A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara - Magyarország legnagyobb taglétszámú kamarája - 1850-ben jött létre.
Magyarországon önálló jogi személyként 19 vármegyei, 1 fővárosi és 3 vármegyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kereskedelmi és iparkamara működik, valamennyien az 1995-ben létrehozott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tagjai. A kamarák köztestületi formában működő, aluról szerveződő szervezetek, legfőbb szervük a küldöttgyűlés. A kamarák ellátják a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét.
A gazdálkodó szervezetek és a kamarák három különböző jogviszonya:
- Kötelező regisztráció:
Minden olyan gazdálkodó szervezeteknek, amelynek főtevékenysége nem agrárgazdasági tevékenység, kötelező a kamarai regisztráció. Az így létrejövő nyilvántartás célja, hogy a vállalkozások gazdálkodásával, tevékenységével kapcsolatos adatbázisként javítsa az üzleti forgalom biztonságát, a gazdálkodó szervezetek iránti bizalom megítélését. A regisztrációval a gazdálkodó szervezet nem válik a kamara tagjává, de igénybe veheti a kamara olyan alapszolgáltatásait, mint a tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; pályázatfigyelés; üzleti partnerkeresés támogatása, valamint vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos tanácsadás. Az igénybevehető szolgáltatásokról bővebben itt olvashat.
- Önkéntes tagság:
Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalják, az éves tagdíjat megfizetik; a kamara tagjaivá válnak és bekerülnek a kamarai tagnyilvántartásba. A kamarai tag joga, hogy természetes személy képviselője útján a kamarában tisztséget viseljen, az érdekérvényesítő tevékenységben részt vegyen, igénybe vegye a kamara térítésmentes és egyéb - kedvezményes - szolgáltatásait. Önkéntes tagság esetén a tagdíjból jóváírásra kerül a kamarai hozzájárulás összege.
Az önkéntes tagok négy tagozatba (Kereskedelmi, Ipari, Gazdasági Szolgáltatások, Kézműipari) és a székhelyük szerinti kerületi tagcsoportokba is besorolásra kerülnek.
- Pártoló tagság:
A BKIK pártolója tagja lehet az a jogi személy, aki nem tartozik a kamarai törvény hatálya alá (magyarországi székhelyű egyéni és társas vállalkozás nem lehet), továbbá a külföldi jogi személy, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött magánszemély. A pártoló tag nem választhat és nem vállalhat kamarai tisztséget, valamint nem veheti igénybe a tagoknak járó kedvezményeket.