A mai világban az nyeri meg a versenyt, aki a tudást birtokolja. Éppen ezért mi tudásalapú kamarát szeretnénk létrehozni – árulta el Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Növekedés.hu lapnak adott interjújában.
Tavaly év végén került a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élére. Hogyan jellemezné az azóta eltelt időszakot?
Az MKIK élén nem csak én vagyok új: 24 év után egy teljesen friss, reformpárti csapat vette át a vezetést, amelynek a legutóbbi küldöttgyűlés gyakorlatilag kétharmados többséggel szavazott bizalmat.
A reformot, amelyet közösen hirdettünk meg, kamarai reneszánsznak is hívjuk. Ennek az elnevezésnek egy párhuzam a háttere: miként a reneszánsz korszakában az ember került a középpontba, úgy a megújuló kamara fókuszában is a vállalkozó emberek állnak, akik a magyar gazdaság motorjainak számítanak.
A kamaránál lezajlott váltásra már csak azért is szükség volt, mert az elmúlt egy évtized munkaintenzív korszakában a tudásmegosztásra kevesebb figyelem jutott. Napjainkban azonban látszik, hogy globális szinten komoly technológiai forradalmak zajlanak. Elég csak a mesterséges intelligenciára gondolni, amely olyan átütő változásokat hoz magával, amelyeket leginkább az ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani. Ehhez pedig újfajta hozzáállás kell.
Nem is kérdés, hogy ebben az új világban az nyeri meg a versenyt, aki a tudást birtokolja. Ezért a mi célunk egy tudásalapú kamara megvalósítása.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Többek között olyan ökoszisztéma kialakításán dolgozunk, amely megnyitja a kapukat a vállalkozók előtt és megkönnyíti számukra azt, hogy a szükséges tudáshoz hozzáférjenek.
Ha az osztrák iparkamarával vetjük össze a saját helyzetünket, akkor persze komoly különbségeket látunk a lehetőségek terén. Hiszen az osztrák kamara éves költségvetése nagyjából 1 milliárd euró, míg a mienk csak ezen összeg egy százaléka, 10 millió euró. A források szűkössége miatt nem járható az az út, hogy minden szükséges rendszert saját magunk építsünk ki.
Ezért az épülő ökoszisztémába bevonjuk többek között az egyetemeket, a kutatóintézeteket, az oktatócégeket és a képzési központokat is, vagyis minden olyan intézményt, amelyik tudást képes átadni a vállalkozóknak. Közben a piaci szereplőket is ösztönözzük arra, hogy vegyék igénybe a kínálkozó lehetőségeket.
Számos pozitív példa lebeg a szemünk előtt: Szingapúr szinte a semmiből lett pár évtized leforgása alatt a világ vezető “tudáshatalma”. De lehetne említeni Tajvant vagy akár Dániát is, amely a XIX. század végén virágoztatta fel a gazdaságát egy hasonló filozófiát követve.
Stratégiánknak a hosszútávú mellett rövidtávú elemei is vannak, amelyek például a már említett mesterséges intelligenciára fókuszálnak.
Hogyan látja: a mesterséges intelligencia milyen változásokat hozhat az üzleti életben?
A kutatások azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciával akár 40 százalékos hatékonyságnövelést is el lehet érni. Az látható, hogy az emberi beavatkozás továbbra is roppant fontos lesz, mivel a mesterséges intelligencia számos összefüggést nem tud megfelelően kezelni, ezért egyes esetekben hibás információkkal állhat elő.
Aki viszont ügyesen használja ezt a lehetőséget, az óriási fejlődést tud elérni. Mi rövidtávon a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) pont azt akarjuk megtanítani, hogy miként lehet a mesterséges intelligencia segítségével az adatokat elemezni és a hatékonyság irányába mutató döntéseket hozni.
