A Küldöttgyűlés létszáma 110 fő. A küldötteket a tagozatokban, illetve osztályaikban a gazdasági súlyok arányában választják, azzal, hogy az egyes tagozatok által választható küldöttek száma nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó tagozat küldöttszámának a kétszeresét. A Küldöttgyűlés létszámát választási ciklusonként az Alapszabályban kell meghatározni. Abban az esetben, ha a tagok létszáma tartósan az Alapszabályban rögzített szám 55%-a alá csökken, és nincs a megüresedett helyek betöltésére megválasztott pótküldött, a Kamara jelen Alapszabály 18.4. pontja szerinti tisztségviselője időközi küldöttválasztás elrendelése céljából köteles a Küldöttgyűlés összehívását 30 napon belül kezdeményezni.A Kamara legfőbb szerve a kamarai tagok közül a választási névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezetek által, tagozatonként, osztályokban választott Küldöttgyűlés.
a) a Kamara Alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b) az Ellenőrző Bizottság véleményének meghallgatása után a Kamara éves költségvetésének meghatározása és jóváhagyása;
c) az Ellenőrző Bizottság és a független könyvvizsgáló jelentésének meghallgatását követően a Kamara éves beszámolója (mérleg) elfogadásáról való döntés;
d) a Kamara elnökének, általános alelnökeinek, alelnökeinek, a testületek tagjainak és póttagjainak a megválasztása és visszahívása; a Kamara megválasztott tisztségviselői és testületi tagjai díjazásának megállapítása;
e) döntés hitelfelvételről (ideértve lízing, visszlízing szerződés megkötését), a Kamara vagyonának, vagyoni értékű jogának megterheléséről, vagy elidegenítéséről, ha ennek összege a megelőző évi tagdíjbevétel 50%-át, vagy a 150 millió forintot meghaladja;
f) döntés közhasznú, illetve gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről, a Kamara közhasznú és gazdasági társaságai üzletrészeinek, illetve részvényeinek az elidegenítéséről, megvásárlásáról, törzstőkéje felemeléséről, illetve leszállításáról, amennyiben az a 20 (húsz) millió Ft-ot meghaladja;
g) döntés a Kamara bármely tagja, illetve a tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek között kötendő olyan visszterhes szerződésekről, amelynek az értéke a Kamara előző évi mérlege szerinti saját vagyon 5(öt)%-át meghaladja;
h) döntés a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról;
i) döntés azon ügyekben, amelyek eldöntését a Küldöttgyűlés magához vonta, valamint azokban az ügyekben, amelyet az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és a törvényességi felügyeletet gyakorlója a Küldöttgyűlés elé terjeszt függetlenül attól, hogy a döntés jelen Alapszabály szerint a Kamara mely szervének a hatáskörébe tartozik;
j) döntés az országos kamara küldöttgyűlésébe delegálandó küldöttek személyéről;
k) döntés külföldi kamarai képviselet létesítéséről;
l) döntés a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe – jelen Alapszabály rendelkezései szerint utalt – más ügyben;
A Küldöttgyűlés az általa stratégiai fontosságúnak ítélt kérdésekben írásban megkeresheti a rendezett tagdíjú tagvállalkozásokat álláspontjuk megismerése érdekében (bázisszavazás). A bázisszavazás eredménye a Küldöttgyűlésre nézve kötelező, határozatában azt teljes körűen érvényre kell juttatnia, amennyiben a megkérdezett tagok több mint fele érvényesen véleményt nyilvánított.
Az e-f-g. pontok alá tartozó, de annak összegét el nem érő szerződéseket évente össze kell számítani. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe azok a szerződések tartoznak, amelyek az értékhatárok túllépését önmagukban, vagy az összeszámítással megvalósítják. A szerződéses értékek megállapításánál a könyvviteli és a szerződéses érték közül a magasabbat kell figyelembe venni. E kérésekben való döntés abban az esetben is a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, ha az adott év elfogadott költségvetésének akár a kiadási, akár a bevételi előirányzata egyébként ilyen összegű ügyletre vonatkozó kötelezettségvállalást lehetővé tesz.