Varga Zoltán, a BKIK szakképzési vezetője május elején így foglalta össze a Munkacsoport megállapításait: „az SNI tanulók jövőbeni képzése során az eddigieknél is szorosabban kell együttműködnie az iskoláknak és a képzőhelyeknek, az iskolákban megfelelő számú gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens szükséges az SNI tanulók segítésére, valamint a szakmai vizsgát csak részben teljesítő SNI vizsgázók számára biztosítani kellene a részszakma teljesítéséről szóló bizonyítvány megszerzésének lehetőségét. Első lépésként még további hat ágazatban gyűjtjük össze az eddigi tapasztalatokat, majd - a konzultatív kamarai szerepvállalás részeként - azokra építve dolgozzuk ki a szükséges szakmai javaslatokat a döntéshozók felé.”
Ahogy azt Varga Zoltán előre jelezte, május végén került sor az Ágazati Munkacsoport újabb ülésére, melyen a hat előre jelzett ágazat - Elektronika és elektrotechnika; Építőipar; Kereskedelem; Speciális gép- és járműgyártás; Szépészet; Turizmus-vendéglátás - képviseltette magát.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy gyakori problémát jelent, hogy egy-egy tanulóról később (vagy egyáltalán nem) derül ki, hogy SNI státusszal rendelkezik. Ez is azt erősíti, hogy a szakmai támogatás keretében megvalósuló információ áramoltatás a minőségi szakmai oktatás feltétele. A foglakoztató cég dolgozóit - a tanulók fogadását megelőzően - érdemes érzékenyíteni. További előrelépést jelentene, ha a vállalkozások támogatást kapnának az iskolától a különleges bánásmód feltételeinek kialakításához. Egyetértettek abban is, hogy a téma teljes megértéséhez szakma specifikus módszertani segítségre van szükség különféle rendezvények - egy vagy több napos képzési struktúrák, gyakorlatorientált képzések - formájában.
A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatosan a résztvevők fontosnak tartották, hogy az valamennyi szakmára terjedjen ki. A cél olyan kompetenciák mérése, amelyek a szakma tanulásának megkezdéséhez - bemeneti feltételként - elengedhetetlenül szükségesek és az a szakmai specifikációk figyelembevételével történik. Szükséges meghatározni azokat a készségeket, képességeket, melyek elengedhetetlenek az adott szakma gyakorlásához. Abban is egyértelmű közös javaslat született, hogy olyan követelmények kerüljenek meghatározásra, melyek ágazatokon belül, a szakmákra vonatkozóan egységesen, országos szinten mérhetőek.
A 2024. májusi adatok alapján a Budapesten, szakképzésben tanulók 16%-a rendelkezik státusszal, melynek eloszlása a következő: SNI – 5%, BTMN – 11%.
Ágazati elosztásban a legtöbb érintett tanuló az Elektronika és elektrotechnika, valamint a specializált gép - és járműgyártás ágazatban található (összes SNI és BTMN: 21%), szakmák szerinti elosztásban pedig a festő, mázoló, tapétázó (44%), gépjármű mechatronikus (42%), karosszérialakatos (39%), burkoló (36%) és kereskedelmi értékesítő (35%) képviseli a legmagasabb arányt.
