(1.rész)
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából átfogó elemzés készült a fővárosi szakképző intézmények tanulói létszámának alakulásáról a 2022–2025 közötti időszakban. A vizsgálat a Kamara Szakképzési Irodájának adatai és szakmai iránymutatása alapján valósult meg, és részletes képet ad a szakképzésben zajló folyamatokról és trendekről.
Összességében növekvő létszám, majd enyhe visszaesés
A szakképzésben tanulók száma Budapesten 2022 és 2024 között folyamatos emelkedést mutat:
- 2022: 49 624 fő
- 2023: 53 750 fő
- 2024: 55 805 fő
A 2025-ös tanévben kisebb csökkenés következett be (54 852 fő), de ez nem jelentős mértékű visszaesés, inkább a korábbi növekedés stabilizálódásaként értelmezhető.
A növekedés hátterében elsősorban a felnőttképzés erősödése áll: 2022 és 2023 között a felnőttképzési jogviszonyban tanulók száma közel 30%-kal nőtt. Ez összefügg a jogszabályi változásokkal és a vállalatok növekvő érdekeltségével a saját munkavállalók képzésében.
A technikum továbbra is domináns
A budapesti szakképzésben a technikumi képzés meghatározó: a tanulók közel 80%-a ebben a képzési formában tanul.
A vizsgált időszakban:
- a technikumban tanulók száma 41 ezerről 45 ezer fő fölé emelkedett,
- míg a szakképző iskolai képzésben részt vevők száma jóval alacsonyabb szinten maradt.
Ez azt jelzi, hogy a szakmát tanuló fiatalok többsége a magasabb képzettséget nyújtó technikumi utat választja.
Jelentős elmozdulás a felnőttképzés irányába
Az egyik legmarkánsabb trend a jogviszony szerinti átalakulás:
- A tanulói jogviszonyban tanulók száma stagnál vagy csökken, különösen a szakképző iskolákban.
- Ezzel párhuzamosan a felnőttképzési jogviszonyban tanulók száma folyamatosan nő.
Különösen látványos ez a szakképző iskolák esetében:
- a fiatalok száma csökken,
- míg a felnőttek egyre nagyobb arányban választják ezeket a képzéseket.
A 2025-ös adatok szerint a felnőttképzésben részt vevők több mint 60%-a már szakképző iskolai képzésben tanul.
Átalakuló képzési szerkezet
A trendek alapján egyértelműen kirajzolódik:
- a fiatalok inkább technikumba mennek,
- a szakképző iskolák egyre inkább a felnőttképzés irányába tolódnak el,
- a gazdasági szereplők aktívabban kapcsolódnak be a képzésbe.
Ez a kettősség új kihívásokat és lehetőségeket is jelent a szakképzés rendszerében, különösen a munkaerőpiaci utánpótlás szempontjából.
Mi következik ebből?
Az adatok arra utalnak, hogy a hagyományos, fiatalokra épülő szakmunkásképzés szerepe csökken, miközben a felnőttképzés egyre fontosabbá válik. Ez hosszabb távon hatással lehet a pályakezdő szakemberek számának alakulására is.
Stratégiai jelentőségű időzítés
Az elemzés különösen időszerű: eredményei érdemben hozzájárulhatnak az új kormány szakképzési politikájának kialakításához, valamint a gazdasági szereplők és a döntéshozók közös gondolkodásához.
A folytatás következik
A BKIK a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a szakképzés adatvezérelt elemzésére. Az elkészült kutatás további eredményeit cikksorozat keretében, folyamatosan mutatjuk be a nyilvánosság számára.
A következő részben az ágazatok létszámának alakulásáról szóló megállapításokat elemezzük.
Kapcsolódó cikkünket itt olvashatják:
https://bkik.hu/hirek/hirek/komplex-szakkepzesi-elemzest-keszitett-a-bkik
