Duális képzésről, ahol szakmánként eltérő százalékos arányban képzőhelycégek és az iskolák is részt vesznek az oktatásban, 2011 óta beszélhetünk, a mai formájában viszont a 2020/21-es tanévtől él a kétszereplős rendszer, amelybe a területi kamarák, és így a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több ponton kap- csolódik – ismertette Varga Zoltán, a BKIK szakképzési vezetője. Elmondta, a mostani rendszer legfőbb ismérve, hogy már nem tanulószerződéses jogviszonyról beszélhetünk, hanem szakképzési munkaszerződés jön létre a képzőhelycégek és a tanulók között, akik így nem ösztöndíjat, hanem munkabért kapnak. Ezen a ponton fontos változás még a csaknem nyolcszáz szakképesítést megnevező Országos képzési jegyzék megszűnése, amelyet a mintegy száznyolcvan szakmát tartalmazó Szakmajegyzék váltott fel.
Varga Zoltán a duális képzés menetét ismertetve elmondta, a hároméves szakképzőiskolába jelentkező tanuló az első évben ágazati alapozó képzést kap, majd a második-harmadik évben kerülhet ki a céges képzőhelyre, de a már érettségizetteknek nem kell közismereti tárgyakat tanulniuk, az ő képzési idejük alapesetben, ha semmilyen előzménytárgyat nem számítanak be, két év. A technikum újdonsága viszont, hogy a korábbitól eltérően már nem 4+1, hanem ötéves a képzés, ami azt jelenti, hogy nem lehet külön bontani az érettségit a szakmaszerzéstől, illetve a már megszerzett szakma nevében is szerepel valamiféleképpen a technikus megnevezés, például cukrász szaktechnikus vagy faipari technikus – említett két példát Varga Zoltán. Ebben a képzési formában a harmadik évtől lép be a külső helyszíni gyakorlati szakirányú oktatás, amelyet, mivel egyes szakmáknál átlagosan heti egy napra jönne ki az adott tanév során, úgy oldják meg, hogy tömbösítik az órákat, így például május elejétől június közepéig hat hetet a duális képzőhelyen tölt a tanuló, további hat hétben pedig nyári gyakorlatát tölti, így 12 hétre kötnek vele szerződést. Varga Zoltán kitért a jogviszonyra is, 25 éves kor alatt beszélhetünk tanulói jogviszonyról, afelett felnőttképzési jogviszonyról, ám ha valaki 19 évesen például munkába áll, ő is felnőttképzési jogviszonyban tanulhat tovább.
Duális képzőhely akkor lehet egy cég, ha a területileg illetékes kamaránál kéri a nyilvántartásba vételét, amelyet helyszíni ellenőrzés követ. A képzőhelynek meg kell határoznia, mely szakmákban és legfeljebb hány tanulót tud fogadni, képzési programot kell benyújtania, és kell lennie oktatójának is, valamint megfelelő infrastruktúrájának, továbbá minőségirányítási rendszert is kell működtetnie. Az oktatók képzésében egyébként a kamara is segít, nem csupán abban van szerepe, hogy egy céget oktatóhellyé minősíthessenek. A tanuló maga is kereshet gyakorlati helyet. Ha az adott cég (még) nem képzőhely, nyilvántartásba kell kerülnie, de ugyanígy a szülő is kereshet alkalmas céget, az iskola is ajánlhat, vagy pedig az oktatási intézménynek vannak duális partnerei. Sőt a tanuló közvetlenül is megkeresheti a kamarát, ha gyakorlati képzőhelyet szeretne találni leendő végzettsége megszerzéséhez.
Varga Zoltán elmondta, a kamara segítő tevékenysége számokban is jól mérhető e téren, az előző naptári évben csaknem kilencszáz nyilvántartásba-vételi eljárást folytattak le, ezek tíz százaléka utólagos ellenőrzés volt, amely során azt mérik fel például, továbbra is adott-e minden feltétel a duális képzéshez, a tanulók foglalkoztatásához. Idén ezerötven eljárás a cél, amely a szakképzési vezető szerint teljesíthető célérték. Varga Zoltán hozzátette még, a kamara ugyanúgy az előző időszakban nyolcvan gyakorlati oktatót képzett, és idén három szakmában szerveznek támogatott mesterképzést. Utóbbi további szakmai elmélyülést, felkészítést is ad, míg a gyakorlati oktató a tanulófoglalkoztatáshoz, oktatáshoz szükséges vállalkozási, illetve pedagógiai ismereteket sajátítja el.
