Kutatás-fejlesztési és fókuszterületi innovációs projektek támogatása

Fókuszterületi innovációs projektek támogatása

(GINOP Plusz 2.1.1-24)

Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása

2025-EM-1.1.1-EKFI

Benyújtás

2024. november 26-tól 2026. március 10-ig

A kitöltő program élesítésétől 2025. október 21-ig

Támogatás célja

A felhívás célja a hazai mikro-, kis- közép- és nagyvállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése, valamint a megújult társadalomgazdasági innovációs ökoszisztéma megerősítését, és a társadalmi és gazdasági hasznosítási szempontokat a megújítási elvek szellemében fókuszba helyező kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeinek támogatása piacképes termék, technológia, szolgáltatás fejlesztése révén. Ennek elősegítése érdekében a felhívás újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztéséhez vagy előállításához nyújt támogatást a hazai vállalkozások, illetve velük együttműködő kutató-tudásközvetítő szervezetek részére, ezzel is hozzájárulva a jelentős szellemi hozzáadott értékkel rendelkező versenyképes termék, technológia, szolgáltatás létrejöttéhez - összhangban az intelligens szakosodási stratégiával (S3). A felhívás hozzájárul a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz közötti szinergiák biztosításához.

• „A” komponens: A vállalkozások önállóan vagy konzorciumi partnerség keretében, akár kutató-tudásközvetítő szervezetekkel együttműködésben olyan projekteket hoznak létre, amelyek sikeres megvalósítása új üzleti lehetőségeket alapoznak meg.
• „B” komponens: A vállalkozások konzorciumi tagként bevonhatnak kutató-tudásközvetítő szervezeteket is KFI projektjeinek megvalósításába, így nagy jelentőségű és összetett kutatás-fejlesztési feladatokat valósíthatnak meg a szakterület kiemelkedő szereplőinek részvételével. A támogatással létrejövő eredmények jelentős gazdasági, társadalmi hasznot képviselnek piacképes termék, technológia, szolgáltatások fejlesztése révén.

Az európai dekarbonizációs ambíciók emelkedése mellett az energetikai piacstruktúra átalakulásának vagyunk szemtanúi. Ez a gazdasági jelenség alapvetően az importforrások bizonytalanságának, a megújuló energia térnyerésének és az egyre erősödő elektrifikációs igényeknek a hozadéka. Magyarország a 2024-ben aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervének összeállítása során törekedett arra, hogy olyan célokat határozzon meg, amelyek nem csak segítik a dekarbonizációs törekvéseket, de biztosítják a tiszta és megfizethető hazai energiaforrások térnyerését is. 2030-ra Magyarország vállalta, hogy a végső energiafogyasztásunk 30%-át megújuló alapon fogjuk ellátni, továbbá, hogy iparfejlesztési törekvéseink mellett is csökkentjük a végső energiaigényünket 800 PJ-ról 740 PJ-ra. Végső soron ezeknek a célkitűzéseknek az a feladata, hogy segítsenek olyan fejlődési pályára állítani a hazai gazdaságot és az energiaszektort, ami szavatolja a nettó karbonsemlegességet 2050-re. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ehhez számos technológia még hiányzik a piacról, ezért a Támogató célul tűzte ki az innovatív hazai energiatechnológiai fejlesztések ösztönzését.

A tervezett projektekkel szembeni elvárások:

• jelentős tudományos és/vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező új termék, technológia, prototípus, szolgáltatás, vagy egyedi eszköz kifejlesztésére irányuljanak és
• a fejlesztésnek minimum már megkezdett TRL 3-as szintről kell indulnia, melyet a projekt megvalósítása során legalább 1 (befejezett) szinttel növelni szükséges a kiindulási állapothoz képest

Pályázók köre

„A” komponens esetén:

• a) mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok:
• amelyek, rendelkeznek legalább két, lezárt üzleti évvel;
• amelyeknek, az éves átlagos statisztikai állományi létszáma minimum 5 fő volt,

„B” komponens esetén:

• a) kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok:
• amelyek, rendelkeznek legalább két, lezárt üzleti évvel;
• amelyeknek, az éves átlagos statisztikai állományi létszáma minimum 12 fő volt;
• amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei;
• konzorcium esetében a vállalkozások nettó árbevételének együttesen el kell érni a 400 millió forintot

Kizárólag konzorciumi tagként költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, egyházi jogi személyek, egyéb, az állam által alapított gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmények, vagy jogi személyiségű nonprofit szervezetek.

Kérelmet nyújthatnak be Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezők az alábbiak szerint:

Jogi személyiségű- és jogi személyiség nélküli vállalkozások, amelyek

• 113, 114, 116, 117 vagy 141 GFO kóddal rendelkeznek
• kettős könyvvitelt vezetnek,

Támogatási kérelem önállóan vagy konzorciumi formában nyújtható be.

• konzorciumvezető csak kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalat lehet, amelyek minimum két teljes (365 nap), lezárt üzleti évre vonatkozó, jóváhagyott és közzétett beszámolóval rendelkeznek;
• a konzorcium legfeljebb 3 tagú lehet;
• a konzorciumvezető az elszámolható költségek legalább 50%-át viseli;
• önállóan csak olyan vállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek minimum két teljes (365 nap), lezárt üzleti évre vonatkozó, jóváhagyott és közzétett beszámolóval rendelkeznek;

Felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, egyéb nem for-profit kutatóhelyek K+F szolgáltatóként, innovációs beszállítóként tudnak részt venni a támogatott projektben.

Támogatható, elszámolható tevékenységek köre

Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:

• Kísérleti fejlesztés (min. 50%)

Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából.

• Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.
• A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése.
• Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.
• A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.

Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek

• Ipari kutatás

Alkalmazott (ipari) kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges.

• Kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységek

• hardver és szoftver beszerzése,
• szoftver előfizetői szolgáltatás igénybevétele,
• projektmenedzsment,
• kötelezően előírt nyilvánosság,
• iparjogvédelmi oltalomszerzés,
• szabadalmi oltalom szerzés,
• rezsi,
• piacra vitel
• horizontális tevékenységek

Önállóan támogatható tevékenységek

1. Kísérleti fejlesztés (min. 50%)

A meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

Önállóan nem támogatható tevékenységek:

2. Alkalmazott (ipari) kutatás

Tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása.

3. Projekt koordinációs tevékenység
4. Közbeszerzési tevékenység
5. Piacra jutás
6. Tájékoztatás
7. Iparjogvédelmi tevékenység

Támogatás mértéke:

• 25-70% között (a vállalkozás méretétől és a megvalósítás helyszínétől függően)

• 35-70% között (a vállalkozás méretétől és a megvalósítás helyszínétől függően)

Támogatás összege

• „A” komponens: min. 100 millió Ft – max. 600 millió Ft
• „B” komponens: min. 600 millió Ft – max. 1,2 milliárd Ft

• min. 100 millió Ft, max. 600 millió Ft