A legnépszerűbb magyar történelmi magazint is kiadó Rubicon és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2024 őszén új programsorozatot indít a magyar vállalkozások történetének hőskorát és legfontosabb szereplőit bemutatva. Az eseménysorozat célja, hogy a legújabb kutatások és vezető piaci szereplők segítségével a széles közönség számára új képet rajzoljon a nagy múltú hazai vállalkozások sikereiről.
Az eseménysorozat elsősorban az egykori fővárosi vállalkozókra és üzleti környezetükre összpontosít. Egyrészt azért, mert az üzemek és a vállalati tevékenység ide kötötte a legfontosabb piaci szereplőket, másrészt azért is, mivel a pest-budai, majd 1873-től budapesti közegben a hazai vállalkozók sajátos társadalmi közege, kultúrája jött létre, amely mély hatást gyakorolt a főváros modernizálódó arcképére is.
A magyar ízek legendás mesterei – Gundel, Gerbeaud és a budapesti vendéglátás létrehozói a 19-20. században című estünkön bemutatjuk a magyar vendéglátás és gasztronómia dinamikus fejlődését az Osztrák-Magyar Monarchia idején a francia és osztrák hatásokon túl. Ebben a korban indult az étel- és édességkészítés modernizálása az elektromos eszközök és hűtési berendezések elterjedésével. A fővárosban létrejött éttermek és cukrászdák a kulturális életre is hatottak, azonban a 20. században új kihívások közepette kellett túlélniük és arculatukat megőrizniük.
A Rubicon est programja:
Az esemény egy moderátor által vezetett exkluzív színpadi beszélgetés, élő közönség előtt, amelyen videófelvétel készül.
Az esemény meghívottjai:
- Kőrössy Zoltán, Az Eventrend Group alapító partnere, ügyvezető igazgatója
- Niszkács Anna, a Gerbeaud ügyvezető igazgatója
- Gundel Takács Gábor
Az eseményen köszöntőt mond Dr. Szalai Zoltán, a Rubicon Intézet társelnöke és Nagy Elek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A beszélgetés moderátora Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.
A beszélgetést követően a vendégek fingerfood és prosecco kóstoláson vehetnek részt.
Eseményünkre a belépés ingyenes, de regisztrációköteles. Részvételi szándékát kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze: https://forms.gle/SFa7KZFhLSwPVNbv6
Időpont: 2024. október 15., este 18 órai kezdettel.
Helyszín: New York Café, Rossini Terem (1073 Budapest Erzsébet krt. 9-11.) A helyszín az első emeleten található, és a szálloda főbejáratán keresztül érhető el.
Gundel
A magyar vendéglátóipar és konyhaművészet egyik csúcsteljesítményét a Gundel-családnak köszönthetjük. A legismertebb magyar vendéglős dinasztiának az alapítója – a bajorországi Ansbachban született Johann Adam Michael Gundel, azaz Gundel János – 1857-ben, 13 évesen érkezett Magyarországra. Nagybátya, Gartner György budai vendéglős vette a szárnyai alá, majd több fővárosi étteremben szerzett tapasztalat után önálló vállalkozásba kezdett. Több pesti étterem megnyitása után pályának a csúcsa 1889 és 1904 közé esett, amikor is az István Főherceg Szállót (ma: Akadémia utca 1.) bérelte. A leghíresebb törzsvendég, Mikszáth Kálmán tiszteletére itt készítették el előszőr a híres palóclevest. Érdemei elismeréséül megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét.
Gundel János öt gyermeke közül három folytatta a vendéglátós mesterséget. A legkiválóbb közülük Gundel Károly (1883-1956) volt, aki Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulhatta ki a mesterséget. 1910-ben tért vissza Budapestre, hogy átvegye a városligeti Wampetics étterem vezetését. Nem volt könnyű dolga, hiszen Wampetics név ekkor már egy fogalom volt, az étterem mai formáját a korábbi vezetés alatt nyerte el még 1896-ban, így bizonyítania kellett, ő képes korszerűbb, jobb és sikeresebb éttermet csinálni. Ez sikerült neki: Gundel az új étterem átalakításával az elegancia és a luxus legmagasabb színvonalát hozta el a magyar fővárosba, amely rövid idő alatt immáron világhírnévre tett szert.
