Ha az adók abszolút értékét nézzük, akkor más sorrend alakul ki a kerületek között, a XII. kerület, a XIII. kerület és a XVIII. kerület egyöntetűen 2190 Ft/m2/év mértékben határozták meg méretre vonatkozó differenciálás nélkül a kerületi építményadót, bár a hegyvidéki önkormányzat rendeletében több mérséklési és mentességi jogosultságot is felsorol, és a XIII. és XVIII. kerületben is kivételt képeznek a magánszemély lakástulajdonosok. Figyelemreméltó, hogy a III. kerületben Óbudán ugyanez a díj fizetendő 3000 m2 feletti ingatlanok esetében. A XII. és XIII. kerületek egyaránt kiemelten vonzó lokációnak számítanak mind a költözni vágyók, mind a vállalkozások számára. A XVIII. kerület jelenleg egy újszerű adónem bevezetésén is dolgozik, a légiutas adó kivetésével próbálták növelni a kerület bevételeit, de a vitatott döntést a Kúria állásfoglalásáig nem lehet alkalmazni. 

 A települési önkormányzatoknak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény adott felhatalmazást a helyi adók kivetésére, ez teszi lehetővé, hogy területükön például építményadót, telekadót, idegenforgalmi adót, magánszemélyeknek kommunális adót szabjanak meg rendeleti formában. A budapesti kerületek változatos módon éltek és élnek ezzel a jogukkal, általánosságban az a hozzáállás figyelhető meg, hogy a magánszemély lakástulajdonosokat mentességgel védik, rájuk egyes kerületekben kommunális adó formájában hárulnak terhek. Nagy különbségek mutatkoznak a téren, hogy hogyan tesznek különbséget egyes kerületek az adózás alá volt ingatlanok tekintetében. A legtöbb kerületben az ingatlan mérete alapján változik a kivetett adó összege, az I. kerületben például az eddigi egységes díjszabás helyett az idei évtől a m2 alapú differenciálás mellett döntöttek a testület tagjai. Ez a különbségtétel egyfajta kedvezményként is felfogható a kisebb ingatlant birtokló cégek számára, feltételezhetően a KKV-k számára jelenthet előnyt, míg a nagyobb méretű építményt igénylő iparágak számára kevésbé kedvező.

Néhány kerület az ingatlan funkciója szerint tesz különbséget, ide tartozik pl. a Belváros, vagyis az V. kerület, ahol más-más díj vonatkozik a kaszinókra és vendéglátóhelyekre (1960 Ft/m2/év), más a bolt, iroda, áruház funkcióra (1885 Ft/m2/év) és megint más a szálláshelyekre (1815 Ft/m2/év), valamint az egyéb funkciókra (1730 Ft/m2/év). A XVII. kerület mixeli a m2 alapú és a funkcióbeli megközelítést, a 900 m2 feletti építményekre 1800 Ft/m2/év összeg vonatkozik, de ugyanezt a díjat fizetik a bankok, benzinkutak, gyorséttermek is, míg egy 50 m2 alatti iroda például csak 660 Ft-ot fizet m2-enként évente.

A fővárosi szinten majdnem mindenhol tapasztalható adóemelés minden bizonnyal hatással lesz a nem lakáscélú ingatlanokkal kapcsolatos piaci mozgásokra, de a kerületek kezében ott az eszköz, hogy tovább tudják árnyalni a képet egyedi kedvezmény- és mentességrendszerek kidolgozásával. Az egyes kerületek által biztosított vállalkozói környezet sokkal komplexebb a puszta adózási feltételek összességénél, hiszen rengeteg egyedi információ árnyalja a képet, melyeket a BKIK összehasonlítás nem tartalmaz.      

Az adóemelés mellett mindenképpen érdemes figyelembe venni azt a tendenciát, hogy az önkormányzatok különböző eszközökkel igyekeznek a kerületüket vonzóvá tenni a vállalkozások számára. Példaként említhetjük, hogy a VIII. kerület 50 millió forintos, míg a X. kerület 30 millió forintos tartalékot allokált a 2023-as költségvetésében a kerületi kis-és középvállalkozások támogatására, de más kerületek is igyekeznek vállalkozásbarát intézkedésekkel támogatni a helyi cégeket, iparosokat. A BKIK az ilyen jellegű jó gyakorlatokat összegyűjti és megosztásukban, kommunikálásukban a jövőben aktív szerepet kíván vállalni, illetve, amennyiben az adott kerületi önkormányzat igényli, a szervezési és humán erőforrás átvállalásával segíti a támogatás odaítélésének folyamatát.