A kkv-szektor Magyarországon a hazai GDP nagyjából 50 százalékát állítja elő. Könnyű belátni azt, hogy ha a mesterséges intelligencia segítségével ebben a szegmensben el tudunk érni egy legalább 10 százalékos, átlagos hatékonyságnövelést – ami még messze van a lehetséges 40 százaléktól –,már az is óriási lökést adhat a magyar gazdaságnak, több százalékpontnyi GDP növekedést jelenthet.
Itthon készültek kutatások arról, hogy a mesterséges intelligenciával milyen fejlődést érhetnek el a cégek?
Jómagam inkább egy példából indulnék ki: májusban bonyolítottunk le egy programot, amelyben nyolc kisvállalkozás vett részt különféle szektorokból. A feladatuk az volt, hogy szakértők segítségével 24 óra leforgása alatt érdemi segítséget kapjanak a mesterséges intelligenciától. Volt, akinek a “gép” egy kisebb appot készített, másoknak programtervet dolgozott ki. Az eredmény változott attól függően, hogy a vállalkozóknak mire volt szükségük.
De ami a legfontosabb:az utólagos mérések alapján azt látjuk, hogy minden résztvevőnél hatékonyabbá vált a munka.
A tervünk most az, hogy a következő egy évben 10 ezer magyar vállalkozást ismertessünk meg a mesterséges intelligencia használatával. Ezt segíti az a háromórás tananyag, amit Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos támogatásával készítettünk el, és amit érdemes minden vállalkozónak meghallgatnia. Ennek segítségével könnyebben tudunk személyre szabott, gyakorlatias segítséget nyújtani a tagjainknak.
Milyen további lehetőségeket lát a kormányzattal kapcsolatos együttműködésben? Milyen konkrét programokon dolgozik együtt a kabinet és az iparkamara?
Miután a reformpárti csapat elsöprő győzelmet aratott a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen, a kormányzat is látta, hogy mi új irányt szeretnénk szabni a vállalkozókkal való együttműködésnek. Ezt az is mutatja, hogy egy nagyon alapos és részletes együttműködési programot raktunk össze a kormányzat számára. Az eddigiekhez képest komoly különbség, hogy mérhető vállalásokat tettünk.Öt év múlva ellenőrizni lehet, hogy a terveink megvalósultak-e.
Mi folyamatosan mérünk. Mindig nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ha bármilyen javaslatot teszünk, előtte megnézzük, mi is valójában a vállalkozók problémája, esetleg van-e olyan megoldás, amit ők javasolnak. Az eredményeket pedig egy szakértői csapattal dolgozzuk fel. Rögtön a kamarai választások után is végeztünk egy ilyen kutatást tavaly novemberben, ahol egyértelművé vált, hogy a kisvállalkozóknak a két legnagyobb problémája az adminisztráció és az adó.
Emiatt a kormányzati együttműködés középpontjábaaz adó és az adminisztráció csökkentése, a tudás alapú kamara megvalósítása és a támogatási politika került.
Jelenleg a számok azt mutatják, hogy kedvezőtlenül alakulnak a vállalati beruházások. A Demján Sándor Program mennyiben tud változtatni ezen a helyzeten?
Egyértelmű, hogy ennek a programnak a célja, hogy tudatosabbá váljanak a vállalkozások beruházásai. Fontos, hogy legyenek elvárások a nyertes pályázók felé. Ha egy komolyabb összeget kap egy társaság, akkor lenniük kell olyan mutatóknak, amelyeken lemérhető a beruházás sikeressége.
Úgy vélem, az egyes vállalatok a saját területükön pontosan tudják, hogy mi az, amit meg szeretnének valósítani, látják a piaci réseket. Mi elemzésekkel, benchmarkokkal segítjük őket. Az nem kérdés, hogy a meghirdetett kormányzati programok mindenképp fokozzák a beruházási kedvet, emiatt pedig a GDP növekedését is előmozdítják.
Milyen várakozásokat fogalmaztak meg a Demján Sándor Tőkeprogrammal kapcsolatban?
