Szerb gazdaság 2021-ben és növekedési előrejelzések a következő öt évre

Szerb gazdaság 2021-ben és növekedési előrejelzések a következő öt évre

Szerb gazdaság 2021-ben és növekedési előrejelzések a következő öt évre

Szerb gazdaság 2021-ben és növekedési előrejelzések a következő öt évre 2021/11/16
Szerb gazdaság 2021-ben és növekedési előrejelzések a következő öt évre 15:30

Az IMF előrejelzése szerint Szerbia a következő öt évben a gazdasági paraméterek javulására számíthat, ami a reáljövedelmek (fizetések és nyugdíjak), azaz az életszínvonal növekedésében is megmutatkozik majd. Az előrejelzések kockázata persze mindig megvan, de a járvány okozta erős gazdasági sokk után nehéz arra számítani, hogy ismét megtörténhet valami hasonló, ami jelentősen megzavarhatja az IMF előrejelzéseit.

Ez év első felében Szerbia jó gazdasági mutatókkal rendelkezik, a járvány miatti nehéz körülmények ellenére. A szerb gazdaság fellendülését három fő makrogazdasági változó jelzi (a GDP-vel együtt): az ipar, az export (és az import), valamint a kiskereskedelem. 

Ugyanis a tavalyi évhez képest a január-május időszakban az ipar 10,3%-kal, a kiskereskedelem reálértéken csaknem 13%-kal, az export 28%-kal (és az import 18%-kal) bővült. Az erős exportnövekedés a feldolgozóipari export erőteljes (közel 27%-os) növekedésének a következménye. Szerbia áruexportjának szilárd növekedésének folytatását az exportorientált ágazatok beruházásainak további növekedése, valamint a külső kereslet élénkülése támogatja. A gazdasági fellendülést emellett jelentősen támogatta az építőipar erőteljes növekedése (az idei első negyedévben közel 20%-ra becsülik).

Bár a májusi tendenciák nem voltak olyan jók, mint az előző hónapokban, ami az alacsony bázisra tekintettel, különösen áprilisban várható volt, úgy tűnik, hogy a 2021-es gazdasági aktivitás magas növekedése megvalósul. A szezonálisan kiigazított GDP-index azt mutatja, hogy a gazdasági aktivitás 2021 első három hónapjában már kismértékben meghaladta a válság előtti legmagasabb szintet,  míg a második negyedévi magas növekedés (valószínűleg 15% körüli éves szinten) tovább javítja Szerbia relatív pozícióját. A legmagasabb tisztségviselők nyilatkozata szerint 2021 első felében a gazdasági növekedés éves összevetésben magas, 8,3 százalékos lesz. 

A szakértők azt is állítják, hogy 2021-ben magas (6%-os) gazdasági növekedés érhető el (miközben az európai országok gazdaságai a becslések szerint csaknem két százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedést érnek el). 

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén 6%-ra emelte Szerbia idei növekedési előrejelzését, ami kétszer annyi, mint a 2020. szeptemberi becslése. Az EBRD hangsúlyozza, hogy Szerbia gazdasági tevékenységét erősen támogatni fogják a további kormányzati kiadások. Egészség bértámogatások és átalányösszegek a nyugdíjasoknak és a lakosság más kategóriáinak (a kormány a 2021-es költségvetésben további, a GDP 4,5%-át kitevő fiskális ösztönző intézkedéseket fogadott el, vagyis kétmilliárd eurót). 

Az IMF is 6 százalékos reál-GDP-növekedést prognosztizál Szerbiában 2021-re, a Világbank viszont némileg óvatosabb, Szerbia idei évre 5 százalékos növekedést prognosztizál. Ugyanilyen növekedési előrejelzést adott a Standard and Poor's hitelminősítő is, amely júniusi jelentésében megerősítette Szerbia hitelminősítését "BB+/B"-re, és stabil kilátásokat tartott a további emelésre (tehát azon ritka országok csoportjába tartozunk, amelyek hitelminősítés nem csökkent).

Az infláció gyorsulása

A régió más országaihoz hasonlóan a magasabb energia- és élelmiszerárak, valamint a tavalyi év azonos időszakának alacsony bázishatása miatt az infláció felgyorsult. Az infláció májusban elérte a 3,6%-ot éves összevetésben (a vártnál kétszerese), ami némileg meghaladja az Nemzeti Bank-cél középértékét. Ugyanis májusban az éves infláció az Egyesült Államokban 5%-ot (előrejelzett 1,6%), az EU-ban 2,3%-ot (előrejelzett 1,3%), Németországban 2,4%-ot (előrejelzett 1,1%), Franciaországban 1,8%-ot (előrejelzett 0,9%) ért el, Olaszország 1,2% (tervezett 0,7%), Magyarországon 5,3% (előrejelzett 3,3%), Lengyelország 4,6% (tervezett 2%), Románia 3, 2% (tervezett 2,5%), Bulgária 2,3% (tervezett 1,4%).

