Mire büszke elnökségének elmúlt 4 évéből?
Menjünk még egy kicsit jobban vissza az időben. Rögtön a 2019-es első megválasztásomkor az akkori elnökséggel úgy döntöttünk, hogy a BKIK szerepét újratervezzük és erőforrásainkat olyan szolgáltatások kidolgozására összpontosítjuk, amelyek valós értéket jelentenek a budapesti vállalkozások részére és hozzájárulnak sikeres működésükhöz.
Mindemellett a fővárosi kamara érdekérvényesítési tevékenységének alapjává a vállalkozásokkal folytatott közvetlen párbeszéd, a vállalkozások igényeinek előzetes felmérése vált. Az erős kormányzati és döntéshozói kapcsolatokkal rendelkező kamarai hátteret is felhasználjuk arra, hogy teret nyerjenek a fővárosi vállalkozói érdekek, és a jogalkotók felé közvetítsük a cégekkel közösen kialakított szakmai javaslatainkat.
A napi szolgáltatásfejlesztés és érdekképviseleti munka mellett akadt számos rendkívüli feladat is, hiszen a koronavírus-járvány utáni újraindulás, a tragikus ukrán háború, az összeurópai energia- és inflációs válság és a legújabb drámai események a Közel-Keleten számos vállalatot nehéz helyzet elé állított. Ezek a váratlan helyzetek rávilágítottak arra, hogy mennyire kulcsfontosságú a kamarai munkában is az alkalmazkodás képessége, hogy mennyire szükség van a folyamatos fejlődésre, az együttműködésre.
Az elmúlt években igyekeztünk a magunk eszközeivel hozzájárulni a fővárosi gazdasági ökoszisztéma fenntartásához és működéséhez, így többek között kampányt indítottunk a fővárosi turizmus felélesztésért, aktív szerepet vállaltunk egy nagyszabású érdekképviseleti összefogás élén a fővárosi közlekedésszervezés ésszerű átalakítása érdekében. A Magyar Mérnöki Kamara közreműködésével energetikai tanácsadást indítottunk a kerületi rendezvényeinken, szakmai fórumot kezdeményeztünk repohár-ügyben, a piaci igényekre reagáló felnőttképzési programokat indítottunk továbbá oktatási, vállalati és civil partnereink bevonásával dolgozunk a szakképzés népszerűsítésén, a duális képzési rendszer támogatásán, de markánsan kiálltunk a KATA ésszerű és fenntartható átalakítása érdekében is.
Hatékonyan tudtuk támogatni vállalkozásainkat a külföldi piacszerzésben, kapcsolatépítésben nemzetközi vásárokon való részvétellel és számos nemzetközi üzleti delegáció szervezésével, de a hazai KKV-knak társadalmi hasznosságuk kialakításában is tudtunk utat mutatni az Európai Vállalkozásfejlesztési díjjal kitüntetett Bridge to Benefits programsorozatunkkal.
A kerületekkel is meg tudtuk erősíteni kapcsolatainkat az újraszervezett tagcsoportjaink közreműködésével és sikerült olyan példaértékű kezdeményezést elindítani több kerületben is, mint a vállalkozások által befizetett helyi adók egy részének visszaforgatása energetikai beruházási programba, vagy a helyi szinergiákat kihasználó kapcsolatépítő üzleti reggelik.
Emellett szoros kapcsolatban állunk a többi területi kamarával is, és folyamatosan tanulunk egymástól. Ősszel a területi kamarák 90%-ának részvételével tartottunk egy évértékelő turisztikai fórumot, amelynek tanulságait felhasználva dolgozzuk ki szakmai javaslatainkat a szektor támogatására, majd közös standot szerveztünk az idei Utazás+ kiállításon.
A fővárosi kkv-szektor töretlen támogatása mellett nyitottunk a budapesti nagyvállalatok irányába is és létrehoztuk a BKIK Nagyvállalati Klubot, amelynek rendezvényein a nagyvállalatok vezetői a gazdaságpolitika meghatározó minisztereivel és kiemelt irányítóival folytatnak kötetlen beszélgetéseket, egyeztetéseket. Eközben a Klub egyedi lehetőséget biztosít kapcsolatépítésre, illetve intenzív nagyvállalati taglétszám növelésre. Február végén volt vendégünk Navracsics miniszter úr, aki nyomatékosította a jelenlévő 16 területi kamara vezetői és nagyvállalkozói előtt, hogy az új minisztérium vezetőjeként a területi kamarák szervezetén keresztül kívánja a gazdaságfejlesztési javalatokat összehangolni a területfejlesztéssel.
Ezeket a sikereket nem lehetett volna kamaránk tisztségviselőinek hathatós támogatása, illetve egy hatékony BKIK munkaszervezet nélkül megvalósítani, őket külön köszönet illeti, ahogy a kamarai együttműködésben a területi kamarai elnök társaim is és nem utolsó sorban köszönet a magyar gazdaságpolitika vezetőinek, akik lehetőséget adtak a párbeszédre.
Milyen célokat tűzött ki a következő elnöki ciklusra?
Legfontosabbnak talán azt tartom, hogy az eddigi sikeres kamarai munkánk tapasztalataira építve még szorosabb, és hatékonyabb partneri együttműködést kell kiépítenünk a vállalkozásokkal annak érdekében, hogy a piaci változásokra a lehető leggyorsabb, összehangolt válaszokat legyünk képesek adni. A forráshiányos időkben pedig a tudásra kell koncentrálnunk, ezért a képzések jelentősége felértékelődik. Ezen kívül meggyőződésem, a magyar gazdaság alapvető érdeke az, hogy a jövőben az eddigieknél jóval erősebben építsünk a területi kamarákra és rajtuk keresztül az általuk képviselt vállalkozásokra.
Önt jelölte a BKIK Küldöttgyűlése a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjára az ősszel esedékes tisztújításon. Milyen elképzelése van az MKIK vezetéséről, szerepéről?
Induljunk ki onnan, hogy a mai MKIK a vezetési stílusa sokak számára nem elfogadható. Mi nyitottak vagyunk, konzultatívok, az erős csapatmunkában hiszünk, közösen gondolkodunk, dolgozunk, mindenkinek megvan a feladata. Bennünket az érdekel, mit szeretnének a vállalkozások. Egy ilyen típusú csapatban nincs helye a mások véleményét ignoráló, autoriter jellegű irányításnak. Mi ezért szeretnénk elsősorban változást és egy nyitott, együttműködésen alapuló kamarát megvalósítani, valódi kérdésekre valódi válaszokat adni. Valakinek előbb-utóbb meg kell, meg kellett ezt a lépést tennie. Ha ehhez én kellek, ettől sem zárkózom el, ezt már többször jeleztem, de ez számomra továbbra sem személyes ügy. A küldöttgyűlésünkön is elmondtam, támogassunk mindenkit, aki hasonló változást szeretne. Az MKIK-nak a területi kamarák munkáját kell segíteni, szükség szerint összefogni.
Az MKIK és a Kormány között kialakult stratégiai partnerséget tovább kell vinni. De ez mára már nem elég. Többet várnak tőlünk a vállalkozók is és a kormányzati partnerek egyaránt. Aktív és cselekvő Kamarát várnak tőlünk. Olyan országos kamarát, amely folyamatos mérésekkel, adatokkal alátámasztott javaslatokkal képes segíteni a kormányzat munkáját. Ehhez viszont elengedhetetlen az említett erős és hatékony területi kamarai együttműködés, hiszen a hiteles kamarai szervezet valódi alapját a vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei és városi kamarák képezik.