A magyar gazdaság máig ható sikertörténeteit mutatja be közérthetően, látványosan – és történészi hitelességgel a Rubicon és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közös videósorozata. A tudás.hu stábja erről kérdezte Antalffy Pétert, a Rubicon Történeti Intézet tudományos munkatársát.
Antalffy Péter
Halmokban állnak a siker biztos receptjét kínáló kötetek a könyvesboltokban. Az önfejlesztést, a meggyőzést, a siker tervezését kézikönyvszerűen, vagy mint valami lexikon szócikkeit kulcsként kínálja egyik-másik szerző, ezeket pedig igazán nehéz a saját habitusunkhoz szabni. Vajon hol keressük a jó megoldást?
Talán meglepően hangzik: a magyar, illetve az európai történelemben. Ezt a gondolatot többször elmondtuk a Rubicon és a Budapesti, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közös rendezvényein.
Az együttműködés 2024 őszén indult, és a célja, hogy bemutassa a magyar gazdaság- és vállalkozástörténet hőskorát, amelyet a XIX. század második harmadától látunk izgalmasnak és tanulságosnak.
Számos olyan találmány, márka, cégnév tartozik ehhez a korszakhoz, amiket a mai napig ismerünk, és változatlanul sokat jelen vannak a magyar emlékezetben.
Az eseményekről nyilvánosan elérhető videósorozat is készült, amelynek egyes darabjai a magyar gazdaság máig ható sikertörténeteit mutatják be közérthetően, látványosan – és a kutatásokat végző szakértők hitelességével. A filmeket a YouTube-on bárki megnézheti.
A filmek fókuszában olyan ikonikus hazai vállalkozások állnak, mint például a Gundel, a Gerbeaud, a Dreher, a Zwack, a Törley, a Ganz-gyár, illetve a világhírű budapesti gőzmalmok, vagy akár a Herz és a Pick.
Ezek a márkák és vállalatok ugyan az Osztrák-Magyar Monarchia idején érték el első csúcspontjukat, de most is a magyar ipari és kulturális örökség részét képezik.
Nem egy szokásosnak tűnő valamely gazdaságtörténeti szempont bemutatása volt a célunk. Telt házas, élő eseményeket szerveztünk, amelyeken az adott témát kutató történész mellett egy vagy két kortárs piaci vezetőt hívtunk meg, akik elmondták, hogy milyen kifutásuk lehetett e vállalkozásoknak akár a kommunizmus, akár a rendszerváltás idején, akár itt az ezredfordulón.
A hazai közönség számára bemutatjuk, hogy a történelem nemcsak politikából és csatákból áll, a gazdaság, az üzlet a história szempontjából is példaadó terület.
Széchenyi már látta a nemzetközi tendenciákat
A kiegyezéssel indult a felívelés?
Az elmúlt évtizedek történeti kutatásai, különösen Klement Judit és Kövér György munkái, arra jutottak, hogy bizonyos területeken jóval korábban, az 1850-es évektől már erőteljes a gazdasági fellendülés, amire a kiegyezés után – mivel ennek része a gazdasági kiegyezés is – további tér nyílik.
Rengeteg minden alakul át, modernizálódik azokból az előzményekből, amelyek megjelennek már a század közepén. Széchenyi István már látta a friss nemzetközi tendenciákat, ezeket nemcsak gyakorlatba ültetve igyekezett meghonosítani, hanem több szövegében meg is írta.
Neki nem csak a Lánchidat, meg a gőzhajózást köszönhetjük, de ő felelős az egyik első vállalkozásért, a Pesti Hengermalomért, ami ugyan még nem sikeres üzletileg, de a további úttörő kísérletek részben ennek inspirációjára indulnak el a szabadságharc leverése utáni években.
Az egész piaci környezet megváltozott, eredményeképp olyan gépipar jöhetett létre, amely például a Ganzhoz vagy Weiss Manfrédhez kötődik. Klement Judit számos publikáción keresztül mutatta be, hogy a világhírűvé váló dunai malomiparhoz olyan közeg teremtődött, amiben az iparág az 1800-as évek második felétől egészen az első világháborúig virágzott. Nem pusztán a gazdasági szerepről van szó, egy-egy árucikk sikeréről, hanem egy európai színvonalú vállalkozói kultúra kialakulásáról is.
Emellett megváltozott az Osztrák-Magyar Monarchia társadalma: egy királyság típusú államformán belül modern polgárság jött létre, amely egyrészt műveltségében, piaci szemléletében, újítókészségében is nagyon erősen nemzetközileg tájékozottá és modernizálásra törekvővé vált.
