A kormány elfogadta az az adózás rendjéről szóló törvény bírságokat érintő módosítását, amely 2024. augusztus 1-től lépett hatályba és amely változások a Magyar Közlöny 2024.évi 74.számában jelentek meg.
Az új szabályozás által érintett bírságok:
- Az általános bírságszabály esetében a természetes személy adózó az eddigi 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig, nem természetes személy adózó pedig 500 ezer forint helyett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
-
-
- A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
- Nem lehet mulasztási bírsággal sújtani az adózót, ha a kötelezettség ugyan késve teljesítési, de e mellett a késedelmét hitelt érdemlően igazolja. (úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható)
-
Mit érdemes ellenőrizni, mire kell fokozottan odafigyelni?
- Ellenőrizni kell a jelenleg folyamatban lévő eljárásokra, az azokban feltüntetett határidőkre.Elektronikus értesítés, kézbesítés esetén ellenőrizni kell a tárhelyre érkezett üzeneteket, mert sok esetben a kézbesítés napjától számítják a határidőket.
- Fel kell készülni a jövőben lehetséges eljárásokra vonatkozóan az adózói kötelezettségekre és a törvény által biztosított lehetőségekre, illetve ezek határidejére, melyet az AIR - az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályoz.
- A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetében a foglalkoztatót (munkáltatót) az eddigi 1 millió forint helyett 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani.
-
- A szabályok megsértésének minősül, ha az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem-, vagy késedelmesen teljesítette.
- Amennyiben az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen ugyan, de még az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, akkor az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.
Mit érdemes ellenőrizni, mire kell fokozottan odafigyelni?
- Ellenőrizni kell egyaránt a lezárt-, és nyitott (folyamatban lévő) jogviszonyokat. Ez azt jelenti, hogy elévülési időn belül minden foglalkoztatott be és kijelentését, azok adóhatósági feldolgozottságát, illetve a bejelentett adatoknak a munkaszerződésekhez kapcsolódó megegyezőségét ellenőrizni kell.
- Ehhez kapcsolódóan ellenőrizni kell, adott esetben felül kell bírálni a munkaszerződéseket, azok adattartalmát, a munkaköri leírásokat is.
- Fel kell készülni a jövőben lehetséges be- és kijelentések ütemezésére, azok jogszabályban előírt határidejére és tartalmára, melyet az ART - az adózás rendjéről szóló törvény szabályoz.
- A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén az adózó az eddigi 1 millió forint helyett 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
-
- A kötelezettség megszegésének minősül a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztása, vagy a nem a tényleges ellenértékről kibocsátása, vagy amennyiben az adózó az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
- Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.
- Amennyiben a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.
Mit érdemes ellenőrizni, mire kell fokozottan odafigyelni?
- Ellenőrizni kell, hogy a foglalkoztatottak megkapták-e a megfelelő képzést a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét teljesítésére.
- Ellenőrizni kell, hogy az elévülési időn belüli iratok, dokumentumok megfelelően vannak-e tárolva, az iratőrzési hely a valóságnak megfelelően van-e bejelentve.
Az ellenőrizendő iratok körébe, az iratok megőrzésébe bele tartozik a számla- és nyugtatömbök fel nem használt része is, illetve a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása is.
A törvényben leírt határidők és szabályok a legkönnyebben ellenőrizhetőek az adóhatóság részéről, így azok betartására fokozottan figyelni kell. Azonban a törvénymódosítás nem terjed ki az adóhatóság mérlegelési jogkörére, amely számos körülményt figyelembe vesz, így a módosításban megnevezett maximális bírság összegeket általánosságban csak ismételt szabálysértés esetén alkalmazzák.
A módosítások hatályba lépése előtt érdemes ellenőrizni az esetleges hiányosságokat, javítani pótolni azokat, illetve amennyiben szükséges, hozzáértő szakembert megbízni, vagy a meglévő szolgáltatási szerződést kibővíteni az állandó kontroll fenntartására.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a közeljövőben egy könnyen megérthető, értelmező kiadványt készítünk, amelyben részletesen bemutatjuk, hogy a vállalkozásoknak milyen kötelezettségei és lehetőségei vannak a fenti változásokkal kapcsolatban.