A képzőhelyek is kapnak támogatást a kamarától: évente tartanak nekik szakmai rendezvényeket, havonta pedig online formában, Duális percek címmel jelentetik meg szakképzési aktualitásokat feldolgozó adásukat, az adásokhoz kapcsolódóan a cégek előzetesen küldhetnek aktuális témafelvetéseket. Varga Zoltán kitért rá, a tanulók vizsgáztatásában is van szerepük, így a BKIK-nak is: az ágazati alapvizsgákhoz elnököket delegálnak, sőt képzik is őket. A szakmai vizsgák esetében is hasonló a folyamat, itt vizsgafelügyelőt biztosít a kamara.
A területi kamarák szerepe tetten érhető a diákok tehetséggondozásában is, erre jó példa az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) és a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV). Ez a feladatkör 2007–8 óta valósul meg jelenlegi formájában, a területi kamarák végzik az előválogatást, a legjobbak minden évben a Hungexpo területén mérik össze tudásukat. Varga Zoltán elmondta, csak tavaly a BKIK ezeregyszáz tanuló kiválasztásánál segédkezett, 2023. januárban mintegy ezernégyszáznál. Maga a látványos verseny jó pályaorientációs lehetőség az általános iskolásoknak, akik – kamarai szervezésben – nézhetik a szakmai versenyeket, közelebb kerülve ezáltal is a szakmákhoz, segítve a pályaválasztást.
A területi kamarák – köztük a BKIK – máshogyan is közremű- ködnek: utóbbinak Budapest szinten hatvan általános iskolával van kapcsolata, tavaly különböző formában ötezer tanulót szólítottak meg. Erre az egyik legjobb lehetőséget – emelte ki Varga Zoltán – az osztályfőnöki órák jelentik. A fordítottjára is akad szép számmal példa, amikor kamarai szervezésben nyílik lehetőség tanműhelyek látogatására (79 látogatáson összesen 1645 fő vett részt tavaly), pályaválasztási börzék vagy éppen a tájolónapok, amely utóbbin 2022 során összesen ezernyolcszáz tanuló fordult meg – sorolta Varga Zoltán. Hozzátette, ugyanitt említhető még a BKIK rajzpályázata, ahol két dobogós helyezett fényképészműteremben, míg a cukrásztanuló egy neves szálloda műhelyében fordult meg és vehetett részt az alkotás folyamatában. A 2023-as évtől a BKIK fő támogatója a Szakmázz pályaválasztási rendezvénynek. Az együttműködéssel az évben több rendezvény is megvalósul, de a legnagyobb, az október 18–19-i Szakmázz pályaválasztási kiállítás volt.
A SzakMÁzz! Budapest 2023. októberi pályaválatási kiállítása, középpontban az Innovációs Expo-val
A szakember kérdésünkre elmondta, a legutóbbi, szakmajegyzékes nyilvántartást figyelembe véve 857 cég 1289 helyszínen fogad tanulókat a duális képzésben. Hozzátette, ez önmagában is jelentős, de a valóságban nehéz átlátni, ténylegesen elegendő-e ennyi képzőhely. Az egyik ilyen tényező, hogy egyik helyszínen csak öt, míg a másik képzőhelyszínen az alapesetben maximális, 12 tanulót is tudnak fogadni, ám Varga Zoltán szerint az sem mindegy, hogy ez a létszám az egyes szakmánként hogyan oszlik meg. Arra is akad példa szerencsére, hogy a képzőhelyek kapacitása duplaakkora, mint ahány tanuló érkezik, de olyan is előfordul, hogy változik a foglalkoztatható tanulók létszáma egy helyen, például tíz helyett már csak ötöt fogadnak a következő évben. A kihelyezéseket tovább árnyalja, hogy hiába lenne gyakorlati lehetőség, ha az adott diáknak a képzőcég messze van, így nem jelentkezik vagy nem vállalja. Mindezek ellenére vagy inkább mindezekkel együtt valójában mind a duális foglalkoztató, mind a tanuló nyer. Utóbbi azért, mert naprakész, korszerű tudást kap, a duális partnercég pedig hozzájárulhat a szakképzési rendszer eredményes és hatékony működéséhez, a szakember-utánpótlás sikereihez. De ami még inkább és igazán nyertes helyzet lehet mindkét félnek, hogy a képzőhely a sikeres szakmai vizsgát követően tovább foglalkoztathatja tanulóját, így a pályakezdő tanuló azonnal munkába állhat, a duális foglalkoztató pedig megspórolja a munkaerő-keresés, kiválasztás és betanítás hosszú és költséges procedúráját. Ez a középtávú szemlélet sok esetben hiányzik a céges HR-kultúrából.
Varga Zoltán végül hozzáfűzte, a már végzett tanulók kezét sem engedi el a kamara: BKIK a vállalkozásindításban segíti a tehetséges budapesti fiatalokat. A BKIK-beszállókártya többek között tanácsadást, székhelyszolgáltatást takar, és jövőképet, fejlődési lehetőséget ad.
M. ORBÁN ANDRÁS/Világgazdaság