Olyan szemléletet teremtettek, nem csak a fővárosban, hanem egész Magyarország területén, amit ma is taníthatnának: íme, így lehet tartós sikert elérni.
Hogy épül fel a sorozat?
Az első estünk a vendéglátás átalakulásáról, a Gundelről és a Gerbeaud-ról szólt, történetükben a legnagyobb törést a kommunista hatalomátvétel okozta. 1948 után gyakorlatilag mindent államosítottak, ez – ahogy a többi cégnél is tapasztalható – kettétöri a teljes magyar gazdaságtörténetet.
Visszatérve az induláshoz, a kezdeteknél feltűnik, hogy Magyarország az 1800-as évek közepén elég érdekes területnek látszik ahhoz, hogy külföldiek idejöjjenek, tudást hozzanak, szerencsét próbáljanak és együttműködjenek a helyiekkel, mert befektetésre érdemes viszonyokat találnak.
Régebben előszeretettel hangoztatták, hogy Magyarország agrárországként elmaradott volt az iparosodott nyugathoz képest. Mint kiderült, ez csak részben igaz, hiszen pont a természeti adottságok miatt jöhettek itt létre olyan új iparágak, amelyek húzóerőt jelentettek a vállalkozások más kategóriáinak. Ilyen pregnáns példa a malomipar.
lement Judit kutatásaiból tudjuk, hogy éppen ez a mezőgazdasági háttér lehetővé a gőzmalom-ipar fellendülését és technikai fejlődését.
Ebben magyar befektetők, bankok játszottak szerepet, látva a biztonságos viszonyokat, hamarosan megjelentek a fejlesztésekben elöljáró külföldiek, köztük egy svájci molnár-dinasztia fiai, a Haggenmacher-testvérek, Henrik és Károly. A kiteljesedő dunai gőzmalomipar teljesen átrajzolta Pest-Buda (1873-tól Budapest) térképét, az iparfejlődés a várost is fejleszti, miközben a technológia finomul, és nő a kapacitás.
Olyan őrlési képességet dolgoznak ki, amelyre az amerikaiak is kíváncsiak, eljönnek, hogy megnézzék, miféle technológiától annyira finom a magyar liszt. Ami Párizstól Londonig, Brazíliáig is keresett árucikk.
A titok egyik nyitja, hogy már nem malomkövekkel, hanem fém hengerekkel és gőzhajtású gépekkel őrölnek.
A hengerek viszonylag gyorsan kopnak, de jön Ganz Ábrahám, aki a kéregöntés bevezetésével ellenállóbbá teszi a hengereket. Ganz mérnöke, a bajor eredetű Mechwart András a hengereket rovátkákkal látja el, így a liszt még tisztább és finomabb lesz.
Az itteni hengerszék fejlesztés az egész világon elterjedt, a dublini Guinness Sörgyárban ma is látható ilyen darab. Tehát nem egyszerűen csak egy ágazatról vagy termékről beszélünk, ez az egész közeg hozta létre az új városi vállalkozói kultúrát, olyan polgári réteget, amilyet több mint 100 évvel később sem látunk pont így kialakulva, mint ahogy ez a dualizmus alatt megfigyelhető volt.
Manapság úgy tálalják nekünk az újdonságokat a cégvezetők, a Steve Jobshoz hasonló ikonikus „fejek”, mintha külön iparágakról, külön technikai fejlesztésekről lenne szó. Nagyon izolált a szemlélet, ha ellenben a történelmet nézzük meg, ez másképp látszott. Sokkal komplexebb, mozaikszerűbb a kép, máshogy gondolkodtak: lényegesen organikusabban.
Nemzetközi karrierek indultak
A fejlesztések növelték a város jelentőségét is.
Igen, szerencsére nem csak a ma is álló Ganz Öntödei Múzeum a jelképe ennek. Négy olyan malomépület is fennmaradt, ami az egykori modern technológiájú, nagy kapacitású gőzmalmok emlékét őrzi. De ott van a Gundel, korábban Vampetics, a legendás hely a Városligetben, amit valaha a főváros lakói a legfőbb szórakozóhelynek tekintették. Ha megnézik a Rubicon Youtube csatornáján, hiszen a teljes estek visszanézhetők, egészen más volt a városi szórakozási kultúra.
Gerbeaud Emil cukrász azt találta ki, hogy papírtálcán is adja a süteményeket, ezzel mobilissá lehet tenni a fogyasztást, nem kell hozzá leülni. Modernizálódtak a receptek is.
Nemzetközi karrierek indulnak be, a később élelmiszeripari vállalkozóvá váló Julius Maggi is a fővárosi malmokban gyakornokoskodott.
A piacot meghatározó családok sarjai egymás között házasodtak.
