Ugrás a tartalomra

Üzletfejlesztés a kínai piacon – gyakorlati szeminárium a sikeres piacra lépéshez

2026-04-23 11:02
Esemény beszámoló

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a CECZ Közép-európai Kft. közös szervezésében 2026. április 20-án került megrendezésre az „Üzletfejlesztés a kínai piacon – gyakorlati szeminárium a sikeres piacra lépéshez” című szakmai esemény, amelyen közel 100 fő vett részt. A rendezvény célja a kínai piacra lépési lehetőségek bemutatása, valamint a gyakorlati tapasztalatok megosztása volt a hazai cégek számára.

A programot dr. Bódi Viktória, a BKIK főtitkára nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok jelentőségét, valamint a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítésében rejlő lehetőségeket. Kiemelte, hogy a BKIK hosszú évek óta aktívan támogatja a magyar vállalkozások külpiaci megjelenését, az európai és amerikai partnerségek erősítése mellett pedig kiemelt figyelmet fordít az ázsiai kapcsolatok fejlesztésére is.

A program szakmai részében Bíró Attila, a BKIK nemzetközi tisztségviselője, valamint Babák Péter, a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda vezetője ismertették a kamara aktuális nemzetközi projektjeit és a vállalkozások számára elérhető támogatási lehetőségeket. Ezt követően Szohr Fruzsina, a CECZ Közép-európai Kft. üzletfejlesztési menedzsere mutatta be a China Brand Fair 2026 eseményben rejlő üzleti lehetőségeket, amely Közép-Európa egyik legjelentősebb kínai beszállítói kiállítása. Előadásában kiemelte, hogy a vásáron nemcsak értékesítik a kínai cégek a termékeiket, hanem beszerzőként is jelen vannak, ill. hogy azokat a kis- és középvállalkozásokat is várják, amelyek nem beszélnek angolul vagy kínaiul, mivel a helyszínen tolmácsok segítik a kommunikációt.

A rendezvény fókuszában a „Sikeres piacra lépés és jó gyakorlatok” című kerekasztal-beszélgetés állt. A beszélgetés keretében Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kínai Regionális Bizottságának megbízott vezetője – egyúttal az AQUAPROFIT Zrt. alapító elnöke –, valamint Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója, Gyenese Péter, az AGS Mérnökiroda Kft. ügyvezető igazgatója, Viczián László, az EPS-GLOBAL Zrt. üzleti és termékfejlesztési igazgatója és Szablár Dániel, a Rotovill Zrt. tulajdonosa osztották meg értékes gyakorlati tapasztalataikat.

A beszélgetés során a résztvevők gyakorlati példákon keresztül mutatták be a kínai piacra lépés legfontosabb kihívásait és sikertényezőit. Egyetértettek abban, hogy a kínai üzleti környezetben kiemelt szerepe van a személyes kapcsolatoknak, a bizalomépítésnek és a hosszú távú jelenlétnek, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a piacra lépés jelentős erőforrásokat igényel. Megfelelő stratégiával, valamint helyi partnerek és kínai vállalkozók bevonásával azonban jelentősen növelhetők a siker esélyei és komoly növekedési lehetőségek érhetők el. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy az üzleti egyeztetések során különösen fontos, hogy a lehető legmagasabb rangú döntéshozóval történjen a kapcsolatfelvétel, mivel a kínai vállalati kultúra erősen hierarchikus felépítésű, és a partnerek gyakran nehezen mondanak nemet, ezért érdemes elkerülni az olyan helyzeteket, amelyekben erre kényszerülnek.

A résztvevők arra is rámutattak, hogy a szerződéskötési folyamat Kínában jóval összetettebb, mint amihez az európai vállalkozások hozzászoktak, és a „teljesítés” fogalmát is eltérően értelmezhetik, ezért ennek részleteit már az együttműködés elején érdemes pontosan tisztázni. Hangsúlyozták,

hogy az esetleges eltérések nem feltétlenül rossz szándékból fakadnak, hanem sok esetben a kulturális különbségekből és a hierarchikus működésből adódnak. Kiemelték továbbá, hogy a felmerülő problémákat célszerű személyes, négyszemközti egyeztetések során kezelni, mivel a nyilvános kritika a partner státuszát gyengítheti, ami hosszú távon mindkét fél számára kedvezőtlen. A szellemi tulajdon védelme kapcsán elhangzott, hogy a kínai piacon számolni kell a termékekhez hasonló megoldások megjelenésével, ugyanakkor a piac mérete és dinamizmusa miatt ez önmagában nem indokolja a piacra lépés elhalasztását. A résztvevők kiemelték, hogy Kína rendkívül gyorsan tanuló, tudáséhes gazdasági környezet, ahol a helyi partnerek általában erősen motiváltak a fejlődésre, nyitottak az együttműködésre, és törekednek a kölcsönösen sikeres üzleti kapcsolatok kialakítására.

Nádasi Tamás hangsúlyozta, hogy a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, és egyre több intézményi támogatás áll rendelkezésre a magyar vállalkozások számára a piacra lépéshez. A vállalati képviselők kiemelték, hogy a siker kulcsa a megfelelő felkészültség, a türelem, valamint a helyi piaci sajátosságokhoz való alkalmazkodás. Hozzátették, hogy a kínai piacra lépés jelentős pénzügyi elköteleződést is igényel: célszerű olyan forrásokkal rendelkezni, amelyek legalább egy éven keresztül biztosítják a jelenlét fenntartását, beleértve az utazások, személyes találkozók és üzleti vacsorák költségeit is.

A rendezvény networking programmal zárult, amely során a résztvevők kötetlen formában folytathatták a kapcsolatépítést és szakmai egyeztetéseket.

BKIK

A BKIK Nemzetközi Kapcsolatok Iroda által szervezett eseményekről az alábbi linkeken tudhat meg többet:

Ecuadori élelmiszeripari delegációt fogadott a BKIK

Irány Kanada! – export stratégiák és üzleti  

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével valósult meg Budapesten a Shanghai Fair Trade Show 

Beszámoló a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Indonesian Trade Promotion Center szervezésében megvalósult magyar-indonéz üzleti fórumról

Texasi együttműködés a magyar innovációkért - Hibrid Pitch Day a BKIK-ban

Új távlatok nyílnak a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokban a BKIK közreműködésével