 Az infláció növekedése a világjárvány miatti egyes piacokon fellépő zavarok következménye (ellátási lánc zavarok, amelyek következtében a járvány során kimerültek az inputkészletek, amelyek árai ennek következtében emelkednek, mivel a termelők nem tudnak, rövid távon, alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez. Még, ha az infláció tovább tart és ha az árnövekedés több terméket fed le, akkor valószínűbb, hogy az infláció oka az expanzív monetáris és fiskális politika.

Jó jel, hogy az éves infláció idén júniusban 3,3%-ra mérséklődött. Az alacsony és stabil infláció fontos tényezője továbbá az árfolyam biztosított relatív stabilitása, valamint a pénzügyi szektor és a gazdaság inflációs várakozásainak lehorgonyzása (egyébként Szerbiában az áruk és szolgáltatások ára mindössze 58 %-a az EU átlagának). 

Kedvezőtlen tendencia a gyorsuló infláció mellett a munkanélküliség idei első negyedévi (2020 első negyedévéhez képest) 2,3 százalékpontos növekedése (Munkaerő-felmérés). Emellett az eredetileg tervezett 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány és az államadósság GDP-arányos arányának tervezett csökkentése helyett a költségvetési hiány a GDP 6-7 százaléka között alakul majd az új kormánytervek szerint, államadósság-növekedéshez fog vezetni. eléri a GDP 60%-át, de ez a szint még nem kritikus (egyébként a költségvetési hiányt a tervek szerint a 2022-es GDP kb. 7%-áról 3%-ra csökkentik, majd tovább csökkentik 1%-ra ). 

Miért éli túl jól Szerbia a válságot? 

A kulcs a gazdaság szerkezetében van. Mégpedig a gazdaság sajátos szerkezetéről, vagyis a válságban növekedést produkáló tevékenységek nagy részarányáról, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Ezenkívül Szerbiában a GDP-ben nagyon kis részesedése van a turizmusnak, valamint az autóiparnak és más, a válság által leginkább érintett iparágaknak. Emellett erőteljes válságellenes intézkedések, elsősorban a fiskális, de a 2021-ben is folytatódó monetáris politika, valamint a viszonylag enyhe járványellenes intézkedések (2020 május közepétől), valamint a kedvező kereskedelmi kapcsolatok (a nettó export növekedését befolyásolva) 2020 végén és 2021 elején) tovább javította Szerbia relatív helyzetét. 

Szerbia jó helyezésében is fontos szerepet játszik az erőteljes beruházási aktivitás, amely a járványválság előtti években szolid gazdasági növekedést hozott. A befektetők és a piacok stratégiai diverzifikációja, vagyis az, hogy a szerbiai működőtőke-befektetések nagy része az iparba, más exportorientált ágazatokba és az infrastruktúra-építésbe irányul, szintén ösztönzi a gazdasági növekedést. A legjobb példa erre az autóipar, ahol Szerbiában a legváltozatosabb ezen a területen gyártott termékpaletta található – a gumiabroncsoktól, akkumulátoroktól, vezetékektől a legkifinomultabb termékekig, mint például a mikrochipek és az elektromos motorok (pl. az autóalkatrészek exportja a négyszeresére nőtt 2012-tö 2 milliárd euróra). 

Szerbiában a járvány idején is folytatódott az infrastrukturális projektek megvalósítása. Az állami tőkebefektetések aránya a GDP-ben 2020-ban 5,4%-ra nőtt (a 2019-es 4,9%-ról), 2021-ben pedig el kell érnie a GDP 7%-át. 

Szerbia sikeres volt az IT szektor fejlesztésében (az IT szektorhoz kapcsolódó szolgáltatások exportja nyolc év alatt csaknem megnégyszereződött - 2019-ben meghaladta az 1,4 milliárd eurót, és a 2020-as válságban is exportnövekedést értek el, a folytatással ebből a tendenciából idén). 

Emellett a mezőgazdasági export csaknem megduplázódott 2012 óta – csaknem 1,3 milijárd euróra nőt 2020-ban, miközben a dinamikus (akár 20%-os) növekedés folytatódott 2021 első öt hónapjában.

Mire számíthat Szerbia középtávon? 

Összegezve: Serbia következő öt évben a gazdasági paraméterek javulására számíthat, ami a reáljövedelmek (fizetések és nyugdíjak), azaz az életszínvonal növekedésében is megmutatkozik majd.