Haggenmacher Henrik már több lábon áll, először egy kőbányai sörfőzdébe fektet, majd Budafokon, Promonorban létrehozza a saját sörgyárát, mellette Kőbányán is bővít és teszi üzemét versenyképessé, így keletkezik a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt., amelynek vezetését átadja legidősebb fiának. Az ifjabb Henrik pedig benősül a Dreher családba.
A legfiatalabb lány, Berta, aki a gyermektelenül elhunyt Haggenmacher Károly örököse is, Dreher Jenőhöz megy nőül.
Az idősebb Haggenmacher Henrik nagyértékű ingatlanokban is „utazott”, igaz ez?
A nálunk is megszólaló kutatók is bemutatták, hogy ez a vállalkozói kör építi Budapestet. A másik érdekes kérdés a modern bankok megjelenése, mert Pesten még nincs igazi nemzeti bank. Hasonló funkciókat az új kereskedelmi bankok láttak el, például a Magyar Általános Hitelbank.
Mobilizálják a magyar befektetői kört, és e körben szövődnek kapcsolatok olyan emberek között, akik közösen támogatnak budapesti fejlesztéseket is. Összeállnak, hogy legyenek infrastrukturális fejlesztések, a város köztisztaságáért, a kultúrájáért, építészetéért felelősséget éreztek. Mivel évről-évre előfordulnak kolerajárványok, a városi köztisztaság folyamatosan probléma, szükségszerű, hogy modern megoldást keressenek.
Az ipari munkakultúra kialakításában ezek a vállalkozói csoportok erősen jelen voltak, akik később a profitot valódi kulturális termékekre fordították.
(Haggenmacher Károly a műgyűjteményét az Iparművészeti Múzeumra hagyta.) Más volt a munkához való viszony, napi 8 órás munkanap ritkán fordult elő, általában 10-16 órát dolgoztak. Fizetett szabadságok olyan mennyiségben, mint ma, nem álltak rendelkezésre. Ha valaki végkielégítést kapott, az körülbelül két-három napnyi bérnek felelhetett meg, ahogy az egyik Rubicon estünkön elhangzott a Gundel történetével kapcsolatban. Viszont a cégvezetők felelősnek érezték magukat, nem csak egy igazgatói székben ültek valahol. Jó példa Gundel Károly, aki valóban hajnaltól figyelte, hogy pontosan milyen alapanyag beszerzések történnek, figyelte, hogyan dolgoznak a pincérek.
Elvárt volt a személyes részvétel a cégben. A Richternél a német megszállásig, a Zwacknál, Drehernél, vagy Picknél a kommunizmus megjelenéséig látjuk a családok közvetlen részvételét a vállalkozások életében.
Ez sokkal szervesebb viszony volt, mint amit mondjuk az ezredforduló után a globális nagyvállalatoknál látunk.
Iparágakhoz és szereplőkhöz köthető helyszínek
Folytatják-e az esteket és a videósorozatot?
Számos olyan téma van, amire még nem került sor, pedig megérdemli. Most nem szeretnék előre lelőni dolgokat, de ha csak felsorolom, hogy milyen témák voltak idáig, látszik, hogy milyen irányba megyünk.
Egyrészt itt Budapesten volt szó a Gundelről és a Gerbeaud-ről, a Dreher, a Richter és a Zwack megjelenéséről, valamint fejlődéséről, sőt a kríziseiről, mert mindegyiknek túl kellett élnie az első világháborút, Trianont, a két világháború közötti gazdasági válságot, majd a kommunista hatalomátvételt, a rendszerváltás utáni újrarendeződést, ami erős kihívást jelentett minden cég számára.
De visszük vidékre is az eseményeket, a magyar bortörténet szereplőiről, válságairól, sikereiről Egerben volt szó. A magyar húsipar fejlődéseiről, hírességeiről Gyulán tartottunk Rubicon-MKIK estet.
Igyekszünk megtalálni a történelmi szereplőkhöz és iparágakhoz köthető legrelevánsabb helyszínt.
Korabeli képi forrásokkal gazdagon illusztrált rövid dokumentumfilmek is készültek, ezeket már lehet látni a Youtube-on. Ezekben is neves történész szakértők segítségével mutatjuk be röviden a magyar vállalkozók hőskorának a sikertörténeteit.
A malomiparnál Klement Judit, a Ganznál Hidvégi Mária szakértelmére hagyatkoztunk. Török Róbert volt a Dreher és a Zwack, illetve az alkoholipar szakértője. Szeretnénk nemcsak tudományos eredményeket felvonultatni, hanem a nagyközönséget arra késztetni, szemléljük máshogy amagyar történelem ezen a korszakait és szerepelőit.
forrás: tudas.hu
