November 8-án rendezte meg a BKIK a „Társadalmi-gazdasági turbulenciák hatásai a tanácsadásra – a gazdasági válság, a mesterséges intelligencia térnyerése, és a társadalmi igények gyors változásai” című XI. Nemzetközi Tanácsadói Konferenciát, amelyen félszáz előadást hallgathattak meg a résztvevők elismert hazai és külföldi szakemberektől.
A kamara több mint 20 éve rendezi meg kétévente Országos Tanácsadói Konferenciáját a szakmai szövetségekkel és felsőoktatási intézményekkel közösen. Az idei esemény elsősorban a tanácsadási szakma integrációjára, a tanácsadók és ügyfelek kapcsolatrendszerének kialakulására, a zökkenőmentes információcserére, valamint az EU-s programok, pályázatok előkészítésére és megvalósítására fókuszált.
Nagy Elek, a BKIK elnöke köszöntőjében elmondta, ma egy vállalkozásnak számtalan eszköz és opció áll rendelkezésére, azonban legtöbbször nagyon nehéz ezek között kiigazodni, ezért van szükség kiváló tanácsadókra. A BKIK egyik legfőbb törekvése, hogy a valós vállalkozói és piaci igényeket szolgálja. Szolgáltatásait – így a tanácsadói konferencia tematikáját is – úgy dolgozza ki, hogy hatékonyan, valós értéket adva támogassa a fővárosi vállalkozói szektor működését.
Dr. Poór József, a BKIK Tanácsadási szakmai osztályának elnöke szerint az elmúlt évek gazdasági-társadalmi eseményei az egyes konzultáns szolgáltatásokat eltérő mértékben sújtották, így a hagyományos üzleti tevékenységeket támogató szakmák kevésbé érezték meg a pandémia és a háborús helyzet hatásait, míg más üzleti területek működését (pl. supply chain menedzsment, munkaerőpiaci változások, digitális átalakulás) jobban befolyásolták. Összességében azt lehet mondani, hogy mára a tanácsadói piac gazdasági súlya egyre jelentősebb hazai viszonylatban, hiszen ez a szegmens mintegy 10 ezer főt foglalkoztat, éves árbevétele pedig meghaladja a 400 millió eurót.
Dr. András Klára, az Egis Gyógyszergyár Humánerőforrás és kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy a külső konzultánsok szerepe kiemelkedően fontos azon esetekben, amikor egy vállalatnak arról kell döntenie, hogy külső vagy belső erőforrással valósítson meg egy fejlesztést („make or buy”).
Dr. Kőmüves Zsolt, a Magyar Agrár és Élettudományi egyetemi docense szerint a modern üzleti környezetben működő, iparágon belül legjobbnak tekintett vállalatok gyakorlatának megismerése, az általuk szerzett tapasztalatok felhasználása és a jó gyakorlatok integrálása teremti meg a lehetőséget a szervezet auditálására, fejlődésére, produktivitásának növelésére. A tanácsadók ezeknek a benchmarkoknak az elkészítésében, a piac feltérképezésében is segítségére lehetnek a fejlődni kívánó cégeknek.
Az elmúlt évek során a tanácsadói konferencia nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát, köszönhetően a neves külföldi előadóknak. Idén a rendezvény egyik vendége volt Dr. Eric Sanders, az amerikai Elmhurst Egyetem tanára, az Amerikai Menedzsment Akadémia (AoM) Tanácsadói Tagozatának korábbi elnöke, aki elmondta: az egyesült államokbeli cégeknek napjainkban leginkább a mesterséges intelligencia és annak a munkavállalókra gyakorolt hatása, az alkalmazottak elkötelezettsége, valamint a tudatos és hatékony vezetőfejlesztés kapcsán van szükségük külső tanácsadói segítségre.
A konferencia résztvevői megismerhették Ausztria tanácsadóinak helyzetét is. Dr. Ilse Andrea, az Osztrák Gazdasági Kamara Tanácsadói Tagozatának szenior szakembere elmondta: Ausztriában 80 ezer tanácsadó működik, az iparág éves bevétele tavaly elérte a 7,5 milliárd eurót. A szakember szerint a következő évek tanácsadói trendjei az európai környezeti, társadalmi és kormányzati tevékenységek támogatása, valamint a digitális átalakulás és kiberbiztonság előmozdítása lesz.
A szlovák piacot dr. Szeiner Zsuzsanna PhD, a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatója mutatta be. Az előadásból kiderült: északi szomszédunknál a tanácsadói piacot a nagy nyugati tanácsadó cégek mellett sok hazai mikro- és kisvállalkozás uralja, a szegmens éves árbevétele pedig nagyságrendileg 100 millió euró.