Hogyan maradhatnak versenyképesek a magyar kkv-k, miközben Európa nyugati felén gazdasági stagnálás várható? A válasz a Demján Sándor Program, amely 1.400 milliárd forintos támogatási csomaggal segíti a vállalkozásokat. A program tőke- és hitelforrásokat biztosít, csökkenti az adminisztrációs terheket és elősegíti a digitalizációt. A 100 milliárdos tőkeprogrammal, kedvezményes hitelekkel és célzott támogatásokkal induló kezdeményezésről kérdezték Nagy Eleket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
Mi a Demján Sándor program fő célkitűzése? Hogyan illeszkedik ez a magyar gazdaságfejlesztési stratégiákba?
Magyarországon több mint 900 ezer vállalkozás működik, melyek jelentős része mikro-, kis- és közepes méretű, és ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót. Most, hogy az európai, közte a legfőbb partnerünk a német gazdaság nehéz helyzetbe került, fontos és nyugodtan mondhatom, hogy szükségszerű lépés a Kormánytól egy erős és komplex gazdaságösztönző program elindítása.
A Demján Sándor Program 2025-ben összesen 1.400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kkv-k versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Emellett pedig a 8+1 intézkedés fókuszában az áll kormányzati részről, hogy miközben 2025-ben Európa nyugati felén stagnálás közeli állapot várható, addig hazánkban a gazdasági növekedés 3 százalék fölött legyen.
A program szándékait, céljaikat a kamarai közösség is egyértelműen üdvözli, támogatja és annak végrehajtásában aktív közreműködő szerepet végez. Fontos megemlítenem, hogy az MKIK új elnöksége 15 pontból álló saját, a vállalkozások napi működését támogató javaslatcsomagot is elfogadott, amely illeszkedik a kormányzati akciótervhez és rövid távon megvalósítható intézkedéseket tartalmaz.
A javaslatcsomag elemei - a teljesség igénye nélkül: adminisztrációcsökkentés, egyablakos ügyintézés, adó egyszerűsítése, új képzési struktúra bevezetése - nem, vagy csak minimális pénzforrást igényelnek és alkalmasak a GDP növelésére.
Hogyan kapcsolódik a Demján Sándor program az MKIK tevékenységéhez, milyen szerepet vállal a kamara a megvalósításban?
Az MKIK - a 23 területi kamarára alapozva, akik kapcsolatot ápolnak a területileg hozzájuk tartozó KKV-kal - több ponton is együttműködő szerepet vállal a kormány által meghirdetett 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervben, és annak előbb említett, Demján Sándor Program 8+1 elemű intézkedési ágában.
Egyrészt a 100 milliárdos keretösszeggel meghirdetett és az MKIK kezelésével és a területi kamarák közreműködésével megvalósuló Demján Sándor Tőkeprogram célja a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitelképességük javítása.
A tőkeprogram különös figyelmet fordít az infrastruktúra- és kapacitásbővítéssel, piacbővítéssel, exporttal, technológiai fejlesztéssel, digitalizációval, energiahatékonyság-javulással és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos beruházások támogatására. Másrészt a kamarai rendszer jelen van lebonyolítóként a Széchenyi Kártya programban.
Az akcióterv keretében, 2024. november 1-től a beruházások ösztönzése érdekében 5-ről 3,5 százalékra csökkent az ügyfelek által fizetendő éves kamat a program beruházást támogató hitelelemeinél. Fontos megjegyezni ez - március 1-jétől – tovább, immáron 3%-ra csökken a KAVOSZ és a Bankszövetség együttműködésének köszönhetően, melyben a KAVOSZ méretéhez képest jelentős terhet, a csökkentés költségének körülbelül 20%-át vállalta.
Az MKIK-nál jelenleg is folyamatban van a KKV-k javaslatainak és igényeinek felmérése és összegyűjtése az adminisztrációs terhek csökkentésére és működési környezetük egyszerűsítésére témakörében. Reményeink szerint konkrét javaslat kerül megfogalmazásra a közeljövőben a kormányzat és a törvényhozás számára. Említést érdemel, hogy kamarai közösségünk az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program, „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program népszerűsítésében és a cégek megtalálásában is közreműködik.
