Turizmus restart - konferencia beszámoló

Turizmus restart - konferencia beszámoló

Turizmus restart - konferencia beszámoló

Turizmus restart - konferencia beszámoló 2021/05/07
Turizmus restart - konferencia beszámoló 08:05

A pandémiának a turizmus a legnagyobb áldozata, Budapesten mindenképp. A kormányzati intézkedések elsősorban a szálláshelyekre és a vendéglátásra koncentráltak, azonban a külföldi vendégek hiánya és a belföldi utazási lehetőségek megcsappanása a mögöttes iparágakat is bevétel nélkül hagyta. Ilyenek pl. az utazási irodák, a személyhajózás, a hungaricum és ajándéktárgy kereskedők, a kézművesek, a rendezvényszervezők, a rendezvények háttér ipara, az idegenvezetők, a beszállítók, stb. A 2019 előtt évről évre komoly növekedést produkáló ágazat a háttér szolgáltatókkal együtt a GDP több mint 10%-át adta, a foglalkoztatottak tekintetében pedig a szűken vett turisztikai vállalkozások a magyar foglalkoztatottak 10 %-ának adott munkát. De mi történt azóta, milyen nehézségeket jelent az újra nyitás és mire számítanak az e területen dolgozó vállalkozások?

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata és Turizmus és Vendéglátás Osztálya által, 2021. május 5-én rendezett ”Turizmus restart„ című konferencia nem csak a hazai újra indításról szólt, de igyekezett feltárni a V4-ek és a környező országok összefogásában rejlő lehetőségeket. Bornemisza Miklós, a BKIK Turizmus Vendéglátás Osztály elnöke köszöntette a közel 60 résztvevőt. Elmondta, hogy a  BKIK Kereskedelmi Tagozata a pandémiás időszak kezdetétől komoly figyelemmel kíséri az ágazat, és a turisták elmaradása miatt bevétel nélkül maradó kapcsolódó vállalkozások problémáit, és számtalan javaslatot dolgozott ki ezek orvosolására a Kormányzat részére. Azt gondolja, hogy a turizmusban dolgozni, több mint egy sima foglalkozás, ez egy életforma, így bízik abban, hogy a kényszerből elküldésre küldött munkaerő visszatér, a vállalkozások nem adják fel.

Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, Gál Gábor, a szövetség alelnökének, aki egyben  a BKIK Turizmus és Vendéglátás Osztály alelnöke kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a nagy fesztiválok már 2022-re készülnek. Elmarad a Volt, a Balatonsound, egy ilyen rendezvény előkészítési ideje 1-1,5 év. A komolyzenei és külföldi fesztiválok többsége is elmarad, egyenlőre a Salzburgi fesztiválról biztos, hogy megtartásra kerül, de fél házzal, szigorú óvintézkedések mellett. A szakterület legnagyobb problémája jelenleg a kiszámíthatatlanság és a tervezhetetlenség. Nem ismertek a várható előírások, nem lehet marketing tervet készíteni. A kormányzathoz a kérésük egy vissza nem térítendő támogatás és a kulturális áfa 5%-ra való csökkentése a jelenlegi 25-ről. Prezentáció

Jung Csaba, az Atlantis Visegrád Kft. ügyvezetője a személyhajózásról, mint a védelmi intézkedésekből kimaradt, erősen eszközigényes, bevétel nélkül maradt ágazatról beszélt. Elmondta, hogy a legnagyobb bajban a kabinos hajók és napi, másnéven rendezvény hajók, ill. azok üzemeltetői vannak. A kabinos hajók 2019-ben mintegy 400 ezer turistát hoztak Budapestre, átlagosan 2 vendégéjszakával. A napi hajók közel 500 embernek adtak munkahelyet ugyanebben az évben. Kb. 60 hajóról beszélünk 15 milliárd Ft körüli árbevétellel. A szakágazat kimaradt a bértámogatásból és a kedvezményes hitellehetőségekből. Nehezíti a helyzetüket, hogy többnyire 1 évre kötnek parthasználati szerződést a tulajdonosok, ami 30 napon belül felmondható. Ez bizonytalanságot, tervezhetetlenséget szül, és nem teszi lehetővé a hajók lekötésére irányuló hosszú távú szerződések aláírását. A bizonytalanságot fokozza a tervezett rakpart felújítás a fővárosban, amelyre nagy szükség van, de nem ismertek ezalatt a hajósok rakpart használati feltételei.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a KSH adatai alapján mutatta be a vendéglátás havi forgalmi adatait, 2019-20 és 2021. január-február időszakát, havi bontásban összehasonlítva. Mind a kereskedelmi, mind a munkahelyi vendéglátásban múlt év áprilisa volt a mélypont, de november 9-i zárás után is csak 50%-os forgalmat mutat az ábra. Ez a zárási időpont különösen váratlanul érte a vendéglátó ipart, amely már felkészült alapanyaggal a nagy forgalmat hozó 11-i Márton napra. E helyett át kellett állni a kiszállításra. A KSH adatai csalókák, Budapesten 80%-os forgalom kiesés is volt. Az MVI úgy becsüli, hogy a szektor vállalkozásainak 10-15%-a nem nyit ki újra, nem csak az anyagi csőd az oka, de a félelem is a stabilitás hiányától. A vendéglátásban 2019-ben kb. 150 ezer foglalkoztatott volt, a foglalkoztatotti grafikon nem ad hű képet, mert a vendéglátó helyek többsége kisvállalkozás, ahol a lojalitás fontos szempont, így sokan bejelentve maradtak, de megélhetésük nem volt biztosítva. Javaslataik az ágazati bértámogatás fenntartása a veszélyhelyzet végét követő legalább két hónapig, turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesség meghosszabbítása 2021. december 31-ig, az elvitelre és a házhoz szállításra ideiglenesen érvényes 5%-os ÁFA-kulcs veszélyhelyzet utáni alkalmazhatósága, reprezentációt terhelő adók csökkentése, illetve elengedése. Prezentáció

