Cégautóadó
Kinek kell fizetni cégautóadót?
Főszabály szerint: járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos
Kivételek:
- Hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszám) személygépkocsi pénzügyi lízingelése esetén a lízingbe vevő
- Hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszám) személygépkocsi esetén az a személy / szervezet aki költséget számol el.
Mikor keletkezik és szűnik meg az adókötelezettség?
|
Adókötelezettség
|
Időpont |
|
Keletkezés |
Tulajdonszerzés, pénzügyi lízingbe vétel, külföldi személygépkocsi után költség elszámolás hónapját követő hónap 1. napján |
|
Megszűnés |
Annak a hónapnak az utolsó napján amikor eladják, elajándékozzák, lízingbe adóhoz visszakerül, külföldi szgk utolsó ktg elszámolása, ellopják, megsemmisül |
Mely esetekben nem keletkezik cégautóadó?
- A cég által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használata miatt személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, ügyelve arra, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű használattal kapcsolatos költséget! (Tételes költségelszámolásnak minősül például a dolgozó által benyújtott üzemanyag vagy szerviz számla)
- A magánszemély tulajdonában álló személygépkocsinál, a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése (teljesített kilométer-távolság, futásteljesítmény) figyelembevételével, ha az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.
- A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése a munkában töltött napokra vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra, ha az nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.
- Környezetkímélő gépjárművek: forgalmi engedélyben az alábbi besorolású járművek
-
- 5E – tisztán elektromos gépkocsi
- 5P – Plug-in hibrid gépkocsi
- 5N – Növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi
- 5Z – nulla emissziós (hidrogén cellás) gépkocsi
- Alábbi rendszámtáblával rendelkező járművek:
- CD - diplomata
- OT – oldtimer
- Z – ideiglenes rendszámtáblával ellátott
Mekkora a cégautóadó mértéke és hogyan lehetséges csökkenteni?
2022.07.01-től a cégautóadó mértéke az alábbiak szerint módosult:
| Teljesítény (kW) | „0”-„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”-„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14-15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |
| 0-50 | 30 500 Ft | 16 000 Ft | 14 000 Ft |
| 51-90 | 41 000 Ft | 20 000 Ft | 16 000 Ft |
| 91-120 | 61 000 Ft | 41 000 Ft | 20 000 Ft |
| 120 felett | 81 000 Ft | 61 000 Ft | 41 000 Ft |
Cégautóadó csökkentése – kétszeres adóztatás kizárása
Ha a cégautóadó és a gépjárműadó alanya egy és ugyanazon személy, akkor a negyedévre jutó havi cégautóadó mértéke csökkenthető a határidőben megfizetett (03.15, 09.15) gépjárműadó havi szintű összegével.
A bevallást negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani és megfizetni a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak.
Gépjárműadó
A gépjármű forgalomba helyezését követően gépjárműadó-kötelezettség keletkezik. 2021-től a Nemzeti Adó és Vámhivatal vette át az adó kezelésének és beszedésének feladatát.
Az adót, az év első napján (január 1.) a járműnyilvántartásban bejegyzett üzemben tartónak, ennek hiányában pedig a tulajdonosnak kell megfizetnie.
Gépjárműadó mértéke:
- Az adó mértéke a személygépkocsi esetén annak gyártási évétől és teljesítményétől (kW) függ.
- autóbusz esetén annak önsúlyától,
- teherautó esetén annak önsúlyától és raksúlyától.
Személyautók esetében az alábbiak szerint alakul az adó mértéke
| Jármű gyártástól számított kora | Ft / kW |
| 1-3 év között | 345 |
| 4-7 év között | 300 |
| 8-11 év között | 230 |
| 12-15 év között | 185 |
| 16 éves és annál idősebb | 140 |
Adóbevallási és adófizetési határidő:
A Nemzeti Adó és Vámhivatal minden adóév elején megküldi az adózók számára a gépjárműadó határozatot, melyben közli az éves adófizetési kötelezettséget.
Az éves gépjárműadó évente két egyenlő arányban kell teljesíteni, az első részletet a tárgyév március 15. napjáig, valamint a második részletet a tárgyév szeptember 15. napjáig.