Lázár János: az ország szuverenitását erősíti az állami építési beruházásokról szóló törvény

Hírek
Magyarország gazdagabbá válása érdekében bizonyos gazdasági szektorokban erősíteni kell a szuverenitást, erről szól az állami építési beruházásokról szóló már elfogadott és a még parlament előtt lévő építészeti törvény is - mondta az építési és közlekedés

Lázár János közölte, 2010 és 2022 között Magyarországon az állam mint megrendelő mintegy 28 ezermilliárd forint beruházással járult hozzá a gazdasági növekedéshez, ennek a pénznek körülbelül az 50 százaléka azonban "külföldre vándorolt". Amennyiben a folyamatot megfordítva a nagy infrastrukturális beruházások magyar vállalkozók kezében lesznek, a magyar építőiparban magyar vállalkozók dolgoznak és magyar építőanyagot használnak fel, akkor az ország gazdagabb és jóval erősebb is lesz - fogalmazott a tárcavezető. Lázár János hangsúlyozta, miniszterként az a legfontosabb elve az építésgazdaság területén, hogy "Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatnak, és meg kell akadályozni, hogy az építésgazdaságban magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk." Ennek vannak ösztönző és szabályozó eszközei is - tette hozzá. A miniszter az ösztönzés legfontosabb tételének nevezte, hogy az állami beruházásoknál előnyt kell élveznie a magyar és azon belül a helyi vállalkozásoknak. Ezért jött létre az állami beruházások érdekegyeztető tanácsa, amely december 4-én tartja első ülését - jegyezte meg. Kitért az építésgazdaságban felhasznált építőipari alapanyagokra is, amelyeknek az 50 százaléka eleve import. Kifejtette, hogy az ezen a területen működő külföldi vállalatok 80 százalékban külföldről hozzák be az építőipari alapanyagot, illetve külföldi cégek állítják elő az országban. A miniszter szerint ez egészségtelen arány, amelyen változtatni kell. Erre szolgál az építészetről szóló törvény, amely a magyar építésgazdaságban a magyar építőipari gyártók számára próbál helyet teremteni állami szabályozással, állami korlátozással és a versenyben vállalt beavatkozással - ismertette a miniszter. Lázár János elmondta, hogy a törvény jellegét tekintve patrióta, ugyanakkor azt is megfogalmazza, hogy "nem elég magyarnak lenni, jónak is kell lenni". Hiszen az építőanyagoknak jó minőségűnek, versenyképesnek és megfizethetőnek kell lenniük. Lejárt annak az ideje, hogy "egy építőipari gazdasági megszállás elszenvedői legyünk a franciák, a németek, az osztrákok tekintetében". "Kár kilincselnie a különböző építőipari vállalatoknak politikusoknál, üzletembereknél Nyugat-Európában vagy itthon. A legegyszerűbb, ha leteszik a lantot, értékesítik a vállalkozásaikat vagy a magyar állam, vagy magyar vállalkozó számára" - fogalmazott Lázár János. Hozzátette, hogy 2022-2023-ban a teljes magyar építőipari szabályozást átalakították az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem fognak létrehozni egy új, állami kézben lévő tüzép-hálózatot. Azzal azonban számolni kell, hogy az államnak elővásárlási joga van az építőanyag kereskedelemben. Szólt arról is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkájának köszönhetően építési szakaszba lépett a paksi atomerőmű új blokkjának megvalósítása, ahol elképesztő mennyiségű betonra lesz szükség, a beton legfontosabb alapanyaga pedig a cement. Hozzáfűzte: elképzelhetetlen, hogy az országban nincs magyar tulajdonban cement előállítására alkalmas vállalkozás. "Ezért a magyarországi cementgyárak jobban teszik, hogyha eladják a magyarországi gyáraikat magyar vállalkozásoknak" - jelentette ki Lázár János. Egyúttal jelezte, az ország nem mondhat le arról, hogy a paksi atomerőmű 10 milliárd eurós bekerülési költségéből a magyar építőipar ne részesüljön. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az egynapos autópálya matrica díjtételének meghatározásánál is az volt a cél, hogy a közösségi tömegközlekedést preferálják a magyar választópolgárok. Lázár János - szintén kérdésre reagálva - kitért a trafik rendszerre is, amely szerinte bizonyította az életképességét, nagyon jól működik. De további lépéseket kell tenni, hogy a 18 év alattiak ne férjenek hozzá a dohánytermékekhez. Ezért az a trafikos, aki 18 év alattit szolgál ki, legalább 1 millió forintos bírságra számíthat az első alkalommal, később ez a bírságösszeg akár 10 millió forintra is nőhet. Ráadásul elveszítheti a koncessziót és ki is zárhatja magát örökre abból a lehetőségből, hogy trafikot üzemeltessen - közölte a miniszter. A sajtótájékoztató másik résztvevője, Koji László, az ÉVOSZ elnöke méltatta az állami építési beruházásokról szóló, már elfogadott törvényt, amelynek az előkészítésében az ÉVOSZ is részt vett. Rámutatott, hogy alaposabb előkészítésre inspirálja az állami megrendelőt a törvény, amely újszerű minőséget vár el, így a szakma számára is kihívást jelent.

Forrás: MTI