Budapest városképének meghatározó eleme a lágymányosi campus: a Műegyetem (BME) épületeit és az ELTE Természettudományi Karát magában foglaló egyetemi városrész a Szabadság híd és az Összekötő Vasúti híd/ Lágymányosi híd között.
Régi fényképek, térképek tanúsága szerint ez a partszakasz a Lágymányosi -tó fokozatos feltöltésével vált beépíthető területté. Az ingoványos, mocsaras terep a Műegyetem új otthonának tervezése szempontjából kedvező áron felvásárolható telek helyet jelentett.
Így itt, a Gellért- hegy és a Ferenc József híd (1896) lábánál épült a mai történeti campusa. „Nyitánya”, a Műegyetem kémiai pavilonja, Czigler Győző munkája. A Központi Dunára néző impozáns épületegyüttese, a királyi palota új épületszárnyait és a Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeumot is tervező Hauszmann Alajos alkotása. Az Egyetemi Könyvtár Pecz Samu műve. Mindhárom építész egyben a Királyi József Műegyetem tanára, dékánja volt.
Városnéző sétánkon a Műegyetem műemlékileg védett, Világörökségi helyszínként nyilvántartott „K” épületét (1906-1909) tekintjük meg. Építészeti megjelenésében méltó párja a folyam túlpartján álló Fővámház ( ma Corvinus Egyetem) neoreneszánsz palotájának (1874, Ybl).
A 47-es villamossal átutazunk Újbudára. Közben felidézzük, hol voltak a Műegyetem ( és elődintézményeinek ) otthonai, mielőtt a lágymányosi Duna-partra költözött.
A Szent Gellért téren ismerkedünk a Műegyetem első, Czigler Győző tervezte „CH ” épületével (1904). Ezután felkeressük a BME Látogatóközpontot https://visit.bme.hu/. Az idővonalon követjük a mára nyolc karrá bővült Műegyetem történetét, mely sok tudóst, feltalálót, Nobel-díjast adott a világnak, és amely századok ( 1782 vagy 1872) óta a mérnöki, a műszaki, a természettudományos, a gazdasági és informatikai képzés máig rangos központja. Utóbb az űrmérnök, űrtechnológiai szakember -képzéseivel a XXI. század legdinamikusabban fejlődő iparágának,
(az űrturizmust is előkészítő) űriparnak és a Magyar Űrhajós Programnak a szereplője. A Látogatóközpont után megtekintjük a Központi Könyvtárat, mely magán viseli Petz Samu épületeinek (Gólyavár (1898), Vásárcsarnok (1897), Szilágyi Dezső téri református templom (1895)) sajátos stílusjegyeit. Végül teszünk egy sétát a „megállt időben”, a campus kertjében.
Útvonal: utazás a 47-es villamossal a Deák tértől – Astoria – a Trefort-kert Campus : Múzeum körút 6-8. (1883, Steindl, Weber ) - Vámház körút ( Nagel-ház, a Lónyay és Gönczy Pál u. sarkán)- Szabadság híd (1896, Feketeházy János)- Szent Gellért tér 4: a BME „CH” épülete ( 1904,Czigler ) - / Budafoki út 3.: Zielinski Szilárd ( 1860- 1924 ) mérnök emléktáblája/ - Műegyetem rakpart 1-3.: „K” épület, (főbejárat: Senyei négy szobra ( az Általános mérnöki, Építészeti, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki kar szimbolikus ábrázolása) – sztélé: Történelmi Emlékhely ( ’56) – a BME Központi Könyvtára ( Petz Samu) -A campus kertje ( Pecz Ármin)
Találkozó: 14.45 -kor a Deák téri Evangelikus templom előtt
A séta időtartama: max. 2 óra
A sétát vezeti: Kubesch Mária idegenvezető
A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen Központi Könyvtárát szakvezetéssel tekintjük meg.
Akit maradásra bír a Látogatóközpont kiállítása, a séta után 21 óráig szabadon megtekintheti ezt a Műegyetem 240 éves fennállását összefoglaló kiállítást.
Regisztráció: max 25 fő
A Tourguide -készülék használati díja: 700 Ft/fő