A Kisadózó vállalkozások tételes adója-a KATA manapság a vállalkozók körében egy nagyon népszerű adózási forma.
A KATA egy egyszerű, kiszámítható megoldás, főleg az olyan csekély költségigényű vállalkozóknak, akik több helyről szereznek bevételt és az nem haladja meg éves szinten a 12 millió forintot. Lényeges, hogy ha a katás az évben ugyanattól a cégtől több mint 1 millió forint bevételt kap, bizonyítania kell, hogy kapcsolatuk valóban üzleti, nem pedig vállalkozásnak álcázott munkaviszonyt leplez.
A kisadózó ugyanannyi adót fizet akkor is, ha az év során 12 hónap alatt csak 1 milliót, de akkor is, ha 12 millió forint bevételt szerzett. Ha a bevétel még 12 milliónál is több, akkor a bevétel 12 millión felüli részének 40%-át is be kell még adóként fizetni, de a 12 millió forintos bevételi határ túllépése nem zár ki a kata adózásból.
Ki lehet KATA adóalany?
KATA adózó lehet:
- egyéni vállalkozó
- egyéni cég
- az olyan betéti vagy közkereseti társaság, melynek minden tagja magánszemély
- ügyvédi iroda
Ki NEM lehet KATA adóalany?
A fent soroltak közül nem lehet KATA adóalany az a vállalkozás:
- melynek adószámát a tárgyévben vagy az azt megelőző évben törölték
- melynek vállalkozói tevékenysége ingatlan bérbeadás
- amely felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll
- melynek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA alanyisága
Adózás a gyakorlatban.
Az alanyi adómentes kisadózó vállalkozásoknak csupán 3 féle rendszeres fizetni valójuk van:
- A KATA tételes adója minden hónapról a következő hónap 12-éig fizetendő a NAV részére.
- Teljes naptári év esetén 2 részletben, március 15-én és szeptember 15-én esedékes a települési önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó.
- Évente március 31-ig kell befizetni a kötelező kamarai hozzájárulást (regisztrációs díjat).
Ha többet szeretne tudni a kamarai hozzájárulásról, keresse a témáról szóló videót a BKIK tudástárban!
A kisadózó tételes adójának havi összege attól függ, hogy főállásúnak minősül-e vagy sem. A főállású biztosított, a nem főállású vállalkozóként nem az. A főállású, választhat, hogy havonta 50 vagy 75 ezer forintos tételes adót fizet, ha nem főállású, akkor a havi adótétel 25 ezer forint. A főállású kisadózónak minden TB ellátás jár. A pénzbeli ellátások alapja 50 ezer forintos KATA esetén havi 98.100 forint, 75 ezer forintot fizetve pedig 164.000 forint. Az 50 ezer forintos adó fizetése esetén azonban a kisadózó a nyugdíjához egy év alatt csak alig több mint 7 hónap szolgálati időt szerez.
Ha a katás ezt választja, a helyi iparűzési adó alapja a tényleges bevételtől függetlenül 2 és fél millió forint, az adó ennek 2%-a, tehát 50 ezer forint, illetve annak a naptári éven belüli működés napjaival arányos része. Ha azonban egy teljes évi működés ténylegesen elért árbevétele nem éri el a 3 millió 125 ezer forintot, célszerűbb a tényleges bevétel 80%-a utáni adófizetési módot választani, mert ekkor az adó kevesebb lesz 50 ezer forintnál is.
Szünetelés
A tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó nem fizet tételes adót azok után a hónapok után, melyek minden napján szünetel a tevékenysége, de ekkor a főállású kisadózónak a biztosítása is szünetel, és szolgálati időt sem szerez. Ha a szünetelés idején máshol sem biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles.
A kisadózó nem fizet tételes adót azok után a hónapok után sem, melyek egészében szülés utáni gyermekgondozás vagy tartós keresőképtelenség miatt vállalkozásában nem tevékenykedik, de a főállású kisadózó ilyenkor biztosított marad.
Azonban, ha a tevékenység a hónap akárcsak egyetlen napján még vagy már nem szünetel, akkor arra a hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.
Tévhitek a KATÁ-val kapcsolatban
Az egyéni katázók körében elterjedt tévhit, hogy ők nem egyéni vállalkozók, hanem „katások”. Valójában ők is egyéni vállalkozók, csak a lehetséges adózási módok közül az egyszerűbb kata adózást választották.
Sokan vélik azt is, hogy a kata adózó az áfában eleve alanyi adómentes, pedig az alanyi adómentesség nem a kata velejárója. 12 millió forintos éves forgalom alatt minden más vállalkozáshoz hasonlóan a katás is választhat az áfa fizetés és az alanyi adómentesség között. 12 millió forint bevétel felett azonban már nincs választási lehetőség: kötelező az áfa felszámítása, a katás is áfakötelessé válik.
Kisadózóként egyéni vállalkozásba fogni remek lehetőség azoknak, akik kipróbálnák magukat a versenyszférában önfoglalkoztatóként.
Érdemes lehet az egyszerű és jól átlátható, tervezhető katára áttérni azoknak a már régebb óta működő egyéni és kisebb társas vállalkozásoknak is, akiknek így vállalkozói élete kiszámíthatóbbá válik.
A jelen összefoglaló anyagnak nem célja mindazon szakmai ismeretek kimerítő jellegű bemutatása, hanem a teljesség igénye nélkül, tájékoztatási céllal kívánunk a vállalkozásoknak segíteni. Esetleges további kérdés esetén forduljanak bizalommal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához a tudastar@bkik.hu e-mail címen vagy keresse fel könyvelőjét, vagy jogi képviselőjét. A Kamara nem tudja szavatolni, hogy egyedi ügyekben a hatóságok a tájékoztatásban elhangzott szakmai véleménnyel azonos álláspontot képviselnek, ezzel kapcsolatosan a felelősségét kizárja.