Tűzvédelem, munkavédelem és orvosi alkalmassági vizsgálat
A cég méretétől és tevékenységétől függően különböző munkavédelmet érintő kérdéseket szükséges átgondolni, és a megfelelő szakembert bevonni ehhez. Nézzük a legfontosabbakat:
- A munkáltató szerződést kell kössön úgynevezett üzemorvossal. Az üzemorvos évente egy alkalommal szükséges felülvizsgálatot tartania, hogy a munkavállalók alkalmasak-e a munka végzésére.
- Érdemes egy kifejezetten tűz- és munkavédelemmel foglalkozó céget megbízni a szükséges szabályzatok elkészítésére
- A munkáltatónak gondoskodnia kell az alábbiakról:
- a munkahelyi elsősegélynyújtás feltételeit biztosítani kell (elsősegélynyújtó felszerelés (kis doboz, elsősegélynyújtó hely a telephelyen/irodán belül,
- kijelölt elsősegélynyújtók kinevezése és azok oktatása);
- Érintésvédelmi felülvizsgálatról jegyzőkönyvet szükséges készíteni (esetlegesen észrevételezett hiányosságok megszüntetését igazoló jegyzőkönyvek);-erre a feladatra olyan villanyszerelőt szükséges keresni, aki rendelkezik erre jogosultsággal
- Amennyiben a tevékenység során veszélyes anyagokat használnak, azokról nyilvántartást szükséges vezetni és a biztonsági adatlapok biztosítása (NNK felé bejelentési kötelezettség teljesítése);
- Érdemes munkavédelmi képviselőt választástani
- A munkáltató feladata ellenőrizni, hogy a munkavállaló munkára képes állapotban érkezik-e.
Tűzvédelem
A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet határozza meg a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabályszegéseket. A rendelet kimondja, hogy elsőfokú hatóság a katasztrófavédelmi kirendeltség, így rájuk számíthatunk egy tűzvédelmi ellenőrzés során.
- A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
- 1. § (1) * A Ttv. 19. § (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni, és a tevékenység megkezdésének időpontjától az alkalmazását el kell rendelni.
- (2) Tartós próbaüzem esetén - legfeljebb hat hónapos időtartamra - ideiglenes Szabályzat készíthető. A próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a Szabályzatot végleges formában kiadni.
Általánosságban elmondható, hogy ellenőrzés előtt a hatóság írásban kiértesíti az ügyfelet a tervezett ellenőrzésről, azonban ez nem kötelezettsége. Ám egy lakossági, vagy névtelen panaszbejelentés esetén jogában áll a hatóságnak előzetes tájékoztatás nélkül bármikor megjelenni az adott munkáltatónál.
Ebből kifolyólag is rendkívül fontos, hogy a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően végezzük tevékenységünket.
Amennyiben saját irodában/lakásban folytatja a tevékenységét valaki, az ő feladata ennek eleget tenni, illetve a szükséges tűzoltó készüléket biztosítani. Amennyiben bérelt irodában, akkor megfelelő körültekintéssel érdemes körbejárni, hogy a bérbeadó rendelkezik-e megfelelő szabályzattal, eljárási renddel.
Kötelező-e a munkavédelmi szabályzat?
Munkavédelmi szabályzat készítése nem kötelező, ám a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény, Mvt.) szerint a munkáltató feladata a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet biztosítása és az ehhez szükséges követelményeknek való megfeleltetése. A munkáltató döntése, hogy erre milyen formát választ, ám a szabályzat készítése a munkavédelmi gyakorlatban kialakult és bevált forma, mivel egyedi utasítások helyett megfogalmazott, betartható pontokat tartalmaz.
Miben jelent segítséget a szabályzat?
A munkavédelmi szabályzat egy belső szabályozás, ez nem függ a létszámtól, munkavédelmi szakmai követelmények határozzák meg. Feltétlenül szem előtt kell tartanunk, hogyha a cég elfogadta és bevezette használatát, onnantól kezdve a hatóság is ellenőrizheti a leírtak alkalmazását. A szabályzatban leírtakat be kell tartani és tartatni, ha nem így történik, bírságot róhatnak ki érte.
Esetlegesen bekövetkezett munkahelyi baleset esetén fontos szerepe van a szabályzatnak, az eljárási módnak. (pl. ismerte a munkavállaló, hogy vannak veszélyes gépek, olyan helység, ahova létrán szükséges feljutni, stb.)
Javasolt tartalmi elemei:
- területi hatály
- személyi hatály
- időbeli hatály
- veszélyességi besorolás
- feladatok, jogok, kötelességek a munkálattó és a munkavállaló részéről is
- orvosi vizsgálatok rendje
- Egyéni védőeszközök , védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
- személyi követelmények
- foglalkoztatási korlátozás alá eső munkahelyek, munkafolyamatok, munkakörök, munkaeszközök
- esetleges veszélyes anyagok és készítmények használata
- a munkairányításra vonatkozó követelmények
- nemdohányzók védelme
- képernyős munkahelyek követelményei
- elsősegélynyújtás biztosítás
- Munkavédelmi eljárások pl. veszélyes munkavégzés esetén
- Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának rendje
Ha elkészült a szabályzat, mire lesz még szükség?
Munkavédelmi oktatás megtartására, az alábbiakat összefoglalva:
- A jelenlegi munkavállalók oktatása (ez történhet szóban, illetve írásos anyag átadásával is) Ám egy jelenléti ívben ezt szükséges rögzíteni dátummal ellátva, amely archiválásra kerül
- ismétlődő oktatásokat szükséges tartani meghatározott időszakokban
- az új kollégákat minden esetben szükséges az oktatásban, tájékoztatásban részesíteni
- rendkívüli oktatásokat szükséges biztosítani, amennyiben új tevékenység, terület kerül például bevonásra.
- Az oktatásokat mindenképp dokumentálni szükséges.
Jogszabályi háttér (részletek a munkavédelmi törvényből)
- Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.
- Mvt. 12. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése is.
- a Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; - Mvt. 54. § (6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Az orvosi vizsgálat szerepe
Az egyik legfontosabb előírás, hogy minden munkavállaló, új belépő esetén előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
Mvt. 49. § (1) szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha:
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
- Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben (pl. a képernyős munkavégzésnél évente) – időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.Az űrlap tetejeAz űrlap alja