A tőkeprogram egy olyan új finanszírozási elem, amely korábban nem létezett a kormányzati támogatások között.Nagyon komoly bizalmat jelent a kormányzat részéről, hogy ezt a 100 milliárdos alapot az MKIK-ra bízta.
A tőkeprogram keretében a vállalatok rendkívül kedvező, évente 5 százalékos kamattal járó forráshoz juthatnak, cégenként legfeljebb 200 millió forint értékben. Emellett az iparkamara tulajdonában lévő alapkezelő egy szimbolikus 1 százalékos tulajdont kap az érintett vállalkozásban.
A támogatás egyik óriási előnye a sima hitelhez képest az, hogy nem minősül a vállalkozás számára eladósodottságnak. Magyarán, ha banki hitelt vesz fel a cég, ezt a pénzt nem számítják be az eladósodottságot mérő adatokba. Azoknak a társaságoknak, akik növekedni akarnak, ez egy kiemelkedően fontos szempont.
Gyakran felmerül, hogy itthon a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyság területén komoly elmaradások jelentkeznek a kkv-knál. Ezen a területen milyen kitörési pontokat lát?
Ismét egy példa: május második felében szerveztünk egy termelékenységet fókuszba helyező konferenciát, amelynek az volt a fő célja, hogy rávilágítson: miként tudnak hatékonyabban működni a kisvállalkozások. Teljesen új koncepcióval közelítettük meg az eseményt. Többféle területről érkeztek kifejezetten fontos emberek: a kormányzati oldalról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt jelen, aki mellett meghívtuk az egyik legnagyobb magyar vállalat, a MOL első számú vezetőjét, Hernádi Zsoltot is. A nagy tanácsadó cégek közül a McKinsey is képviseltette magát, a hazai vezetőjükön, Jánoskuti Leventén keresztül. Illetve különlegességként egy generációváltáson átment cég, a 90-es években kisvállalkozásból nagyvállalkozássá vált Csaba Metál vezérigazgatója is jelen volt a konferencián. Az eseményen mindenki a saját szemszögéből mondta el, hogy milyen lehetőségeket lát a kisvállalkozók számára az előre lépéshez.
Azt gondolom, hogy számos hatékonyság-növelő intézkedést pénz nélkül is meg lehet hozni.Ezért is olyan fontos, hogy az MKIK tudásalapúan működjön és segítse a cégeket az előre lépésben.
A vártnál idén alacsonyabb lehet a GDP növekedés. Az MNB előrejelzése szerint csak 0,8 százalékos bővülés várható. Ön szerint ez milyen hatással lesz a hároméves bérmegállapodásra?
Szeretném leszögezni, hogy a kamara nem része a minimálbér tárgyalásokat folytató kerekasztalnak. De ha véleményt kell formálni, szerintem szinte biztos, hogy át kell tekinteni a bérmegállapodást. Mi tavaly abban tudtunk segíteni, hogy egy olyan kutatást végeztünk, ami a kisvállalkozások helyzetét mérte fel és véleményüket a minimálbér emeléssel kapcsolatban. Az például meglepett, hogy a vállalkozások 80 százaléka tavaly novemberben úgy nyilatkozott, hogy egy 10 százalékos minimálbér-emelést ki tudnak gazdálkodni, ami kétségtelenül alapvetően költségnövekedést jelent. Ennél jóval szerényebb adatra számítottam.
A Magyar Nemzeti Bankkal kötöttünk egy együttműködési megállapodást, és ennek egyik fontos eleme az, hogy közös kutatásokat végzünk, például most a minimálbérről. Ezek mentén pedig ajánlásokat fogunk tenni.
Összeségében,az MKIK új küldetése az, hogy olyan hátteret biztosítson a vállalkozások számára, amely lehető teszi számukra a sikeres felkészülést a gazdasági környezet változásának mindenkori kihívásaira.Ezt a munkát csakis összefogással lehet sikeresen elvégezni. A cél egy olyan országos kamarai rendszer felépítése, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország.
forrás: novekedes.hu