A mindennapi munka mellett Gundel Károly számtalan szakácskönyvet írt, amelyben számos saját receptjét, innovációit is közzétette. Műveinek egy része a szakma elitjéhez, más része pedig a háziasszonyokhoz szóltak. Egyik fő műve, a „Kis magyar szakácskönyv” harmincnyolc idegen nyelvre lett lefordítva.
1939-ben a Gundel étterem lett a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme. Egyes külföldi útikönyvek még mindig egy ekkori New York Times cikket idézik, miszerint az éttermük „nagyobb, jobb hírverést biztosított Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus”. A Gundel sikerét, avagy nevének az „erejét” az is jól jelzi, hogy 1949-ben, amikor államosították a vendéglőt, annak nevét átkeresztelték Május 1. étteremre, de Rákosi Mátyás néhány nap múlva meggondolta magát, így maradhatott az eredeti név. Gundel Imrét felkérték, hogy vezesse az államosított éttermet, de ő erre már büszkeségből nemet mondott. A rendszerváltás után került magánkézbe az étterem, de már nem a Gundel család kezébe.
Gerbeaud
Émile Jean Antoine Gerbeaud a Genf kantonban található Carouge-ban született 1854. február 12-én egy híres svájci cukrászfamília gyermekeként. A család hagyományait folytatva ő is ezt a mesterséget választotta: 1879-ben a dél-kelet franciaországi Saint-Étienben saját üzletet nyitott. Karrierjében meghatározó pillanat volt, amikor 1882-ben Párizsban találkozott Kugler Henrikkel, szintén egy több generációs cukrászcsalád tagjával. A császári és királyi udvari cukrász címet elnyerő Kugler a budapesti Gizella téren (mai Vörösmarty téren) üzemeltette cukrászdáját, amelyet a jómódú polgárság és az arisztokrácia is előszeretettel látogatott. Mivel nem volt, aki tovább vigye az üzletét, ezért Gerbeaud Emilt bízta meg azzal, hogy halála után vezesse a cukrászdát.
A Gerbeaud család 1884-ben érkezett Magyarországra. Svájcból és Franciaországból hozott szaktudására építve Gerbeaud Emil számos újítást vezetett be az ételek készítésében, melyekkel hozzájárult a magyar cukrászipar fejlesztéséhez, versenyképessé tételéhez is. A századfordulóra a Budapest egyik legismertebb cukrásza és iparosa lett, a Gerbeaud név fogalommá vált, a vállalat termékei iránt külföldön is érdeklődtek. Mivel Gerbeaud Emil csokoládékészítő mester is volt, ő honosította meg Magyarországon a macskanyelvet és a konyakmeggyet. Szakmai igényességgel törekedett arra, hogy készítményeit minőségükkel vonzóvá tegye vendégei számára. Neves iparművészekkel tervezett csomagolóanyagokat, díszdobozokat használt.
Munkájának elismeréséül 1896-ban megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét, rá egy évre pedig az Országos Iparegylet aranyérmét is. Részt vett az 1898. évi Brüsszeli-, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon is, a franciaországi eseményen – svájci-magyar cukrászként – elnyerte Francia Becsületrend lovagi rendjelét. Az első világháborút még átvészelve, 1919. november 8-án hunyt el. Felesége Ramseyer Eszter egészen 1940-ig vett részt az üzlet vezetésében, megőrizve annak magas színvonalát. A cukrászda végül állami tulajdonba került, és nevét Vörösmarty-ra változtatták. Csak 1984-től lett ismét Gerbeaud a patinás cukrászda neve.