Varga Csaba, a Danubius Hotels Emberi Erőforrások Igazgatója, MSZÉSZ képviseletében tekintette át a fővárosi szállodaipar helyzetét és a nyitás utáni nehézségeit. Budapesten a vendégéjszakák 90%-a külföldi vendégektől realizálódik, így nem csoda, hogy 2020-ban a vendégéjszakák száma 2019-hez képest júniusban 4,5 %-ra, júliusban 15,3%-ra, augusztusban 21,3%-ra esett vissza a fővárosban. A pandémia okozta károk a nyitás utáni időszakra is kihatnak. Ilyenek a források szűkössége, a munkaerőhiány, a hiteltörlesztések újbóli megkezdése, a kimerült pénzügyi tartalékok és az eszközhiány. A hitelmoratórium megszűnése ebben a helyzetben komoly probléma a szállodaiparban. Égető a szakképzett munkaerő kérdése. Hosszú távú kihatásai is lehetnek a pandémiás időszaknak, pl. már most látszik, hogy a turizmus szakra kevesebb jelentkező várható a felsőfokú oktatási intézményekben.

dr. Kupcsok Lajos, a Budapesti kereskedelmi és Iparkamara, nemzetközi tanácsadója a V4-ek országaiban rejlő turizmusfejlesztési együttműködési lehetőségeket elemezte. Rendkívül informatív előadásában a kormány céljairól és a BKIK feladatairól is beszélt. A kormány célja a négy ország közel 65 milliós piacának valós gazdasági térré kovácsolása, új magyar exportálók erősítése a kkv körből, ezek külgazdasági hatékonyságának erősítése. A kamarának célja és feladata tagjai piacra jutásának segítése. Ennek módszere lehet sokféle, pl. olyan konferenciák, mint a mai. Áttérve a turizmusra, elmondta, hogy ezek az országok a magyarországi beutaztatók között is előkelő helyet foglalnak el. Csehország a 4., Lengyelország az 5., Szlovákia pedig a 10. legtöbb turistát küldő Magyarországra. Az utazók tudatossá váltak, akik élményeiket azonnal megosztják és az élmények összetettsége vonzza őket. A jövőképet három szóval jellemezhetjük: minőség, innováció, márkaépítés. A V4-ek országaival óriási tartalékok vannak a kooperációs lehetőségek kiaknázásában, a tudástranszferben és a jó gyakorlatok megosztásában. Különösen a velünk leghosszabb közös határral rendelkező Szlovákiával lehetne elindulni közös termékfejlesztéssel, közös élménycsomagokkal, közös marketinggel, melyek első területe lehetne a határmenti idegenforgalmi vonzerők, mint pl. a Duna. Prezentáció

Kismarton Ottó, a BKIK Törökbecsei Információs Irodájának vezetője elmondta, hogy Szerbia a V4-ek konstruktív partnere. Mint Magyarország déli határszomszédja, számítanak az újra nyitás után a magyar vendégekre. Szerbiában 2020. január-február hónapban erőteljesen nőtt a turizmus a 2019. év hasonló időszakához képest, 21,4%-kal. A vajdasági növekedés kissé kevesebb volt, de nagyságrendjében hasonló. Márciusban került sor a határok lezárására a koronavírus terjedése miatt, gyakorlatilag ekkor megszűnt a turizmus. Április-május hónapban kezdődött az első újra nyitás, de a turisták háromnegyede belföldi utas volt. Összességében 2020-ban 50,7%-kal csökkent 2019-hez képest a turizmus, ami a 2014-es szintre való visszaesést jelentette. A fesztiválok, nagy rendezvények elmaradtak. Ismerteti a szerb kormány védelmi intézkedéseit. Szerbiában mind a bevétel nélkül maradt vállalkozások, mind a magánszemélyek kaptak vissza nem térítendő, gyors anyagi segítséget. A szerb turizmusban dolgozó vállalkozások várják azoknak a magyar partnereknek a jelentkezését, akik szívesen megismernék a helyi nevezetességeket, látnivalókat, programokat és partnerek lehetnének a magyar kiutazó csoportok megszervezésében. A szakembereknek szívesen bemutatnák közös történeti emlékeinket a Vajdaságban.

A konferencia elérte célját, a szakma különböző ágainak képviselői érdekeit, problémáit megismerhettük, a piaci igények feltárultak. Sajnos csak remélhetjük, hogy a nyitás 2 lépcsőjét követően újabbak következhetnek és nem kényszerül a kormány újabb megszorító intézkedésekre a pandémia újabb hulláma miatt.