Az „ügyfélszolgálat” szóról legtöbbünknek az olyan ügyintézés jut eszünkbe, amit legszívesebben nem csinálnánk vagy örömmel bíznánk másra, hogy intézze. Mit csinál a BKIK ügyfélszolgálata?
Számos fontos dolgot. Érdekes és sajátságos párhuzam, hogy a kamarai ügyfélszolgálat működése ugyanannyira hasznos és nélkülözhetetlen a kamara, mint szolgáltató szervezet számára, mint amennyire hasznos és nélkülözhetetlen a kamarai tagok számára.
Nézzük sorban, melyek ezek?
A tagnyilvántartással indul: a tagsági jogviszony létesítésének első pillanatától az összes adminisztratív teendőt mi végezzük. Nyilvántartásba vétel, osztályba sorolás, hiánypótlások és adategyeztetések ügyintézése, tagdíjszámla elkészítése, kamarai hozzájárulás jóváírása, kérelmek ügyintézése Az ügyfélszolgálat összes kommunikációs csatornáját mi kezeljük az emailtől a telefonon át, az e-papíron keresztül a személyes ügyintézésig.
Mennyire hálás feladat ez?
Hogy őszinte legyek, ez nem hála kérdése. Csinálni kell, pontosan, gyorsan, kiszámíthatóan. Ügyfélszolgálatunk kizárólag a budapesti székhelyű vállalkozások adatait kezeli. Kamarai Nyilvántartási Rendszerünk Budapesten mintegy 330 000 regisztrált vállalkozást tart nyilván. A gazdasági kamarákról szóló törvény (Gktv.) szerint ebben a nyilvántartásban kell regisztrálnia minden egyéni és társas vállalkozásnak, amely megalakul, feltéve, hogy tevékenysége nem úgynevezett „agrár” tevékenység. Fontos, hogy a vállalkozások a törvényi kötelezettségüknek tesznek eleget azzal, hogy regisztrálnak a szakrendszer felületén és minden év március 31. napjáig megfizetik az 5000 forint kamarai hozzájárulást. Azonban ezáltal a vállalkozások nem válnak a kamara tagjaivá. Kamarai taggá az válik, aki saját kérésére létesít tagsági jogviszonyt, és vállalja a BKIK Alapszabályában foglalt kötelezettségeket. A BKIK-nak több, mint 3000 tagja van. A tagdíj mértéke a tagok esetében nem az éves 5000 Ft, hanem ennél magasabb összeg, mely az előző évi nettó árbevétel függvényében kerül meghatározásra. Az egyéni vállalkozók is kamarai tagokká válhatnak, de az ő tagdíjuk mértéke egységes. Fontos megjegyezni, hogy a tagdíjból a tárgyévi kamarai hozzájárulás (5000 Ft) levonásra kerül.
Azt ebből látni lehet, hogy a kamara oldaláról ez komoly feladat, de a kérdés az, hogy mennyire partnerek ebben a fővárosi vállalkozások?
Rendkívül fontos lenne - és a vállalkozások ezzel tudnának a legtöbbet segíteni nekünk is és saját maguk számára is - ha rendszeresen frissítenék adataikat. Így a pontos adatok alapján kereshetnének és találhatnának üzleti partnereket a Kamarai Nyilvántartási Rendszer nyilvános kereső felületén. Közös érdekünk, hogy a vállalkozások belássák azt, hogy ha a nyilvántartásban a pontos adataik szerepelnek, akkor a kamara első kézből tudja tájékoztatni őket a gazdasági tudnivalókról, a fontosabb jogszabályi változásokról, a forráshoz jutás lehetőségeiről, a pályázatokról és az előnyös üzleti konstrukciókról. A kamara kérdőívekkel, felmérésekkel rendszeresen monitorozza a vállalkozások igényeit és tapasztalatait annak érdekében, hogy a vállalkozások részére nyújtandó saját szolgáltatásait folyamatosan fejlessze, pontosítsa.
Mi jelenleg a „slágertéma” a BKIK ügyfélszolgálatán?
Az Építőipari Kivitelezői Nyilvántartás. Bár a nyilvántartásba történő bejelentkezés szigorúan elektronikus úton, Ügyfélkapuval történik, mégis számos esetben kérnek segítséget a vállalkozók. A kötelező felelősségbiztosítás feltöltésében is segítséget nyújt az ügyféleszolgálat, illetve a szakrendszerbe már feltöltött kötvények ellenőrzését is jelenleg a területi kamarák végzik, a BKIK esetében az ügyfélszolgálat munkatársai teszik ezt. Azok a vállalkozások, akik nem tettek eleget a törvényben előírt határidőig a kötelező felelősségbiztosítás megkötésének, és az erről szóló igazolást nem töltötték fel a nyilvántartásba, az MKIK részéről eltiltásra kerülnek, tevékenységüket a hiányok pótlásáig nem végezhetik.
Az építőipari kivitelezői nyilvántartásban szereplő vállalkozások ellenőrzése keretében a területi kamara az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Amennyiben a területi kamara ellenőrzése alapján megállapítja, hogy a kivitelező vállalkozó tevékenységét bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, az MKIK bírságot szabhat ki, és a legszigorúbb esetben - határozatban - meg is tilthatja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását.
Mi a helyzet a közbeszerzésekhez szükséges hitelesítési záradékok kiadásával?
Kérés esetén a közbeszerzésekhez szükséges hitelesítési záradékot kizárólag az önkéntes tagok részére - és itt jegyzem meg, hogy az angol-német nyelvű igazolásokat is - a BKIK ügyfélszolgálata adja ki. Az angol-német nyelvű igazolásokat nem csak tagok igényelhetik és főként külföldi munkavállaláshoz kérik az egyéni és társas vállalkozások. Az igazolás kizárólag rendezett vállalkozások számára adható ki, azaz a Kamarai Nyilvántartási Rendszerben regisztrált és a kamarai hozzájárulást minden évben megfizető vállalkozás részére. Amennyiben tag kéri, ott további feltétel a rendezett tagsági viszony is. Ezekben az igazolásokban két nyelven igazolja a BKIK, hogy az adott vállalkozásnak melyek a közhiteles adatai, illetve hogy a kérdéses tevékenység a vállalkozás tevékenységi körei között szerepel. Azonban számtalan esetben azért igénylik a vállalkozások ezt az igazolást, mert külföldi partnerrel szerződnek és a külföldi partner kéri az igazolást, hosszabb távú szerződés esetén akár évenként is.
Dr. Szamosi Anita, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ügyfélszolgálati és Követeléskezelési Igazgatóságának vezetője;
a kamarai köztestületi munka, a szervezet működésének területén szerzett évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik
