Ez év tavaszán több hazai és határon túli egyetem (Komárom és Kolozsvár) részvételével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös támogatásával hazai kutató-tanácsadók azt vizsgálták, hogyan és miért is alkalmaznak a különféle ügyfelek a menedzsment tanácsadókat.
Dr. Poór József (MTA doktor, kutató professzor, Selye és MATE, a BKIK Gazdasági Tagozatának alelnöke) a kutatás vezetője szerint az empirikus vizsgálat egyik érdekes és figyelemre méltó eredménye lett az, hogy akik eddig nem foglalkoztattak tanácsadókat azoknál a következő két évben tervben van a konzultánsok alkalmazása. A válaszadók elsősorban a versenyképesség növelése és a digitalizációval járó kihívások megoldása céljából, továbbá a változó gazdasági helyzethez történő alkalmazkodás érdekében tervezik tanácsadó megkeresését.
A nem reprezentatív kutatásban összesen 152 magyarországi és 64 romániai szervezet (vállalat, intézmény és non-profit) vett részt. A vállalkozások ágazati megoszlása tekintetében Magyarországon az ipari, a közszféra és az informatikai szektor a meghatározóbb, míg Romániában a mezőgazdaság és az egyéb szolgáltató szektorok (pl. turizmus, magánegészségügy) dominálnak. A kutatásban résztvevő szervezetek több mint fele együttműködött már tanácsadóval a szervezetvezetés valamely területén és ezen szervezetek nagy része rendszeresen alkalmaz tanácsadót. Ez az eredmény egyértelműen utal arra, hogy az első megbízás segít ledönteni a pszichológiai korlátot, az ügyfél idegenkedését/bizalmatlanságát, és a továbbiakban sokkal könnyebben, ezáltal rendszeresen von be a munkájába vezetési tanácsadót. Kiderült, hogy a vállalkozások leggyakrabban a képzés, a HR, a pénzügy és kockázatkezelés illetve a marketing területen alkalmaznak vezetési tanácsadót.
A kutatás tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a tanácsadás egy olyan bizalmi szolgáltatás, amelynek esetében a személyes kapcsolatok, illetve a közvetlen pozitív élmények megkerülhetetlen elemei a sikeres kiválasztásnak. A hazai szervezetfejlesztés folyamata igényli a tanácsadók általi facilitálást, azaz a hazai szervezetek már nemcsak egy adott probléma-helyzet megoldására választanak ki tanácsadókat követő jelleggel, hanem saját evolutív szervezeti fejlődésük támogatására is élnek a tanácsadói tapasztalatokkal. Mindezek mellett felhívja a tanácsadók figyelmét arra - a kutatás keretében igazolást nyert állításra -, hogy a válaszadók szerint továbbra is nehéz jó vezetési tanácsadót találni és továbbra is vannak nem megfelelően kompetens szereplők a tanácsadói piacon.
Azt, hogy miért nem vesznek igényben tanácsadási szolgáltatásokat, leginkábba a pénzügyi erőforrás megteremtésének nehézségével, illetve a megfelelő szakemberek ismeretének hiányával indokolták a vállalkozások.
A kutatásról készült részletes tanulmány ezen a linken érhető el.