Mely ágazatokra összpontosít a program, és miért ezekre esett a választás?
A programon belül vannak a vállalkozások számára célzottan és általánosan elérhető elemek is. Például az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program vagy a Széchenyi Kártya termékek egy része általános megfelelési előírásokat tartalmaznak, és nincsenek iparágra vagy tevékenységi területekre fókuszálva. Az Exportösztönző Hitelprogram pedig értelemszerűen az exporthoz kötődő tevékenységek fejlesztését segíthetik.
A program egészének a legfőbb szemlélete az árbevétel növelését célozza. A munkahelyteremtés, ami évtizedekig a fejlesztési programok középpontjában volt szerencsére mára már kikerülhetett a fókuszból, hiszen 2010 óta több mint egy millió munkahely jött létre, és jelenleg már a meglévő munkaerőnek a termelékenységének a növelése a cél, ami egyben a jelentős béremeléseknek a fedezetét biztosíthatja.
Ennek érdekében a program igyekszik a beruházások, export, digitalizáció, valamint az adminisztrációcsökkentés ágán keresztül is javítani a hazai kkv-k helyzetén és környezetén.
Milyen konkrét támogatási formákat kínál a program?
Tőke és hitelági, valamint vissza nem térintendő, voucher elemei is egyaránt vannak a programnak összesen 1400 milliárd forint értékben. Ez a 2025-re várható 88 ezer milliárd forintos hazai összterméknek közel az 1,6%-a, ami a jelentős külföldi tőkebefektetésekkel együtt jó eséllyel kimozdítja az elmúlt évek stagnálásából a magyar gazdaságot.
Milyen mérőszámokkal követik nyomon a program sikerességét?
Mintegy hétezer érdeklődőből közel kétezer pályázatot nyújtottak már be az 1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programra (937 kkv, 509 közepes és 439 mikrovállalkozás). A keretösszeg 48 milliárd forint, azonban az eddigi támogatási igény már túl van a 137 milliárd forintos összegen is.
A 9 milliárdos keretösszegű „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” támogatási programra pedig több mint 2700-an jelentkeztek eddig. A kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató Demján Sándor Tőkeprogram hamarosan százmilliárd forintos keretösszeggel indul, amelynek keretében 100-200 millió forint közötti tőkebefektetésekben részesülhetnek a cégek, minderre több mint 1800 cég már előregisztrált.
Tehát a vállalkozók érdeklődése jelentős, már csak az a feladat, hogy jól végiggondolt, hatékony beruházásokba kerüljön befektetésre a rendelkezésre álló forrás.
Hogyan biztosítják, hogy a programból származó támogatások valóban azokhoz a vállalkozásokhoz jussanak, akik a legnagyobb hozzáadott értéket képviselhetik?
A tőkeprogramról tudok ebben az esetben nyilatkozni, itt komoly tőkealapkezelői tapasztalattal és elismertséggel rendelkező kollégák lesznek a segítségünkre egy erős scoring rendszer felállításában, mindemellett a területi kamarák helyi tudása és tapasztalata is nagyban hozzájárul a lehető legjobb cégek kiválasztáshoz.
Ez utóbbi, a helyi vállalkozókkal kapcsolatban álló, a helyi szereplőket ismerő területi kamarák bevonása a 100 milliárdos tőkebefektetési program kiválasztási folyamatába egy újszerű, eddig még egyáltalán nem használt eszköz.
Nagyon bízunk benne, hogy pont azokat a központi scoring rendszerrel nem mérhető helyi gazdaságra gyakorolt hatásokat és a vállalkozók személyeinek faktorait tudják ők a kiválasztásba behozni, ami a sikeres fejlesztéseknek fontos összetevői. Így tudunk remélhetőleg elszakadni a hitelezői megközelítéstől, és közeledni a tőke befektetésihez.
Milyen visszajelzések érkeztek eddig a programban részt vevő vállalkozásoktól?
Országos értékelésben mondhatom, hogy a visszajelzések nagyon bizakodóak, ezt jól példázza az egyes programelemekkel kapcsolatos felfokozott érdeklődés a vállalkozások részéről.
forrás: novekedes.hu
